Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Greenpeace

„A nagy változások kezdetben lehetetlennek, utólag pedig elkerülhetetlennek látszanak.” Bob Hunter, Greenpeace-alapító

Friss topikok

Videósáv betöltése...

Az Európai Bizottság fullánkja

2013.04.01. 15:31 EPSPS (törölt)

Az írás eredetileg a Magyar Nemzet 2013. február 9-i hétvégi számában jelent meg.

Elsőre elég abszurd, hogy az unióban igen komoly vita zajlik arról, hogy a mézben lévő pollen természetes alkotóelem vagy összetevő-e. Pedig az ehhez hasonló szóbűvöléseknek elképesztő gazdasági és egészségügyi következményei vannak. Vagy legalábbis lennének, ha az EU nem gondolná meg magát egy év után. A kérdés nem dőlt el: a tagállamoknak keddig kell a végleges álláspontjukat ismertetniük, hogy mennyire fontos számukra az általunk fogyasztott méz génmódosítástól való mentessége és a vásárlók korrekt tájékoztatása.

1 GP0S3S.jpg

Mivel a mézről a 2001 óta nem volt újabb határozat, az Európai Bíróság arra alapozva 2011 szeptemberében egy peres ügyet megoldva úgy döntött, hogy a génmódosított pollen nem minősül GMO-nak, mert a mézben nem képes génátvitelre. Helyette „GMO-ból előállított” összetevője van a méznek, ami a méhész tevékenysége folytán kerül a termékbe. Ez így nem teljesen igaz, mert a pollen elsősorban a méhek nyomán jut a mézbe, a méhész csak később, a centrifugálás során változtathatja meg a mennyiségét. Viszont ha a pollen összetevő, akkor azt jelölni kell a forgalmazásra szánt méz címkéjén.

Előfordulhat, hogy a méhek útján génmódosított pollen is kerül a mézbe. Az unióban azonban csak olyan élelmiszerek forgalmazása engedélyezett, amelyek összetevői ételként engedélyezettek. Amíg a pollen természetes alkotóelem volt, addig ez rendben volt. A határozat értelmében viszont ellenőrizni és regisztrálni kellett volna az adott növényeket és pollenjüket, illetve meg kellett volna vizsgálni az összes méz esetleges génmódosítottpollen-tartalmát.

2 GP01J0T.jpg

Ez három dolgot jelentett volna. Először, az Európán kívülről érkező mézimport valószínűleg összeomlott volna, mert például Argentínában olyan GM-növények is engedélyezettek, amelyek az EU-ban nem. Az uniós belső import is veszteségeket szenvedett volna, mert Spanyolországban olyan génmódosított növények is termeszthetők, amelyek Németországban tiltottak. A döntés gazdasági értelemben az unió egészét megkárosította volna, mert a kieső széles külső és belső importot néhány más országnak kellett volna átvennie. Ezek az országok viszont nyertek volna a döntésen, köztük Ukrajna és Magyarország, mivel mi több mint háromszor annyit termelünk, mint fogyasztunk.

Másodszor, a döntés értelmében feltehetőleg megszűnt volna a GM-haszonnövények szabadföldi kísérleti termesztése. A jelenlegi izolációs távolságok túl kicsik ahhoz, hogy a méheket megakadályozzák a közvetett pollengyűjtésben, ezért a kísérleteket folytató, sokszor kisebb tudományos szervezetek nem engedhették volna meg a felmerülő perek költségeit. Ennek is igazán örülhettünk volna, mert megállította volna az akaratlanul is bekövetkező génátvitelt, a génmódosított DNS nem szennyezte volna be örökre a például a tiszta helyi tájfajtákat. Többé nem fordulhatott volna elő az, hogy a gazdáknak csak azért kell génmódosított növényt termeszteniük, és azt súlyosan mérgező vegyszerekkel gondozniuk, mert földjüket beporozta a közeli pár hektárnyi mező. Sok esetben a szabadföldi kísérleti GMO-termesztés a mezőgazdaság egyik legfelelőtlenebb tevékenysége.

Harmadszor, ha a pollent összetevőként kezelik, akkor valóban lehetséges a mézek GMO-jelölése. A hatályos 1829/2003/EK szabályozás szerint az összetevőnkénti 0,9 százalék feletti GMO-tartalmat fel kell tüntetni a termékek címkéjén. Ha a pollen összetevő, akkor azt külön megvizsgálva egyszerűen megállapítható, tartalmaz-e génmódosított anyagot.

3 blog.tauedu.org.jpgForrás: blog.tauedu.org

Az Európai Bíróság döntése tehát, miszerint a pollen összetevő, még ha indoklása nem is teljesen helyes, összességében mégis pozitív fejleményekkel járt volna az egész európai mezőgazdaságra nézve, és garantálta volna a mézek valóban GMO-mentességét. Egy évvel később viszont az Európai Bizottság módosító javaslatot intézett a mézirányelvhez. 2012 szeptembere óta a pollen sorsa ismét bizonytalan, míg a tagországok meg nem állapodnak róla a következő napokban vagy hetekben. A Bizottság szerint a pollen „természetes alkotóelem”, jelölése nem szükséges, nem értelmezhető. Mivel a mézbe kerülő pollen valóban inkább a méhek tevékenységének akaratlan következménye, és nem a méhészeké, ezért a Bizottságnak a természet folyamataira épülő döntése tudományosan megalapozott.

Ez a valósághoz való, egyébként helyes ragaszkodás nem ró többletköltséget a kisebb méhészekre, az uniós külső és belső importot nem ássa alá, de nem is juttatja hazánkat gazdasági versenyelőnyhöz, mert a kínai vagy indiai GM-méz olcsóbb, mint a hazai. Ha a módosító javaslatot a tagországok megszavazzák, akkor a szabadföldi kísérleti GMO-termesztés gyakorlata nem szűnik meg, és soha nem is tudhatjuk, hogy az elfogyasztott méz tartalmazott-e génmódosított eredetű anyagokat vagy sem. Ennek az az oka, hogy ha a pollen természetes alkotóelem, akkor a jelölési szabályozás csupán egyetlen dolgot képes vizsgálni, a méz teljes egészét.

4 GP01J0U.jpg

A mézben azonban a pollen összes mennyisége sem éri el a 0,5 százalékot, ezért ha a méhek génmódosított kukoricán legeltek is egész életükben – feltéve, hogy nem pusztultak el a GM-növények által termelt vagy rajtuk alkalmazott rovarirtóktól –, azt akkor sem kell feltüntetni a mézen, mivel az így se, úgy se éri el a 0,9 százalékos határértéket. A Bizottság részéről efölött szemet hunyni rendkívül súlyos fogyasztói félretájékoztatás, mert eleve kizárja annak lehetőségét, hogy a méz génmódosított lehet. Mivel nem éri el a 0,9 százalékot a génmódosított pollen mennyisége, így jogi értelemben nem az, a valóság nem érdekes.

A Bizottság javaslata teljesen homályba burkolja a mézre vonatkozó GMO-jelölést, és másokra hárítja a minősítési rendszert, ami a jövőre nézve elfogadhatatlan. Ha a tagállamok megszavazzák, akkor a magyar, ukrán stb. export kizárásával ugyan stabilizálnák a külső és belső mézpiacot, de ezt olyan áron, hogy még a tájékozott vásárlás lehetőséget sem adnák meg az embereknek. Csorbítanák a szabad választáshoz való jogot, lehetetlenné téve, hogy azok, akik felelősséget éreznek környezetükért és egészségükért, ezért nem kívánnak génmódosított terméket előállítani és fogyasztani, a jövőre gondolva cselekedhessenek.

7 GP0YZK.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: politika egészség szabadság európai unió gmo mezőgazdaság méhek élelmiszer félrevezetés fenntarthatóság monsanto szégyelljék magukat

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr835096528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.