Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Greenpeace

„A nagy változások kezdetben lehetetlennek, utólag pedig elkerülhetetlennek látszanak.” Bob Hunter, Greenpeace-alapító

Friss topikok

Videósáv betöltése...

A háziméhek pusztulása: egy ökológiai lecke

2013.06.25. 07:27 Rex Weyler

„Az elmúlt négy évben a vegyipar 11,2 millió dollárt költött olyan PR akciókra, mely azt állítja, hogy ez nem az ő felelősségük, szóval így már biztosra tudjuk, hogy kié is valójában.” – Jon Cooksey, író, rendező

Tisztában vagyunk vele, hogy mi pusztítja a méheket. A világszerte terjedő kolónia-összeomlás szindróma nem olyan titokzatos dolog, mint ahogy azt a vegyipar állítja. A probléma rendszer-szerű természete teszi bonyolulttá a helyzetet, de mindez nem kibogozhatatlan. A kutatók több tényezőt is ismernek, melyek a méhek pusztulásához vezetnek: rovarölő szerek, aszály, élőhely-pusztulás, tápanyaghiány, légszennyezés, globális felmelegedés és így tovább. Az összeomlás okozói összeadódnak és egymást erősítik, de tudjuk, hogy mindezeknek az okoknak az emberiség a felelőse és ezek közül a két legfőbb ok a rovarölők és az élőhelyek eltűnése.

honeybee.jpg

Biológusok több mint 150 különböző vegyi anyag maradványát mutatták ki a méhek által gyűjtött pollenből, melyet Eric Mussen, a Californiai Egyetem méhkutatója egyszerűen csak a „halálos rovarölő koktélnak” nevezett el. Az olyan vegyipari vállalatok mint a Bayer, Syngenta, BASF, Dow, DuPont és a Monsanto csak a vállukat vonják, konstatálva, hogy a rejtélyes pusztulás túl összetett jelenség. Semmi változtatást nem eszközölnek a rovarölő szereik kapcsán. Elvégre a mérgek világszerte történő árusítása jövedelmező iparág.

Nem utolsósorban a vadméhek élőhelye évről évre csökken, ahogy a mezőgazdasági óriásvállalatok egyre több füves területet és erdőt alakítanak át monokultúrás földekké, melyeket aztán rovarölő szerekkel szennyeznek be. Ahhoz, hogy megállítsuk a világ méhállományainak hanyatlását, a káros mezőgazdasági szerkezetünket kell átalakítanunk.

Méhállományok összeomlása

Apis mellifera (háziméh, Európában, Afrikában és Nyugat-Ázsiában őshonos) világszerte eltűnőben van. Az állománycsökkenés jelei már a keleti mézelőméheknél (Apis cerana) is megjelentek manapság. Nincsen olyan, hogy elhanyagolható fajveszteség. A mézelő méhek (vad és házi egyaránt) hajtják végre a beporzások 80%-át világszerte. Egyetlen méhkolónia 300 millió virágot képes beporozni naponta. A gabonanövényeket elsősorban a szél porozza be, de a legegészségesebb táplálékainkat (gyümölcsök, olajos magvak, zöldségek) méhek termékenyítik meg. A száz leghasznosabb élelmezési célú növényből 70-et a méhek poroznak be, melyek a világ táplálékának mintegy 90%-át adják. Tonio Borg, az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa kiszámolta, hogy a méhek évente mintegy 22 milliárd eurós hasznot hoznak az európai mezőgazdaság számára. Világszinten pedig 265 milliárd eurónyi táplálék előállítását segítik elő. A méhállományok összeomlása legalább akkora kihívása az emberiségnek, mint a globális felmelegedés, az óceánok savasodása, vagy a nukleáris háború veszélye. Az emberiség valószínű nem élné túl a méhek teljes eltűnését.

A dolgozóméhek (nőstények) körülbelül 6 hétig élnek nyáron, és néhány hónapot a téli időszakban. A kolóniák folyamatosan új dolgozóméheket állítanak elő a tavaszi és a nyári időszakban, a szaporodás a téli hónapokban lelassul. Jellemzően a kolónia vagy a méhkaptár állománya 5-10%-al csökken a télen, mely veszteséget aztán tavasszal pótolják. Rosszabb években akár a 15-20%-ukat is elveszíthetik.

Az Egyesült Államokban a téli veszteségek a 30-50%-ot is elérték, egyes esetekben még ennél is nagyobb méreteket öltött. 2006-ban David Hackenberg, aki már 42 éve méhészkedik, 90%-os veszteségről számolt be háromezer kaptáránál. Az Egyesült Államok mezőgazdasági statisztikai adatbázisa kimutatta, hogy a háziméh állományai az 1947-es 6 millió kaptárszámról 2008-ra 2,4 millió kaptárra csökkent.

Az egy hektárra eső dolgozó méhek száma döntő jelentőségű a növények egészségére nézve. Az Egyesült Államokban azoknál a növényeknél, melyeket méhek poroznak be, a hektáronkénti méhkolóniák száma 90%-kal csökkent 1962 óta. A méhek nem tudják tartani a lépést a téli veszteségekkel és az élőhelyek eltűnésével.

savethebees.jpg

Európa cselekszik, az USA habozik

Európa, Ázsia és Dél-Amerika éves méhpusztulása egyelőre elmarad az Egyesült Államokban tapasztaltak mögött, de a tendencia egyértelmű jelet mutat. A Rabobank jelentése szerint a téli pusztulások mértéke elérte a 30-35%-ot Európában, és a hektáronkénti kolóniaszám is 25%-kal csökkent. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos jelentése megállapította, hogy három elterjedt neonikotinoidos rovarölő szer (klotianidin, imidakloprid, tiametoxám) jelentősen veszélyezteti a méheket. A neonikotinoid tartalmú rovarölő szereket (a talajban, a lombozatban, vagy a magba ágyazva használva) kimutatták azokban a „rovarölő szer koktélokban”, melyeket a méhkaptárakban találtak.

A Greenpeace tudományos jelentése hét méhgyilkos rovarölő szert határozott meg: a három említett neonikotinoid, továbbá a klórpirifosz, cipermetrin, deltametrin és a fipronil. A három neonikotinoid a rovarok idegrendszerét károsítja. Ezek a szerek felhalmozódnak az egyes méhekben és a kolóniában is, beleértve azt a mézet is, mellyel a fiatal lárvákat etetik. A méhek nem halnak meg egy csapásra, testi fogyatékban szenvednek, legyengülnek és elvesztik a tájékozódó képességüket. Nemcsak egyre kevesebb, de egyre gyengébb méhek születnek, melyeknek még keményebben kell dolgozniuk a csökkenő mézlegelők miatt. Mindezek a rémálomba illő körülmények egyenesen a kolónia összeomlásához vezetnek.

A Bayer gyártja és forgalmazza az imidaklopridot és a klotianidint; míg a tiametoxám a Syngenta nevéhez köthető. 2009-ben ebből a három méreganyagból mintegy kétmilliárd dollár értékben értékesítettek. A Syngenta, Bayer, Dow, Monsanto és a DuPont uralja a világ növényi géntechnológiájának és rovarölő szerének közel 100%-át.  

2012-ben a német bíróság hamis tanúzás vádjával ítélte el a Syngentát, mivel eltitkolták azokat a jelentéseket, melyek azt állapították meg, hogy a génmódosított takarmányaik pusztulást okoztak az állatállományaikban. Szintén ennek a vállalatnak 105 millió dolláros büntetést kellett fizetnie az Egyesült Államokban, mivel a hormonháztartásra is hatással levő Atrazin nevű gyomirtó szerük 50 millió ember ivóvízkészletébe került bele. Most pedig ezek a szennyező vállalatok eurómilliókat költenek olyan kampányokra, melyekben a méhek kolónia-összeomlására gyakorolt felelősségüket igyekeznek megcáfolni.

Májusban az Európai Bizottság elfogadta a három neonikotinoid két éves betiltását, melyhez később a nem neonikotinoid fibronilt is hozzávették. A kutatók ezalatt a két év alatt a méhállományok helyreállását fogják vizsgálni, valamint a hosszabb távú és más rovarölő szerekre vonatkozó betiltás lehetőségét.

Ezalatt az USA továbbra is habozik és támogatja a halálos rovarölő szereket gyártó és forgalmazó cégeket. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) továbbra is engedélyezi a neonikotinoidos rovarölő szereket, annak ellenére, hogy az USA Környezetvédelmi Osztálya jelentésben figyelmeztetett a kolónia-összeomlás veszélyéről. Szintén májusban Obama elnök aláírta a mára csak „Monsanto Védelmi Törvény” néven ismert törvényt (melyet a Monsanto lobbistái írtak), mely támadhatatlanságot biztosít a biotechnológiai vállalatok számára a szövetségi bíróságokon, ha éppen az állampolgárokra vagy a környezetre nézve okoznak károkat.

Létezik megoldás

A józan paraszti észen alapuló lépések képesek helyreállítani és megvédeni a világ méheit. Tapasztalt méhészek, gazdák, az Európai Bizottság és a Greenpeace jelentése felvázolta ezeket a megoldásokat. Összegezve:

1. Be kell tiltani a hét legveszélyesebb rovarölő szert.

2. Meg kell védeni a beporzók egészségét az élőhelyek megőrzése által, és

3. vissza kell állítani az ökológiai mezőgazdaságot.

Az ökológiai gazdálkodás az az új módszer, mely képes stabilizálni az élelmiszer-előállítást, megőrizni az élőhelyeket és megvédeni a méheket. Bhután nemzete világvezető szerepre tört a tekintetben, hogy 100%-ban organikus gazdálkodásra tervez átállni. Mexikó betiltotta a génmódosított kukoricát, hogy megvédje a helyi fajtákat. Januárban nyolc európai ország tiltotta be a génmódosított növények termesztését, és Magyarország mintegy ezer hektár GMO-val szennyezett kukoricát égetett fel. Indiában Vandana Shiva kutató és egy kis gazdálkodókból álló ellenállási mozgalom küzd az ipari mezőgazdaság ellen már több mint két évtizede.

Az ökológiai organikus gazdálkodás természetesen nem új dolog. A legtöbb gazdálkodás ezen az úton ment végig az emberiség történelme során. Az ökológiai gazdálkodás képes ellenállni a kártevőknek azáltal, hogy elkerülik a monokultúra használatát és megőrzik az ökoszisztéma sokszínűségét. Az ökológiai gazdálkodás természetes komposztálás útján állítja helyre a talaj tápanyagtartalmát, védelmet biztosít a szél általi talajvesztéssel és a vízerózióval szemben, nélkülözve a rovarölő szerek és a műtrágya használatát.

Az ökológiai gazdálkodás javítja a beporzást, azáltal, hogy segít helyreállítani a méhállományokat és egészségesebb méheket biztosít, mely következésképpen magasabb terméshozamot eredményez. Az ökológiai gazdálkodás kihasználja a természetes ökoszisztéma szolgáltatásait, mint például a vízszűrést, beporzást, oxigén-előállítást, betegségek és kártevők féken tartását. A mezőgazdasági forradalom igazságos élelmiszerellátást biztosítana az egész világon, támogatva azt, hogy a termés elsődlegesen emberi táplálék céljára kerüljön felhasználásra, és nem állati takarmányként vagy bioüzemanyagként.

Az ökoszisztéma

A méhek „szorult helyzete” egy figyelmeztető jelként szolgák számunkra, hogy még nem igazán értjük az ökológiát. Az ökológiai gazdálkodás az emberi tudás egy nagyobb paradigmaváltásának a része. A mostani ellenzők éppen ugyanúgy viselkednek, mint az inkvizítorok 1615-ben, akik megtagadták azt, hogy Galileo távcsövébe nézzenek, hogy lássák a Jupiter holdjait. Napjaink tagadói visszautasítják azt a felismerést, hogy Földünk rendszere véges határok között tevékenykedik. Ebben az esetben azonban az államvallás a pénz, és az államvallás nem engedi meg mindezt. Az ellenzők ragaszkodnak ahhoz a feltételezett jogukhoz, hogy joguk van fogyasztani, felhalmozni és eltüntetni a Föld bőkezű adományait a saját jövedelmük érdekében. Azonban a felhalmozott pénz nem fordítja vissza a kipusztulás folyamatát, nem állítja helyre a talajt, és a világ méhkolóniáit sem gyógyítja meg.

A természet hatalmas megtorlásával nézhetünk szembe, ha nem ébredünk fel időben az illúziónkból. Földünk kényes egyensúlya képes elérni a kritikus pontot, aztán összeomlik. A méhek például korlátozott energiát használnak arra, hogy tápanyagot gyűjtsenek a kolóniájuk számára. Ha a téli méhpusztulás 10%-ról 50%-ra nő, a maradék méheket pedig rovarölő szerek gyengítik és az élőhelyeik eltűnnek, akkor az energia visszakerülése a kolónia számára a nullára zsugorodik. A túlélő méhek több energiát használnak fel, mint amennyit az összegyűjtött méz képes adni. Egyre több méh pusztul el, egyre kevesebb válik ivaréretté és az egész kolónia összeomlik. Ez a krízis az ökológia alapvető leckéje.

Rachel Carrson 50 évvel ezelőtt figyelmeztetett ezekre a veszélyekre. Ökológusok és környezetvédők azóta figyelmeztetnek mindezekről. A méhkolóniák összeomlása már azok közé a sürgető ökológiai veszélyek közé került mint a globális felmelegedés, az erdőirtások és a fajkipusztulások. A világ méheinek megmentése még egy fontos lépés, hogy helyreállítsuk földünk ökológiai egyensúlyát.

http://www.greenpeace.org/international/en/news/Blogs/makingwaves/honey-bee-collapse-a-lesson-in-ecology/blog/45357/

Ha szeretnél a méhek barátja lenni, akkor csatlakozz a méhgyilkos vegyszerek korlátozásáért küzdőkhöz:
http://www.mehpusztulas.hu/


Szólj hozzá!

Címkék: méhek élelmiszer syngenta monsanto ecological farming neonikotionoid

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr755376719

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.