Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Hirdetés

HTML

Greenpeace

„A nagy változások kezdetben lehetetlennek, utólag pedig elkerülhetetlennek látszanak.” Bob Hunter, Greenpeace-alapító

Címkék

#FreeTheArctic30 (5) 1% (3) 2 (1) 4-D (1) 40 születésnap (4) adatok (1) ADHD (1) adó (3) adomány (4) afrika (10) agrár (16) agroecology (1) agrokemikália (1) agyműködés (1) akció (60) aktivizmus (120) állatok (57) almásfüzitő (5) álom (1) amerika (6) amflora (1) anekdota (15) antarktisz (2) antizöldek (12) apple (8) Arctic (1) Arctic Sunrise (3) arctic sunrise (2) árvíz (1) arzén (1) atom (12) atomenergia (89) auchan (4) audi (1) autizmus (1) autó (7) autók (1) balaton (3) bálna (14) bányászat (2) basf (3) Bayer (2) bayer (1) béke (12) beporzó (1) bhopal (2) bicikli (20) biodiverzitás (8) biogazdaság (1) biomassza (2) bioszféra (2) bíróság (8) bob (3) bohóc (1) bojkott (7) börtön (6) bp (6) BP (1) brazília (3) bulvár (2) bűn és bűnhődés (5) burgonya (1) cancun (3) cannes (1) Chevron (1) cián (7) civil (10) civilek (2) climate rush (1) co2 (9) COP (1) COP19 (2) cop 17 (1) csapvíz (1) csávázás (1) csávázószer (1) csernobil (3) ddt (2) delfin (1) déli-sark (3) déli-sarkvidék (2) demokrácia (18) demonstráció (16) detox (8) diszlexia (1) ecological farming (2) EFSA (1) egészség (33) éghajlat (1) egyetem (2) elektronika (2) élelmiszer (31) életmód (47) élménybeszámoló (1) energia (16) energiapolitika (1) ensz (5) epeat (1) erdő (35) erőszakmentesség (2) esperanza (4) északi-sark (8) északi-sarkvidék (16) Északi-sarkvidék (1) eu (1) EU (4) európa (1) európai bizottság (1) európai unió (29) Európai Unió (1) exxon (5) ExxonMobil (1) fa (1) facebook (6) felmelegedés (2) félrevezetés (10) feminizmus (4) fenntarthatóság (1) film (2) finn (1) fipronil (1) Fluorid (1) fogyasztás (11) fogyasztóvédelem (1) föld kizsegerelése (1) fsc (1) FSZB (3) ftalát (1) fukusima (16) gazdaság (7) gazprom (6) Gazprom (5) génmódosítás (7) globalizáció (3) GMO (1) gmo (30) google (2) greenpeace töri óra (15) grönland (1) gyerekek (12) gyomirtó (2) háború (3) hajó (2) hajók (27) halászat (25) halászot (1) hatalom (3) háziméh (1) hazugság (3) higany (1) hulladék (22) hülyeség (4) hülyülés (8) húsfogyasztás (10) idegrendszer (1) indián (1) interjú (1) IPCC (2) ipcc (1) iroda (10) isten (1) Isten (2) it (10) IUCN (1) ivóvíz (2) játék (2) jegesmedve (7) jégminumum (1) jog (5) jó dolgok (70) kampó (1) kanada (1) kappel (1) karácsony (1) kárpátok (1) katasztrófa (53) kép (35) kiadvány (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (5) kishantos (1) kistermelői rendelet (6) klíma (97) klímacsúcs (1) klimaklub (1) klímaváltozás (24) klón (1) klórpirifosz (1) kommunikáció (23) könyv (1) koppenhága (26) korrupció (5) köszönjük (1) közlekedés (12) kumi naidoo (29) kutatás (2) lélek (4) lengyelország (1) Lengyelország (1) levego (1) levegő (14) levél (1) logó (1) magány (1) magyarország (1) maszatos (3) maszatos adatok (4) mecsek (1) média (17) megmondás (32) megoldások (45) megújulók (35) méh (3) méhek (19) méhgyilkos (3) méhpusztulás (3) mérföldkövek a világvége előtt (9) mérgek (12) méz (1) mezőgazdaság (20) MIndenség (1) monsanto (23) monyók (2) mozi (4) munkacsoport (2) nato (1) nemzetközi (65) neonikotinoid (1) neonikotinoidok (2) neonikotionoid (2) nők (5) növényvédő (1) növényvédőszer (1) növényvédőszerek (2) növényvédő szerek (1) nyíregyháza (1) obama (3) occupy wall street (2) óceán (3) óceánok (37) ökológiai gazdálkodás (3) ökológiai lábnyom (3) ökopolitika (2) okos hálózat (1) olaj (46) olajkatasztrófa (24) olimpia (1) ólom (1) OMME (1) önkéntes (1) önkéntesség (1) Oroszország (5) ostobaság (18) paks (7) palagáz (2) pályázat (2) papír (3) pártok (5) passzív ház (2) pénz (12) pénzügy (1) PFC (1) pisi (1) piszkos (2) piszkos energia (50) piszkos energiák (1) politika (36) poszméh (1) Prirazlomnaja (3) próféta (1) profit (2) rádió (1) radioaktív (1) rainbow warrior (14) rendőrök (11) rendőrség (2) repülés (2) rezervátum (1) rovarirtó szerek (1) rovar irtó (1) ruhák (1) sajtószemle (4) sark (1) sarkvidék (52) Sarkvidéki Tanács (2) sas (1) semmi különös (35) shell (26) Shell (2) Simon Gergely (1) sitt (1) stoll barbara (1) Sunrise (1) svéd (1) svédország (4) syngenta (2) Syngenta (1) szabadság (12) szeged (7) szegénység (6) szegfalvi (1) szégyelljék magukat (46) szén (16) szén-dioxid-kibocsátás (5) szenvedés (1) szerelem (4) szeretet (2) szex (2) szív (3) szivárgás (1) szolidaritás (1) szt (1) talaj (4) támogatás (14) technológia (62) tél (1) tenger (2) toborzás (4) tokiói kettős (1) tokyói kettős (3) tonhal (4) torony (1) törvény (2) toxic (1) tudatos vásárlás (19) tudomány (16) túlhalászat (1) túllövés (1) túlnépesedés (1) ufo (1) újrahasznosítás (10) újrapapír (4) usa (7) üzemanyag (3) üzemidőhosszabbítás (1) választás (2) vállalatok (8) vásárlás (8) vay (6) védegylet (2) vegetarianizmus (1) vegetáriánus (3) vegyi (1) vegyipar (1) vegyi anyag (1) vegyi anyagok (87) vegyszer (2) vér (1) verespatak (10) veszély (3) vicces (29) vidékfejlesztési minisztérium (2) videó (159) világbank (1) világnap (1) víz (31) vörös szőnyeg (1) vw (1) wall street (3) wikileaks (1) zöldmetál (31) zöldrefestés (5) zöld nyomda (1) Címkefelhő

Friss topikok

Videósáv betöltése...

Az Európai Bizottság fullánkja

2013.04.01. 15:31 EPSPS (törölt)

Az írás eredetileg a Magyar Nemzet 2013. február 9-i hétvégi számában jelent meg.

Elsőre elég abszurd, hogy az unióban igen komoly vita zajlik arról, hogy a mézben lévő pollen természetes alkotóelem vagy összetevő-e. Pedig az ehhez hasonló szóbűvöléseknek elképesztő gazdasági és egészségügyi következményei vannak. Vagy legalábbis lennének, ha az EU nem gondolná meg magát egy év után. A kérdés nem dőlt el: a tagállamoknak keddig kell a végleges álláspontjukat ismertetniük, hogy mennyire fontos számukra az általunk fogyasztott méz génmódosítástól való mentessége és a vásárlók korrekt tájékoztatása.

1 GP0S3S.jpg

Mivel a mézről a 2001 óta nem volt újabb határozat, az Európai Bíróság arra alapozva 2011 szeptemberében egy peres ügyet megoldva úgy döntött, hogy a génmódosított pollen nem minősül GMO-nak, mert a mézben nem képes génátvitelre. Helyette „GMO-ból előállított” összetevője van a méznek, ami a méhész tevékenysége folytán kerül a termékbe. Ez így nem teljesen igaz, mert a pollen elsősorban a méhek nyomán jut a mézbe, a méhész csak később, a centrifugálás során változtathatja meg a mennyiségét. Viszont ha a pollen összetevő, akkor azt jelölni kell a forgalmazásra szánt méz címkéjén.

Előfordulhat, hogy a méhek útján génmódosított pollen is kerül a mézbe. Az unióban azonban csak olyan élelmiszerek forgalmazása engedélyezett, amelyek összetevői ételként engedélyezettek. Amíg a pollen természetes alkotóelem volt, addig ez rendben volt. A határozat értelmében viszont ellenőrizni és regisztrálni kellett volna az adott növényeket és pollenjüket, illetve meg kellett volna vizsgálni az összes méz esetleges génmódosítottpollen-tartalmát.

2 GP01J0T.jpg

Ez három dolgot jelentett volna. Először, az Európán kívülről érkező mézimport valószínűleg összeomlott volna, mert például Argentínában olyan GM-növények is engedélyezettek, amelyek az EU-ban nem. Az uniós belső import is veszteségeket szenvedett volna, mert Spanyolországban olyan génmódosított növények is termeszthetők, amelyek Németországban tiltottak. A döntés gazdasági értelemben az unió egészét megkárosította volna, mert a kieső széles külső és belső importot néhány más országnak kellett volna átvennie. Ezek az országok viszont nyertek volna a döntésen, köztük Ukrajna és Magyarország, mivel mi több mint háromszor annyit termelünk, mint fogyasztunk.

Másodszor, a döntés értelmében feltehetőleg megszűnt volna a GM-haszonnövények szabadföldi kísérleti termesztése. A jelenlegi izolációs távolságok túl kicsik ahhoz, hogy a méheket megakadályozzák a közvetett pollengyűjtésben, ezért a kísérleteket folytató, sokszor kisebb tudományos szervezetek nem engedhették volna meg a felmerülő perek költségeit. Ennek is igazán örülhettünk volna, mert megállította volna az akaratlanul is bekövetkező génátvitelt, a génmódosított DNS nem szennyezte volna be örökre a például a tiszta helyi tájfajtákat. Többé nem fordulhatott volna elő az, hogy a gazdáknak csak azért kell génmódosított növényt termeszteniük, és azt súlyosan mérgező vegyszerekkel gondozniuk, mert földjüket beporozta a közeli pár hektárnyi mező. Sok esetben a szabadföldi kísérleti GMO-termesztés a mezőgazdaság egyik legfelelőtlenebb tevékenysége.

Harmadszor, ha a pollent összetevőként kezelik, akkor valóban lehetséges a mézek GMO-jelölése. A hatályos 1829/2003/EK szabályozás szerint az összetevőnkénti 0,9 százalék feletti GMO-tartalmat fel kell tüntetni a termékek címkéjén. Ha a pollen összetevő, akkor azt külön megvizsgálva egyszerűen megállapítható, tartalmaz-e génmódosított anyagot.

3 blog.tauedu.org.jpgForrás: blog.tauedu.org

Az Európai Bíróság döntése tehát, miszerint a pollen összetevő, még ha indoklása nem is teljesen helyes, összességében mégis pozitív fejleményekkel járt volna az egész európai mezőgazdaságra nézve, és garantálta volna a mézek valóban GMO-mentességét. Egy évvel később viszont az Európai Bizottság módosító javaslatot intézett a mézirányelvhez. 2012 szeptembere óta a pollen sorsa ismét bizonytalan, míg a tagországok meg nem állapodnak róla a következő napokban vagy hetekben. A Bizottság szerint a pollen „természetes alkotóelem”, jelölése nem szükséges, nem értelmezhető. Mivel a mézbe kerülő pollen valóban inkább a méhek tevékenységének akaratlan következménye, és nem a méhészeké, ezért a Bizottságnak a természet folyamataira épülő döntése tudományosan megalapozott.

Ez a valósághoz való, egyébként helyes ragaszkodás nem ró többletköltséget a kisebb méhészekre, az uniós külső és belső importot nem ássa alá, de nem is juttatja hazánkat gazdasági versenyelőnyhöz, mert a kínai vagy indiai GM-méz olcsóbb, mint a hazai. Ha a módosító javaslatot a tagországok megszavazzák, akkor a szabadföldi kísérleti GMO-termesztés gyakorlata nem szűnik meg, és soha nem is tudhatjuk, hogy az elfogyasztott méz tartalmazott-e génmódosított eredetű anyagokat vagy sem. Ennek az az oka, hogy ha a pollen természetes alkotóelem, akkor a jelölési szabályozás csupán egyetlen dolgot képes vizsgálni, a méz teljes egészét.

4 GP01J0U.jpg

A mézben azonban a pollen összes mennyisége sem éri el a 0,5 százalékot, ezért ha a méhek génmódosított kukoricán legeltek is egész életükben – feltéve, hogy nem pusztultak el a GM-növények által termelt vagy rajtuk alkalmazott rovarirtóktól –, azt akkor sem kell feltüntetni a mézen, mivel az így se, úgy se éri el a 0,9 százalékos határértéket. A Bizottság részéről efölött szemet hunyni rendkívül súlyos fogyasztói félretájékoztatás, mert eleve kizárja annak lehetőségét, hogy a méz génmódosított lehet. Mivel nem éri el a 0,9 százalékot a génmódosított pollen mennyisége, így jogi értelemben nem az, a valóság nem érdekes.

A Bizottság javaslata teljesen homályba burkolja a mézre vonatkozó GMO-jelölést, és másokra hárítja a minősítési rendszert, ami a jövőre nézve elfogadhatatlan. Ha a tagállamok megszavazzák, akkor a magyar, ukrán stb. export kizárásával ugyan stabilizálnák a külső és belső mézpiacot, de ezt olyan áron, hogy még a tájékozott vásárlás lehetőséget sem adnák meg az embereknek. Csorbítanák a szabad választáshoz való jogot, lehetetlenné téve, hogy azok, akik felelősséget éreznek környezetükért és egészségükért, ezért nem kívánnak génmódosított terméket előállítani és fogyasztani, a jövőre gondolva cselekedhessenek.

7 GP0YZK.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: politika egészség szabadság európai unió gmo mezőgazdaság méhek élelmiszer félrevezetés fenntarthatóság monsanto szégyelljék magukat

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr655096528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.