Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

Videósáv betöltése...

Három lépésben megmutatjuk, mit érhet el Párizs – és azt is, mit kell tennünk Párizs után

2015.12.07. 10:06 Greenpeace Magyarország

Az elmúlt pár hét a legjobbat és a legrosszabbat is hozta klímaügyben. Olyan győzelmek követték egymást észbontó ritmusban, amelyekről a szakértők és megmondóemberek éveken át azt állították, lehetetlenek.

Kína drámai mértékű – bár nem teljes – irányváltását követően a szén iránti kereslet az egész világon végletes mértékben csökken. Bajban van az olaj is: a Shell és a Statoil visszavonul az alaszkai sarkvidékről, miközben Obama elnök nemet mond a Keystone XL-olajvezetékre, Alberta állam pedig felső korlátot vezet be az olajhomok kitermelésére. Közben városok és vállalatok kötelezik el magukat a 100% megújuló jövő mellett. Sok szélsőséges időjárás által sújtott település épül újra megújuló módon, és világszerte százezrek alkotnak mozgalmakat, hogy előrelépjünk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben ma – és a jövőben.

151208_120192_203158.jpg

Ugyanakkor egyre rosszabb híreket hallunk. Az idei évben megdőlt minden korábbi melegrekord. Az indonéz erdőtüzek pedig komoly csapást jelentettek a klímavédelem számára – napi szinten több szén-dioxidot juttattak a levegőbe, mint az egész Egyesült Államok kibocsátása –, ami erőteljesen emlékeztet arra, hogy a nagy nehezen kivívott kibocsátáscsökkentést milyen könnyen veszélybe sodorhatja az emberi mohóság. A klímamozgalom közelmúltban elért sikerei mellett ráadásul továbbra is a szennyezők diktálják a politikai döntéseket a fejlődő világban és a fejlett országokban egyaránt. A mára elkerülhetetlenné váló energiaforradalom nem halad a kellő ütemben ahhoz, hogy bolygónk klímája biztonságos maradjon.

Az ez évi ENSZ-klímatárgyalások jelentését a tárgyalások helyszínén, Párizsban történt terrorcselekmények megváltoztatták. E szörnyű tettekre válaszul a klímacsúcsot megelőző hétvégén az egész világon tartott klímamenetek nem csak a cselekvésre szólítottak fel, de közös emberségünknek is hangot adtak. A kormányoknak meg kell hallaniuk ezt a hangot, és mindent meg kell tenniük azért, hogy a klímatárgyalások bizonyítsák: az emberi együttműködés képes megoldani közös problémáinkat.

Ennek érdekében a párizsi klímakonferenciának a klímával kapcsolatos gyorsabb és határozottabb fellépés kiindulópontjává kell válnia. A Greenpeace három fő kritériumot fogalmaz meg a kormányzatok számára:

  1. Jelzi-e a párizsi klímamegállapodás a világnak, hogy a fosszilis üzemanyagok kora lejárt?

Az energia világa gyorsan változik. A Párizsban találkozó kormányoknak még határozottabban kell elkötelezniük magukat a megújulók mellett, amerre a világ már elindult; és egyértelműen ki kell jelenteniük, hogy a fosszilis üzemanyagokat 2050-ig teljes mértékben ki kell vezetni. Igazságos átállásra van szükség a 100%-ban megújuló, mindenki számára elérhető energiára; egy olyan világra van szükségünk, amelyben a dolgozók, az egészségünk és a gyermekeink a győztesek. Egyértelmű jelzést kell adni, késlekedés nélkül. Éppen ezért azt kérdezzük:

  1. Olyan klímaegyezmény születik Párizsban, amelyben a felek egyetértenek abban, hogy hamarosan – és rendszeresen – kiigazítják a klímával kapcsolatos fellépésüket?

Azt már tudjuk, hogy a kötelezettségvállalások, amelyekkel a kormányok Párizsba érkeznek, nem elégségesek, és még mindig egy nagyon veszélyes és pusztító világhoz vezetnek (amely az eltérő becslések szerint 2,7 °C és 3,7 °C közötti mértékben lesz melegebb az iparosodást megelőző hőmérsékletnél). A kormányoknak és a vállalatoknak már közvetlenül Párizs után is növelniük kell célkitűzéseiket. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy a következő 10-15 évre elégtelen célkitűzésekkel maradunk. A célokat fokozni kell még azelőtt, hogy a párizsi egyezmény 2020-ban életbe lép. A kormányoknak pedig 2020-tól kezdve ötévente felül kell vizsgálniuk és fokozniuk kell lépéseiket.

  1. A párizsi klímamegállapodás globális szolidaritást nyújt-e, és biztosítja-e, hogy a szennyezők megfizetik az általuk okozott károkat?

A klímaváltozás egyes hatásai már ma is érezhetőek, és az érintettek számára elégséges és megbízható támogatást kell biztosítani. A Greenpeace például támogatja a „veszteségek és károk mechanizmusának” rögzítését a párizsi egyezményben, a sebezhető helyzetben lévők támogatása érdekében. Az várjuk a kormányoktól, hogy viseljék a növekvő adaptációs szükségletek költségeit. A továbbiakban is ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a szennyezőket elszámoltassuk, mint ahogyan erre a Fülöp-szigeteki Emberi Jogi Bizottságot (CHR) is sikerrel felszólítottuk. Szembe kell néznünk a nagy fosszilisüzemanyag-óriásoknak a katasztrofális klímaváltozásban játszott felelősségével.

Ha a fenti három kritériumot sikerül teljesíteni, fontos lépést teszünk egy olyan világ felé, ahol az energia olcsó, tiszta, és mindenki számára elérhető. Egy olyan világ, ahol a levegő és a víz tisztább lesz, és ahol a globális felmelegedés nem ér el elviselhetetlenül veszélyes hőmérsékletet.

151208_120297_203381.jpg

De még ha a kormányok meg is teszik nekünk ezt a lépést Párizsban, az még mindig csak egy lépés lesz. Nekünk tovább kell menetelnünk, hogy eljussunk a célunkhoz. Fenn kell tartanunk a nyomást a következő hónapokban és években a párizsi csúcs után is. A megújulók és a klímaváltozás közötti versenyben csak akkor győzhetünk, ha továbbra is egyik küzdelmet nyerjük meg a másik után, ahogy az a Keystone XL-vezeték, a szén és az Északi-sarkvidék esetében is történt. Globális klímamozgalomként 2016-ban is tovább kell erősödnünk. Így tudjuk a politikusokat világszerte rákényszeríteni, hogy vessenek véget a fosszilis üzemanyagok korszakának, és biztosítsanak mindenki számára méltó és elfogadható állapotú környezetet.

Benne vagy?

Daniel Mittler a Greenpeace International politikai igazgatója.


Szólj hozzá!

Címkék: klíma klímaváltozás megújulók klímacsúcs fosszilis ENSZ Párizs COP COP21

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr128145390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.