A brit országos meteorológiai szolgálat szerint Nagy-Britanniában 1962 óta nem volt ilyen hideg március. Valóban, Londonban a Húsvét idén fagyot is hozott.

Hogy Magyarországon mi a helyzet, azt mindannyian jól tudjuk, a húsvéti hónyúlépítés lett a legnépszerűbb része az ünnepi előkészületeknek. 

Berlin népszerű fürdőhelyét, a Wansee-t hagyományosan Nagypénteken nyitják meg – ekkor kezdődik a szezon. Ám idén nem igazán volt strandolásra alkalmas idő – az épphogy nulla fok feletti hidegben hóembert építettek az érdeklődők, és csak pár vállalkozó kedvű vendég vetette bele magát a fagyos vízbe.

Az emberek Stockholmban is gondolkodóba estek: vajon akkor most karácsony van, vagy húsvét… És a télgyötörte tájat nézve ezt nem is lehet felróni nekik. Ilyenkor már ott is enyhesebb szokott lenni az idő.

De hát mi folyik itt?

Mint az időjárás esetében az lenni szokott, sok a bizonytalansági tényező. Mégis, egyre több kutatás mondja, hogy egyre gyakoribbá válhatnak olyan hideg időszakok, mint amilyen most márciusban tört be Észak- és Közép-Európába - mert a globális felmelegedés miatt olvad a sarki jégsapka.

De miért is volt most ilyen hideg Európában?

Normál esetben viszonylag enyhesek a telek Európában, az Atlanti-óceán felől jövő nyugati szelek miatt. Ám idén márciusban a szél leginkább északkeletről fújt, és Európa nagy részébe fagyos sarki levegőt hozott.

Hogyan lehetséges ez?

A szél a légkör cirkulációs mintázatainak megfelelően áramlik, a cirkulációt viszont az északi, illetve a délebbi hosszúsági fokok közti légnyomáskülönbség befolyásolja. Márciusban kicsi volt a nyomáskülönbség, ami gyengítette a nyugati atlanti légáramlatok erejét, és emiatt a hideg sarki és szibériai levegő végigsöpörhetett Európán.

És hogy mi köze ennek a sarki jéghez?

A globális felmelegedés következtében olvad a sarki jégsapka, melynek kiterjedése - az eddigi mérések alapján - tavaly szeptemberben volt a legkisebb. Az éghajlati modellek szerint az óceán felett elhelyezkedő jégsapka megakadályozza, hogy a víz hőt bocsásson ki. Ám a jégfelület csökkenése az éghajlati rendszerek további felborulását eredményezheti.  Számos nemrégiben készült tanulmány bebizonyította, hogy ennek egyik következménye lehet a légköri cirkuláció megváltozása (hisz, ahogy említettük, csökken a légnyomás észak és dél között), amely gyakoribbá teszik az Európába betörő hideghullámokat. A potsdam-i Éghajlatkutató Intézet tudósai szerint Európában háromszorosára nőhet a hideghullámok száma a sarki jég zsugorodása miatt.

A sarkvidéki magaslégkörben ún. futó légáramlások (jet-ek) keringenek horizontális irányban. Egyes tanulmányok szerint az olvadó jég a sarki jet-ek áramlását is megváltoztatja, aminek következtében az Északi-sark felől jeges levegő áramlik dél felé. Ez szintén a rendszer egyensúlyát veszélyezteti.

KARL RITTER cikke alapján