Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Greenpeace

„A nagy változások kezdetben lehetetlennek, utólag pedig elkerülhetetlennek látszanak.” Bob Hunter, Greenpeace-alapító

Friss topikok

Videósáv betöltése...

Nukleáris hulladék: kinek a kertjébe?

2014.03.03. 18:37 Greenpeace

Világszerte megoldatlan probléma az atomhulladék elhelyezése, mellyel az új uniós jogszabályok értelmében Magyarországnak is meg kell küzdenie. Az elhelyezés terve igencsak költséges és összetett: sok évtizedes geológiai kutatásokat és óriási mérnöki munkát igényel. Emellett olyan bizarr kérdéseket is felvet, mint hogy hogyan tudunk kommunikálni 100 000 éves időtávban az eljövendő generációkkal. Ezek a létesítmények folyamatos ellenőrzést, monitorozást igényelnek, és ma sem eseménytelen a működésük.

GP03928_layout_600.jpgHőkamerás felvétel a németországi gorlebeni nukleárishulladék-lerakó felé tartó, radioaktív hulladékot szállító CASTOR-vonatról.

Szivárgó hulladék

2014. február 16-án az új-mexikói Carlsbad (USA) közelében lévő WIPP (Waste Isolation Pilot Plant) föld alatti nukleárishulladék-tároló területén 23:30-kor megnövekedett sugárzást észleltek a levegőben. A WIPP az Egyesült államok első nukleárishulladék-lerakója, ahol zömmel hadászati kísérletekből és fegyvergyártásból maradt plutóniumot tárolnak. A radioaktív hulladékot 655 méter mélyen a föld alatt, egy stabil sóformációba vájt üregrendszerben helyezik el.

Szerencsére a szivárgás idején éppen egyetlen munkás sem tartózkodott a föld alatt, és a riasztás után ki is ürítették a telephelyet. A hatóságok igyekeztek megnyugtatni a dolgozókat és a helyi lakosokat: „Folytatjuk a megfigyelést, és továbbra is hangsúlyozzuk: az embereket és a környezetet semmilyen veszély nem fenyegeti” – közölte a WIPP. Amint a szellőztető rendszer észlelte a megnövekedett sugárzást, automatikusan szűrő módra kapcsolt, így megelőzve a felszínnel történő légcserét. A kutatóknak még nem sikerült azonosítaniuk a sugárzás eredetét.

Korábban ebben a hónapban már egyszer ki kellett üríteni a telep egy másik részét, miután egy sót szállító teherkocsi kigyulladt. Több munkás is füstmérgezést kapott. A WIPP évente mintegy hatezer köbméter nukleáris hulladékot fogad, így várhatóan 2034-ig lesz benne elegendő hely az amerikai katonai nukleáris hulladékok számára. Többek közt a szintén Új-Mexikóban, a Los Alamos Nemzeti Laboratóriumból származó, plutóniummal szennyezett hulladékot is ide szállítják, kb. 500 km távolságból. Atomerőműből származó hulladék nem kerül ide.

Százezer éves örökség

Európában is dolgoznak a nukleáris hulladék problémájának megoldásán: Finnország, Svédország és Svájc már létrehoztak föld alatti kísérleti laborokat a leendő tárolók helyszínein. A finnek már meg is kezdték az Onkalo („Üreg”) nevű tároló építését, amelyet százezer éves üzemelésre terveznek az Olkiluoto-félszigeten működő atomerőmű közelében.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a legősibb fennmaradt emberi építmények 5-7000 évesek, melyek mai szemmel leginkább kőrakásokra emlékeztetnek. Képzeljük el, hogyan lehet tervezni 100 000 éves időtávra, és milyen üzenetet hordozhat egy ilyen mérnöki építmény az elkövetkezendő 2000 generáció (!) számára.

Az Onkalo 2020-ra készülhet el, 455 méter mélyen lesz a felszín alatt, és összesen öt kilométer hosszúságú járataiban annyi hely lesz, amely 2120-ig biztosít helyet a nagy aktivitású finn radioaktív hulladéknak.

GP048DF_layout_600.jpgSódóm a németországi Gorlebennél. A tervek szerint véglegesen is itt helyeznék el a nukleáris hulladékot.

És mi a helyzet itthon?

Jelen állás szerint a Nyugat-Mecsekben, Boda község mellett akarják végleg elhelyezni mind a Paks 1-ből, mind a Paks 2-ből származó radioaktív hulladékot. A paksi bővítésről szóló megállapodásnak ugyanis része, hogy az erőműből származó atomhulladékot véglegesen Magyarországon kell elhelyezni.

„Komoly kutatások még nincsenek, egy ilyen helyet évtizedekig kellene figyelni. Eddig nem egészen egymilliárd forintot költhettek rá, ami ebben az esetben szinte semmi” – nyilatkozta nemrég Perger András, az Energiaklub munkatársa. Hosszú távú vizsgálatok szükségesek például a földmozgások kizárására. A 2020-as évek vége felé egy föld alatti kutatólabort terveznek telepíteni, ahol közvetlenül vizsgálhatnák a tárolásra szánt kőzettest (agyagkő) viselkedését. Ez valóban évtizedekig tartana, a tároló aztán 2050-2060 körül valósulhatna meg.

2011-es előrejelzések alapján a magyarországi radioaktív hulladék éves mennyisége 850 darab 200 literes hordó. Az erőmű (Paks 1) tervezett 30 éves üzemidejére vonatkozóan az éves becslések alapján az elhelyezendő szilárd hulladék térfogata kb. 3000 m3, a szilárdított (kondicionált) folyékony hulladék összes térfogata pedig kb. 18 000 m3.

Szerkesztette: Bozsó Brigitta és Horváth Dorina

További olvasnivalók a témában:
http://www.kemiaportal.hu/hu/hirek/radioaktiv-hulladekok-kezelese
http://www.origo.hu/tudomany/20140219-tomhulladek-boda-paks-nuklearis-hulladek-elhelyezese-magyarorszagon-atomtemeto.html
http://news.yahoo.com/radiation-leak-detected-mexico-nuclear-plant-003137688.html


Szólj hozzá!

Címkék: radioaktív atomenergia hulladék

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr245841788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.