Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Greenpeace

„A nagy változások kezdetben lehetetlennek, utólag pedig elkerülhetetlennek látszanak.” Bob Hunter, Greenpeace-alapító

Friss topikok

Videósáv betöltése...

EU: Át kell alakítani a növényvédő szerek európai engedélyezését a beporzók érdekében

2014.04.11. 12:33 Greenpeace

  • Fontos méhegészségügyi konferenciát tartottak a héten Brüsszelben.
  • Hivatalosan is kiderült: a most piacon lévő növényvédő szerekről nem mondható el, hogy biztonságosak lennének a méhekre nézve.
  • IUCN: Az európai poszméhfajok mintegy negyede van a kihalás szélén.
  • Greenpeace: A nagyüzemi mezőgazdaság méhgyilkos vegyszereinek tilalma mindannyiunk közös érdeke.

A hét elején fontos, európai szintű méhegészségügyi konferenciát tartottak Brüsszelben. Az Európai Bizottság, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és a nemzeti hatóságok képviselői mellett vegyszergyártók és lobbiszervezetek munkatársai, méhészszervezetek tagjai, illetve néhány zöld szervezet szakértői is részt vettek.

A mezőgazdaság és a növényvédő szerek témáiban járatos olvasót meglepheti, hogy a vegyszerek kockázatelemzéséért felelős EFSA képviselőjének szájából elhangzott: a növényvédő szerek európai engedélyeztetése nincs tekintettel a beporzókra, ezért át kell alakítani azt.

Az egyik legnagyobb hiányosság az együttes hatások figyelmen kívül hagyása, hiszen a vegyszerek általában nem külön-külön érintik a beporzókat, hanem több tényező egyszerre hat rájuk: a különféle vegyszereken kívül akár más stressztényezők is, például vírusok, kórokozók, patogének, éhínség, vagy a klímaváltozás.

Örömmel tapasztaltuk, hogy az EU végre átfogó felmérést készített a méhek egészségügyi állapotáról. Fontos, hogy megállapították: a méhek az EU-tagországok kétharmadában az „átlagosnak” mondható 10%-nál nagyobb arányban pusztulnak. Sajnos a jelentés nem tartalmaz adatokat a méhcsaládok állapotáról, holott nem mindegy, hogy mennyi és milyen kondícióban lévő méhekkel kezdi meg a méhcsalád és a méhész a tavaszi munkát.

Ahhoz, hogy valós képünk legyen a méhek egészségi állapotáról, ezt a felmérést jelentősen kibővítve több éven át fent kell tartani. Elgondolkoztató viszont, hogy például Magyarország esetében ki és milyen adatokat szolgáltathatott, ugyanis a tavalyi évre az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 20-30%-os méhpusztulási adatokról adott hírt a szaklapjában, az EU jelentésében viszont ennek csak a töredéke szerepel.

Az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága és az EFSA képviselője egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy radikálisan meg kell változtatni a növényvédő szerek engedélyezésekor szükséges kockázatelemzés módszertanát, hogy megismerhessük a szerek szinergikus hatásait, a bomlási termékeik hatásait, valamint a szerek, illetve a különböző stressztényezők együttes hatásait is.

Abban az Európai Bizottság képviselője is egyetértett a Greenpeace-szel, hogy a vegyszerek szigorúbb szabályozásával lehet a legkönnyebben tenni a méhek egészségéért. Az EFSA képviselője viszont gyakorlatilag azt is kijelentette, hogy mivel az eddigi engedélyezés során számos tényezőt nem vizsgáltak, a most piacon lévő szerekről nem állíthatjuk, hogy biztonságosak lennének a méhekre nézve” – mondta el Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai vegyianyag-szakértője.

Egyre többek számára egyértelmű, hogy mennyire fontos követelnünk az ökológiai gazdálkodás kutatására és alkalmazására szolgáló támogatások radikálisan növekedését, annak a változásnak az elősegítésére, amelynek keretében a kártevők elleni védekezésben a kémiai növényvédelemről a biodiverzitáson alapuló eszközök használatára térünk át.

140410_21_bbsg_final_color_logo_on_white_background_48906.jpg

IUCN: Nemcsak a háziméhek vannak eltűnőben…

Annál is fontosabb ez, mert a több mint 100 000 beporzófajnak [1] csak a töredékéről tudjuk, hogy állományuk milyen állapotban van – mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt. Azok az információk pedig, amelyek rendelkezésünkre állnak, sokkoló ütemű és léptékű változásra figyelmeztetnek. Ilyen információkat tartalmaz a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) múlt héten publikált jelentése is, melynek legfontosabb megállapítása, hogy az európai poszméhfajok mintegy negyede a kihalás szélére került.

Az EU által finanszírozott felmérés alapján az Európában élő 68 poszméhfaj állapotát vizsgálva 46%-uk népessége fogy (24%-uk már kihalás szélén), 35%-uk állapota stabil és 10%-uk állománya gyarapodó – a maradékról nem sikerült elégséges adatot gyűjteni. A kutatás koordinátora, Ana Nieto szerint a poszméhek eltűnése súlyos következményekkel járhat élelmiszer-ellátásunkra. Nagyon aggasztó e beporzók állományának drasztikus csökkenése azért is, mert az európai haszonnövények 5 legfontosabb beporzójából 3 is poszméhfaj – állítja az IUCN-jelentés.

...és nemcsak Európában!

Az Egyesült Államok poszméhállományának csökkenéséről szóló, 2011 elején közzétett kutatás nemcsak a természetvédőket sokkolta. Sydney A. Cameron, az Illinois-i Egyetem kutatója három éven keresztül vizsgálta 8 poszméhfaj USA-ban élő állományának alakulását, és azt találta, hogy ezek közül négy faj relatív gyakorisága az elmúlt két évtizedben 90%-kal csökkent, földrajzi előfordulási területük mérete pedig ez idő alatt 23%-kal lett kisebb.

140410_21_F1.600.jpg

Négy méhgyilkos vegyszer kétévnyi, részleges uniós tilalma messze nem elég!

Az IUCN-kutatásra reagálva Janez Potočnik, az EU környezetvédelmi biztosa elmondta: az Unió területén az elmúlt évben korlátozták a méhekre veszélyes peszticidek használatát, és jelentősen növelték a beporzókkal kapcsolatos kutatások finanszírozását, hogy a problémát még alaposabban átláthassák.

A Greenpeace álláspontja szerint ez azonban nagyon kevés, és a poszméhek számára kevéssé releváns. Hiszen bár ezek a szerek ugyanolyan életveszélyesek a poszméhekre, a háziméheket és a poszméheket nem feltétlenül ugyanazon növénykultúrák vonzzák. A négy háziméhfajta számára vonzó növényeknél 2 évre betiltott szerek tovább használhatóak többek között a burgonya kezelésére, amely viszont a poszméhek számára vonzó virágos haszonnövény.

140410_21_garden09070503_600.jpgPoszméh burgonyavirágon. (Forrás.)

A beporzók jövője szempontjából már csak azért is nagyon kevés ennek a négy peszticidnek néhány növénykultúrában való kétéves korlátozása, mert:

  • Nem foglalkoztak a méheket veszélyeztető egyéb peszticidekkel, mindössze erre a négyre (imidakloprid, tiametoxám, klotianidin, fipronil) vezettek be korlátozást.
  • A meghozott korlátozás nem veszi figyelembe, hogy ezek a szerek más beporzókra is károssal hatással vannak, akiket nem véd a korlátozás.
  • A korlátozás nem veszi figyelembe a neonikotinoidok szinergikus hatásaival kapcsolatos tudományos bizonyítékokat, így a korlátozás hatóköre messze nem elégséges.
  • A korlátozás és az EFSA-vizsgálatok figyelmen kívül hagyták a méhek és a vegyszerek bizonyos érintkezési/találkozási pontjait (például a haszonnövények esetenként mérgeket tartalmazó guttációs cseppjeit, a méhgyilkos vegyszerek által elszennyezett felszíni vizeket – ezekből a méhek rendszeresen oltják szomjukat), ami szintén a hatókörrel kapcsolatos kifogásokat vet fel.
  • A meghozott korlátozás a vegyszerek felhalmozódását, bomlási idejét sem veszi figyelembe. Hiába tiltották be 2 évre a méhgyilkos vegyszerek bizonyos használatát pár növénykultúrára, ha a talajban akár 3 év is szükséges a lebomlásukhoz, és addig felszívódhatnak más növényekbe is.
  • A döntéshozó nem írt elő konkrét monitoring-vizsgálatokat, amelyekkel a korlátozás hatásai mérhetőek és igazolhatóak lennének.

Az európai poszméhállomány drasztikus csökkenése több dolgot is jelez a számunkra

  1. A varroa atka elsődlegesen nem a méhpusztulás oka, hanem annak tünete. A varroa atka ugyanis nem pusztítja a poszméheket, azok mégis súlyos mértékben, gyors ütemben pusztulnak. Amikor a méhészek azt találják, hogy méheiket elvitte a varroa atka, egyre valószínűbb, hogy az nem független attól a ténytől, hogy méheiket legyengítették a nagyüzemi mezőgazdaságban használt vegyszerek, az egyre kevésbé változatos táplálék, a klímaváltozás következtében egyre gyakoribb szélsőséges időjárás, vagy ezek tetszőleges kombinációi. Jó úton jár tehát a Greenpeace, amikor Klíma és energia kampányában az ember által felgyorsított éghajlatváltozás ellen küzd, a Fenntartható mezőgazdaság kampányával pedig az olajban és vegyszerben tocsogó, néhány globális multi szabadalmakkal védett vetőmagját, technológiáját használó nagyüzemi, monokultúrás mezőgazdaságot az ökológiai mezőgazdaság felé kívánja terelni.
  2. A méhgyilkos vegyszerek használata a beporzókat veszélyeztető tényezők közül a leggyorsabban megszüntethető, a vegyszerek korlátozása elkerülhetetlen. Ennél a lépésnél azonban nem lehet megállni: azt kell elérni, hogy a beporzók számára sokkal kedvezőbb módon állítsuk elő élelmünket. Az ökológiai gazdálkodás, annak kutatása, népszerűsítése és alkalmazása nemcsak fontos, hanem egyre sürgetőbb, közös feladat.
  3. A mezőgazdaságban használt vegyszerek engedélyeztetése egyáltalán nem megfelelő. Nemcsak az együttesen előforduló vegyszerek egymásra hatását hagyja figyelmen kívül, nemcsak a vegyszerek és más méhpusztító tényezők együttes és szubletális hatását negligálja, hanem a házi méhektől eltérő egyéb beporzófajok sokaságáról is megfeledkezik.

Mit kell a Greenpeace szerint azonnal megtenni a beporzók védelmében?

  1. A vadon élő és háziasított beporzók védelme érdekében az imidakloprid, a tiametoxám és a klotianidin szisztemikus (felszívódó), továbbá a fipronil rovarölő szerek csávázószerkénti, talajkezelő szerkénti, levélzetpermetező szerkénti kétéves korlátozását véglegesíteni kell és rendkívül részletes vizsgálatok szükségesek más neonikotinoidok, mint az acetamiprid és a tiakloprid lehetséges hatásaira vonatkozóan.
  2. Korlátozni kell a méhekre ismert módon nagyon káros klórpirifosz, a szintetikus piretroidok közé tartozó cipermetrin és deltametrin hatóanyagú szerek használatát.
  3. Vizsgálni kell a peszticidek egyéb beporzókra gyakorolt hatásait. Az elérhető modern analitikai módszerekkel és a legalacsonyabb kimutathatósági határokkal kell vizsgálni az összes felhasznált szert és bomlásterméket.
  4. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a beporzók leggyakrabban vegyszerkoktélok hatásainak vannak kitéve. Valószínűleg továbbra is igen nehéz lesz számszerűsíteni együttes hatás esetén a lehetséges veszélyes mennyiségeket – részben a szinergikus kölcsönhatások miatt. Ezért olyan stratégiát kell készíteni, amely az elővigyázatosságon alapul, és jelentős mértékben csökkenti mindegyik fajta peszticid használatát.
  5. Összehangolt beporzóvédelmi akciótervek kellenek, melyeknek elő kell segíteniük a még hatékonyabb méhvédelmi jogszabályokat, továbbá az agrokemikáliák használatának monitorozására is alkalmasnak kell lenniük. Emellett a méhek és más beporzók egészségének változását is nyomon kell hogy tudjuk követni velük. Az akcióterveknek javítaniuk kell az agrárium által használt területek körüli táj állapotát – növelve a biológiai sokféleséget mind a művelés alatt álló, mind az azt szegélyező területeken.
  6. Az ökológiai gazdálkodás kutatását és alkalmazását szolgáló támogatásokat radikálisan növelni kell annak azon változás elősegítéséért, amelynek keretében a kártevők elleni védekezésben a kémiai növényvédelemről a biodiverzitáson alapuló eszközök használatára térünk át. Az EU-s jogalkotóknak sokkal több támogatást kell biztosítaniuk az ökológiai mezőgazdaság által kínált megoldások kutatására a Közös Agrárpolitika (KAP) és a Horizon 2020 uniós kutatási programokban.

Nem sok más megoldás látszik, hiszen ahogy a brüsszeli konferencia előadói is megállapították, a nagyüzemi mezőgazdaság méhgyilkos vegyszereinek tilalma a leggyorsabban végrehajtható teendő a beporzók védelmében.

Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy ez nem a gazdák, az élelmiszer-ipari vállalatok, a méhészek, a vendéglősök, a mezőgazdaság, vagy az agrárközgazdászok érdeke, hanem mindannyiunké.

Írta: Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai vegyianyag-szakértője, illetve Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

Hivatkozások:
[1] Ingram, M. G.P. Nabhan, S. Buchmann. 1996b. Impending pollination crisis threatens biodiversity and agriculture. Tropinet 7:1.


Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság méhek méhpusztulás vegyi anyagok ökológiai gazdálkodás poszméh EU háziméh növényvédő szerek beporzó rovarirtó szerek IUCN OMME EFSA

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr406012938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.