Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Greenpeace

„A nagy változások kezdetben lehetetlennek, utólag pedig elkerülhetetlennek látszanak.” Bob Hunter, Greenpeace-alapító

Friss topikok

Videósáv betöltése...

„Közvetlen közelről tapasztalhatom meg, hogy én is tettem valamit azért, hogy jobb legyen a világ”

2014.03.07. 14:56 Greenpeace

Kertész Györgyi még csak pár hónapja Greenpeace-aktivista, az Andrássy úti Adidas-bolt előtti demonstráción róla készült fotó azonban már bejárta a világot. Azon az akción azért vett részt, hogy felhívja a figyelmet a ruháinkban található veszélyes, mérgező anyagokra. Aktivistáinkat bemutató új sorozatunkban Györgyivel beszélgettünk a környezetvédelemről, az elhivatottságról, és arról, hogy miért is csatlakozott idén a Greenpeace aktivistáihoz.

detox_600.jpg

Hol találkoztál először a Greenpeace-szel?

Az interneten láttam egy rövid felhívást: „Save the Arctic”! Rákattintottam és kiderült, hogy egy petícióról van szó, amelyet rögvest alá is írtam, hiszen a sarkvidék védelme abszolút szívügyem. Ezt követően feliratkoztam az aktivista-hírlevélre, így kaptam tájékoztatást a tavaly tavasszal, a Critical Mass napján tartott „élő szív” megformálásáról. Nagyon megtetszett, így hát elmentem arra is, szuper élmény volt részt venni az eseményen, és viszontlátni magam a tömegben.

iheartarct_600.jpg

Ezek szerint eléggé hamar „beszippantottak” az egyesület körül zajló események. Miért döntöttél végül úgy, hogy a különféle nyílt eseményeken való részvétel mellett aktívabban, a szervezet munkáját támogatva részt veszel demonstrációkon, tüntetéseken és csoporttalálkozókon is?

Nagyon jó érzéssel töltött el, amikor kilátogattam az említett rendezvényekre. Klassz emberekkel találkoztam, és élveztem magukat a rendezvényeket is, meg persze azt, amit tettünk, elértünk. Ez lökést adott, hogy elmenjek a sarkvidéki harmincak melletti szimpátiatüntetésre is, amely a Bazilika előtti téren zajlott. Ez volt az a pont, amikor igazán megfogalmazódott bennem, hogy ennél többet és rendszeresebben szeretnék tenni környezetünk, közös jövőnk megóvásáért, ezért aktivistának jelentkeztem a szervezethez, részt vettem a legközelebbi infónapon, amely tulajdonképpen az első lépése annak, hogy valaki igazi, vérbeli Greenpeace-csapattag lehessen. Mára kijelenthetem, jól döntöttem!

fta30_600.jpg

Milyen érzés Greenpeace-aktivistának lenni? Van olyan terület, amely különösen közel áll hozzád?

Fantasztikusan jó! Büszke vagyok rá, hogy aktivista vagyok és, hogy ezt a nagyszerű, nagyon sokrétű csapatot én is gyarapíthatom. Klassz, hogy ennyi jó gondolkodású, hozzám hasonló, sokféle ismerettel rendelkező ember között lehetek, akik már szinte az első pillanattól „befogadtak”. Hogy mi áll hozzám a legközelebb? Nos, elég nehéz rangsorolni a környezetvédelmi kérdések között. Számomra a legfontabb most az, hogy sikerüljön valahogyan megakadályozni az újabb paksi blokkok megépítését. Ez akkora horderejű ügy, hogy sokan fel sem fogják, milyen környezeti katasztrófával járhat. Hogy Csernobil és Fukusima után ne akarjunk önszántunkból nukleáris fenyegetettségben élni, hogy a tiszta és megújuló energiaforrásokra kellene fordítanunk a figyelmet, ez kellene, hogy gyermekeink jövője legyen. Kötelességünk egy élhető világot hátrahagyni nekik, a százmilliárdos adósság és sugárzó hulladékhalmok helyett! Fel kell nyitni az emberek szemét, hogy ez politikai pártoktól függetlenül senkinek sem jó. Nem szabad hagyni, hogy a fejünk felett döntsenek az életünkről, több generáció életéről.

Igen, ez jelenleg eléggé fontos téma, amely nem csupán környezetvédelmi, de etikai, társadalmi kérdéseket is felvet. Egyenesen következik a kérdés, van más olyan terület, civil szervezet, amely munkája érdekel, amely munkájának segítésében részt veszel?

A környezetvédelmen kívül leginkább az emberek lelki világa érdekel, a családok összetartó ereje, és a gyermekek lelkileg is egészséges fejlődése. Más csoportok munkájában csak alkalmilag veszek részt, nem szeretném szétforgácsolni az energiám. A környezetvédelem elég fontos ügy ahhoz, hogy teljes mellszélességgel álljak ki érte. Tennivaló bőven akad, változatos is, és közvetlen közelről tapasztalhatom meg, milyen az érzés, amikor valamiben sikerül eredményt elérni: hogy én is tettem valamit azért, hogy jobb legyen a világ.

Említetted, hogy nem szeretnéd szétforgácsolni az energiáidat. Családanyaként hogyan sikerül időt szakítanod az önkéntességre?

Gyermekeim 25, 24 és 16 évesek. Megértik és helyeslik azt a döntésemet, hogy aktivista lettem. Igyekszem megtartani az egyensúlyt a család és a közjó között. Nem érzem úgy, hogy bármitől is megfosztanám a gyerekeimet. Ezt értük is teszem, hiszen nem mindegy, hogy milyen világban élhetnek majd 10-20-50 év múlva. Nekik már természetes lesz, hogy ebben a szellemben nevelik a következő generációt. Hitet, erőt meríthetnek ebből, hogy van értelme felemelni a szavunkat; ha a világban sokan összefognak, meg lehet változtatni a rosszul működő dolgokat, hogy egészségesebb, tisztább és emberibb világban élhessenek ők is, és az elkövetkező generációk.

Büszkék rád? Mit szól a közvetlen környezeted ahhoz, hogy önkénteskedsz, hiszen, valljuk be: itthon egyelőre sajnos nem megszokott, hogy családanyaként is lehet időt szánni különféle civil aktivizmusra?

Teljesen pozitív visszajelzéseket kaptam a családtól és baráti körből is. Szívesen fogadják az általam a közösségi médiában megosztott híreket, képeket, felhívásokat. A gyerekeim annak is örülnek, hogy ilyen „bevállalós” az anyukájuk, úgyhogy segítenek mindenben, hogy kiteljesedhessek ezen a területen, és eljussak azokra a Greenpeace-programokra, amelyek különösen érdekelnek. Akkor is támogattak, mikor Kishantosra mentem őrjáratozni egy egész hétvégére!

kish_600.jpg

Hogyan gondolsz a Greenpeace-re? Mit látsz benne?

Azt gondolom, hogy a szervezet felhívja a figyelmet azokra az eseményekre, jelenségekre, amelyek károsak a környezetre, az állatvilágra, az emberiségre; és ha kell, fel is emeli értük a szavát, kiáll a legkülönfélébb ügyek érdekében a politikával, a gazdasági haszonnal szemben, ez pedig nagyon fontos a mai világban. Véleményem szerint a Greenpeace a Föld élővilágának szeme, szája és füle. Az esőerdők nem tudnak kampányolni saját magukért, a jegesmedvék sem mondhatják el, hogy hagyják érintetlenül a sarkvidéket, a méhek sem tudnak plakátokat rajzolni…

(Ha te is szeretnél aktivistának jelentkezni, ezen az oldalon megteheted.)

Az interjút Szlatényi Dóra, a Greenpeace Magyarország aktivista-koordinátori gyakornoka készítette.


Szólj hozzá!

Címkék: interjú aktivizmus

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr175848523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.