Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Hirdetés

HTML

Greenpeace

„A nagy változások kezdetben lehetetlennek, utólag pedig elkerülhetetlennek látszanak.” Bob Hunter, Greenpeace-alapító

Címkék

#FreeTheArctic30 (5) 1% (3) 2 (1) 4-D (1) 40 születésnap (4) adatok (1) ADHD (1) adó (3) adomány (4) afrika (10) agrár (16) agroecology (1) agrokemikália (1) agyműködés (1) akció (60) aktivizmus (120) állatok (57) almásfüzitő (5) álom (1) amerika (6) amflora (1) anekdota (15) antarktisz (2) antizöldek (12) apple (8) Arctic (1) arctic sunrise (2) Arctic Sunrise (3) árvíz (1) arzén (1) atom (12) atomenergia (89) auchan (4) audi (1) autizmus (1) autó (7) autók (1) balaton (3) bálna (14) bányászat (2) basf (3) Bayer (2) bayer (1) béke (12) beporzó (1) bhopal (2) bicikli (20) biodiverzitás (8) biogazdaság (1) biomassza (2) bioszféra (2) bíróság (8) bob (3) bohóc (1) bojkott (7) börtön (6) BP (1) bp (6) brazília (3) bulvár (2) bűn és bűnhődés (5) burgonya (1) cancun (3) cannes (1) Chevron (1) cián (7) civil (10) civilek (2) climate rush (1) co2 (9) COP (1) COP19 (2) cop 17 (1) csapvíz (1) csávázás (1) csávázószer (1) csernobil (3) ddt (2) delfin (1) déli-sark (3) déli-sarkvidék (2) demokrácia (18) demonstráció (16) detox (8) diszlexia (1) ecological farming (2) EFSA (1) egészség (33) éghajlat (1) egyetem (2) elektronika (2) élelmiszer (31) életmód (47) élménybeszámoló (1) energia (16) energiapolitika (1) ensz (5) epeat (1) erdő (35) erőszakmentesség (2) esperanza (4) északi-sark (8) északi-sarkvidék (16) Északi-sarkvidék (1) eu (1) EU (4) európa (1) európai bizottság (1) Európai Unió (1) európai unió (29) exxon (5) ExxonMobil (1) fa (1) facebook (6) felmelegedés (2) félrevezetés (10) feminizmus (4) fenntarthatóság (1) film (2) finn (1) fipronil (1) Fluorid (1) fogyasztás (11) fogyasztóvédelem (1) föld kizsegerelése (1) fsc (1) FSZB (3) ftalát (1) fukusima (16) gazdaság (7) Gazprom (5) gazprom (6) génmódosítás (7) globalizáció (3) GMO (1) gmo (30) google (2) greenpeace töri óra (15) grönland (1) gyerekek (12) gyomirtó (2) háború (3) hajó (2) hajók (27) halászat (25) halászot (1) hatalom (3) háziméh (1) hazugság (3) higany (1) hulladék (22) hülyeség (4) hülyülés (8) húsfogyasztás (10) idegrendszer (1) indián (1) interjú (1) ipcc (1) IPCC (2) iroda (10) Isten (2) isten (1) it (10) IUCN (1) ivóvíz (2) játék (2) jegesmedve (7) jégminumum (1) jog (5) jó dolgok (70) kampó (1) kanada (1) kappel (1) karácsony (1) kárpátok (1) katasztrófa (53) kép (35) kiadvány (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (5) kishantos (1) kistermelői rendelet (6) klíma (97) klímacsúcs (1) klimaklub (1) klímaváltozás (24) klón (1) klórpirifosz (1) kommunikáció (23) könyv (1) koppenhága (26) korrupció (5) köszönjük (1) közlekedés (12) kumi naidoo (29) kutatás (2) lélek (4) Lengyelország (1) lengyelország (1) levegő (14) levego (1) levél (1) logó (1) magány (1) magyarország (1) maszatos (3) maszatos adatok (4) mecsek (1) média (17) megmondás (32) megoldások (45) megújulók (35) méh (3) méhek (19) méhgyilkos (3) méhpusztulás (3) mérföldkövek a világvége előtt (9) mérgek (12) méz (1) mezőgazdaság (20) MIndenség (1) monsanto (23) monyók (2) mozi (4) munkacsoport (2) nato (1) nemzetközi (65) neonikotinoid (1) neonikotinoidok (2) neonikotionoid (2) nők (5) növényvédő (1) növényvédőszer (1) növényvédőszerek (2) növényvédő szerek (1) nyíregyháza (1) obama (3) occupy wall street (2) óceán (3) óceánok (37) ökológiai gazdálkodás (3) ökológiai lábnyom (3) ökopolitika (2) okos hálózat (1) olaj (46) olajkatasztrófa (24) olimpia (1) ólom (1) OMME (1) önkéntes (1) önkéntesség (1) Oroszország (5) ostobaság (18) paks (7) palagáz (2) pályázat (2) papír (3) pártok (5) passzív ház (2) pénz (12) pénzügy (1) PFC (1) pisi (1) piszkos (2) piszkos energia (50) piszkos energiák (1) politika (36) poszméh (1) Prirazlomnaja (3) próféta (1) profit (2) rádió (1) radioaktív (1) rainbow warrior (14) rendőrök (11) rendőrség (2) repülés (2) rezervátum (1) rovarirtó szerek (1) rovar irtó (1) ruhák (1) sajtószemle (4) sark (1) sarkvidék (52) Sarkvidéki Tanács (2) sas (1) semmi különös (35) shell (26) Shell (2) Simon Gergely (1) sitt (1) stoll barbara (1) Sunrise (1) svéd (1) svédország (4) syngenta (2) Syngenta (1) szabadság (12) szeged (7) szegénység (6) szegfalvi (1) szégyelljék magukat (46) szén (16) szén-dioxid-kibocsátás (5) szenvedés (1) szerelem (4) szeretet (2) szex (2) szív (3) szivárgás (1) szolidaritás (1) szt (1) talaj (4) támogatás (14) technológia (62) tél (1) tenger (2) toborzás (4) tokiói kettős (1) tokyói kettős (3) tonhal (4) torony (1) törvény (2) toxic (1) tudatos vásárlás (19) tudomány (16) túlhalászat (1) túllövés (1) túlnépesedés (1) ufo (1) újrahasznosítás (10) újrapapír (4) usa (7) üzemanyag (3) üzemidőhosszabbítás (1) választás (2) vállalatok (8) vásárlás (8) vay (6) védegylet (2) vegetarianizmus (1) vegetáriánus (3) vegyi (1) vegyipar (1) vegyi anyag (1) vegyi anyagok (87) vegyszer (2) vér (1) verespatak (10) veszély (3) vicces (29) vidékfejlesztési minisztérium (2) videó (159) világbank (1) világnap (1) víz (31) vörös szőnyeg (1) vw (1) wall street (3) wikileaks (1) zöldmetál (31) zöldrefestés (5) zöld nyomda (1) Címkefelhő

Friss topikok

Videósáv betöltése...

Az alultápláltság, a méhek és az élelmezési világnap

2013.10.16. 19:12 Toma001

Az élelmezési világnap alkalmából az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) ismét emlékeztet minket arra, hogy az alultápláltság még mindig súlyosan fenyegeti a világ lakosságát: minden negyedik 5 évnél fiatalabb gyermeknél tapasztalható valamilyen fejlődési rendellenesség, kétmilliárd ember szenved vitamin- vagy más, az egészséges élethez szükséges ásványi anyag hiányában.

Mindezért nem egyetlen tényező okolható, ezért az egész problémára nincs egy egyszerű megoldás, ezért a FAO mindezt úgy definiálja, hogy „az egészséges emberek az egészséges élelmiszer-rendszerekre vannak utalva.” Az egészséges élelmezési rendszer alapkövetelménye az egészséges élelmiszerek fenntartható mezőgazdasági előállítása, mely alapjául szolgál annak, hogy „az egészséges táplálkozás mennyiségileg és minőségileg is kiegyensúlyozott.”

nem a gólya hozza.jpg

A fenntarthatatlan mezőgazdaság: veszély

Táplálékunk és az élelmiszerbiztonság is veszélybe kerül, ha a mezőgazdaság nem fenntartható. A FAO becslése szerint napjainkra bolygónk élővilágának mintegy 60%-a károsodott vagy fenntarthatatlanul van használva. Mindez nem csak a trópusok sérülékeny termőföldjeire és élővilágára jellemző, hanem azokra az iparosodott területekre is, melyeket eddig stabilnak véltünk. A magas terméshozam egyedüli központba helyezése az összes éghajlati öv termőtalajának leromlását eredményezi. A mezőgazdasági vegyszerek széleskörű és egyre növekvő felhasználása elszennyezi a vízkészleteinket és a szárazföldi környezetet is. A nagyüzemi mezőgazdaság számos veszéllyel fenyegeti a vadvilágot.

Ez nem csak egyes különálló fajok megvédésének az ügye, hanem a felbecsülhetetlen értékű „ökoszisztéma-szolgáltatások” kockázatát is jelenti. A természetes módon biológiailag sokszínű mezőgazdasági ökológiai rendszerek sokkal stabilabbak és jobban elősegítik azokat a természetes folyamatokat, melyek döntőek a termésképzés szempontjából. Röviden, ezek az ökoszisztéma-szolgáltatások alapvetőek a mezőgazdaság fenntarthatósága szempontjából, melyeket az jellemez a legjobban, hogy saját belső tulajdonságaik révén képesek biztosítani a termelést a jövő generációk számára.

emberbeporzo.jpgA rovarbeporzás felbecsülhetetlen értéke

Az egyik ilyen ökoszisztéma szolgáltatás például számos fontos haszonnövény rovarbeporzása. Még ha fel sem tűnt számunkra, a gazdálkodás mindig is függött a háziméhek és vadon élő rovarok beporzástól. Rovarok nélkül a táplálkozási célú növényeink harmadának más beporzási módot kéne keresni, máskülönben ezek a növények jelentősen kevesebbet teremnének, haszonnövényeink 75%-ának pedig lényegesen csökkenne a termőképessége. A legújabb becslések szerint a rovarbeporzás globálisan 265 milliárd euró gazdasági hasznot termel. Azonban ha a rovarbeporzás megszűnne, valószínűleg képtelenség lenne helyettesíteni azt. Rá kellene jönnünk, hogy a valódi értéke végtelenül magas, mint ahogy más kulcsfontosságú ökoszisztéma szolgáltatások is.

viragrol viragra.jpgA jelenlegi mezőgazdasági modell bukása

A tenyésztett és vadon élő méhek és beporzók állománya hanyatlik, különösképpen Észak-Amerikában és Európában. Habár a tendenciák egyértelműek a háziméhek esetében a hiányos adataink ellenére is, és más vadon élő beporzó rovarok állománycsökkenése is számottevő. A háziméhek állományvesztesége egyre növekszik: az elmúlt években Európábana méhcsaládok méretének éves csökkenése 20% körülire tehető.

Nem egyetlen tényező okolható a méhállományok hanyatlása miatt. A klímaváltozás, a kártevők, a betegségek és a nagyüzemi mezőgazdasági módszerek mind-mind tudvalevően hatással vannak a méhek egészségére, akár külön-külön, akár kombinálva őket. A méhekre káros mezőgazdasági vegyszerek használata közvetlen veszélyt jelent számukra és más  beporzókra is, mely veszély tulajdonképpen hatékonyan megszüntethető lenne. Az EU a méhekre különösképpen veszélyes rovarölő szerek részleges betiltását fogadta el idén. Mindez egy jelentős, ugyanakkor korlátozott első lépés a méhekre veszélyes rovarölő szerek betiltása felé.

Azonban a nagyüzemi mezőgazdasági modell lényegében teljes egészében hatással van a számunkra hasznos rovarokra. Az élőhelyek feldarabolódása, az alacsony növényfajszám, a gyomirtók széles körű használata mind-mind olyan tényezők, amelyek elkerülhetetlen következtetésre juttatnak minket: egy modern mezőgazdasági termőterületen az élelmiszer-termelés valódi segítői valójában éheznek. A méhek és más vadon élő beporzók példátlan állománycsökkenése hűen tükrözi a jelenlegi mezőgazdasági modell bukását: itt az idő, hogy véget vessünk a pusztító módszereknek és a valódi ökológiai gazdálkodás irányába mozduljunk el.

A legtáplálóbb és legérdekesebb haszonnövényeink

Hogyan érint ez minket közvetlenül? Számos tápláló, érdekes és táplálkozásunk részét képező zöldséget és gyümölcsöt negatívan érint a beporzó rovarok állománycsökkenése. Ezek a rovaroktól függnek. Ha arra kényszerülnénk, hogy azokat a növényeket kelljen fogyasztanunk, amelyeket nem rovarok poroznak, akkor az étrendünk főleg gabonafélékből állna. Valószínű egy ilyen étrend által is képesek lennénk a túlélésünkhöz elegendő kalóriához jutni, de nem valószínű, hogy elegendő vitaminhoz és nyomelemhez jutnánk.

Még ha kissé off-topicnak is tűnik a beporzásról beszélni az élelmezési világnapon, a nap végén mégis talán az alábbi szöveg felkerülhetne a FAO honlapjára: „Az egészséges emberek az egészséges élelmiszer-rendszerekre vannak utalva… és ezek pedig az egészséges rovarbeporzókra.

Ha nem csatlakoztál még a méheket, a beporzókat védő kampányunkhoz - most megteheted! Közös érdek: a tányérunk tartalma is múlhat rajta!


Dirk Zimmermann, a Greenpeace Németország fenntartható mezőgazdaság kampányosának írása


Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: mezőgazdaság méhpusztulás méhgyilkos növényvédőszerek

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr465572848

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A világélelmezés-politikai paradoxon: Milyen éhező milliók? 2013.10.16. 20:30:17

Egész lényem és posztmodern átkot egyre jobban megismerő tudásom is vonzódik a paradoxonokhoz, mert abban látja kiteljesedni a szellemi és materiális síkokon is megvalósuló értelmetlen elválasztását annak a főleg kelti filozófiára érvényes kijelentésne...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.