Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

Videósáv betöltése...

13 éve történt a Paksi Atomerőmű történetének legsúlyosabb üzemzavara

2016.04.11. 16:31 PergerA

Ma 13 éve, hogy a Paksi Atomerőműben összetörtek 30 db üzemanyag-kazettát Pakson. A 2003-as esemény során radioaktív kibocsátásra került sor, amely miatt az Országos Atomenergia Hivatal meg is büntette az erőművet. A probléma súlyát mutatja, hogy

  • az erőmű 2-es blokkja másfél évig állt,
  • az összetört roncsokat csaknem 4 év múlva tudták csak – orosz segítséggel – viszonylag biztonságos körülmények közé helyezni,
  • a keletkezett hulladékhalomra a végső megoldást az jelentette, hogy 11 évvel később, 2014-ben, a polgárháborús állapotban lévő Ukrajnán keresztül Oroszországba szállították.

paks_simpsons.jpg

De miért és hogyan kerülhetett sor erre?

A kazettákat tisztítás közben törték össze. Ez nem szokványos feladat: azért volt rá szükség, mert a megelőző években elrontottak pár dolgot az erőműben, ami a kazetták „elkoszolódásához” vezetett. A tisztítás pedig olcsóbbnak tűnt, mint új kazettákat venni.

Csakhogy a tisztítótartály rosszul volt megtervezve. A hűtőrendszere nem szállította el a kazetták által termelt hőt, továbbá semmilyen mérőműszer sem volt a tartályban. Amikor az erőmű munkatársai azt vették észre, hogy radioaktív gázok szivárognak a tartályból, a probléma megállapításához ki kellett nyitni a tartályt. Mivel az egy kb. 30 Celsius-fokos vizű medencében volt, a tartály belsejében pedig a hőmérséklet már elérte az 1000 fokot, a beáramló víz és a kazetták közötti óriási hőkülönbség miatt a kazetták összetörtek.

paks_abra1434.jpg

Forrás: Magyar Narancs

Ki volt a hibás?

  • Hibázott a tartályt szállító francia-német cég, mert óriási tervezési hibát ejtettek.
  • Hibázott a Paksi Atomerőmű, ugyanis azért kellett egyáltalán tisztítani a kazettákat, mert már korábban is hibát hibára halmoztak. Ezután ráadásul úgy engedték be a külföldi céget (és a tisztításhoz használni kívánt tartályt) az erőműbe, hogy nem volt megfelelő kontroll, felkészülés, kockázatelemzés, felügyelet. Sőt megváltoztatták a rendelkezésre álló utasításokat is, hogy gyorsíthassák a folyamatokat.
  • És hibázott az atomerőművet felügyelő Országos Atomenergia Hivatal, aki a fentiek ellenére simán engedélyt adott a tartály használatára.

Mi történt utána?

A kiemelt roncsokat 2007 elején tokokba tették, melyek az úgynevezett pihentető medencében várták sorsukat. Hosszabb távú sorsukat nagyon sokáig bizonytalanság övezte; 2013-ban derült ki, hogy azt tervezik, hogy Oroszországba szállítják őket.

Erre aztán már meglehetős sietséggel, 2014 augusztusában került sor, az akkor már zajló ukrajnai polgárháborús helyzet ellenére. A sietségre nem adtak magyarázatot: elképzelhető, hogy a 2-es blokk üzemidő-hosszabbításának engedélyeztetése miatt volt szükség a szállításra. Mindenesetre Pakson, a kiégett kazetták átmeneti tárolójában még ebben az esetben is lett volna lehetőség a tokok elhelyezésére.

Miért probléma az, hogy Oroszországba szállították a hulladékokat?

Lásd korábbi bejegyzésünket. Röviden: elsősorban azért, mert Oroszországban nincsenek meg a megfelelő feltételek a hulladékok kezeléséhez. A hulladékokért Magyarországnak kellett volna felelősséget vállalnia. Mivel nem létezik végleges oroszországi lerakó, Magyarország nem mondhatott volna le a hulladékokról. Ezzel Magyarország európai uniós szabályokat sért(het)ett meg. A kérdést 2014 ősze óta vizsgálja az Európai Bizottság.

Mi a tanulság?

A 2003-as baleset, illetve a hulladékok 2014-es szállítása szertefoszlatja a felelős atomenergetikai szakemberek és a felelős döntéshozók mítoszát. Látványos példái annak, hogy az atomenergia terén (is) a gazdasági szempontok megelőzhetik a biztonsági megfontolásokat.

De a történet ugyanígy szól a felelősség áthárításáról is: „inkább legyen ez Oroszország gondja”. Arról, hogy bármelyik atomerőműben történhet olyan esemény, amely során kiderül: a biztonságért felelős szervezetek nem megfelelően végzik a dolgukat és csődöt mondanak. A következményekről pedig olykor csak a szerencse dönt.


Szólj hozzá!

Címkék: évforduló atomenergia hulladék nukleáris paks üzemzavar Oroszország atomhulladék

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr18588560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.