Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

Videósáv betöltése...

15 dolog, amit eddig talán nem tudtál Csernobilról

2016.04.25. 15:31 PergerA

Bevezető

1986. április 26-ra virradó éjjel felrobbant a csernobili atomerőmű négyes számú reaktora. Ami ezután következett, az az ENSZ szerint „a legnagyobb környezeti katasztrófa volt az emberiség történetében.”

Csernobil éppen az a baleset volt, ami az atomenergia-ipar ígéretei alapján soha nem történhetett volna meg.

25 évvel később a fukusimai katasztrófa egyértelművé tette: mindenütt számolnunk kell egy újabb Csernobil kockázatával, ahol atomenergiát használunk.

A Csernobil által kibocsátott, hosszú életű radioaktív izotópok miatt a katasztrófa még most, 30 évvel később sem ért véget, és továbbra is emberek millióinak életére van hatással.

A csernobili tiltott övezet óriási. Ez a szabadon mozgatható térkép segít érzékeltetni, mekkora.

A reaktor felrobbanása után elszennyeződött területeket ki kellett üríteni. a tiltott zóna Ukrajnára és Belaruszra terjed ki. Területe mintegy 4700 km2: akkora, mint egy átlagos magyarországi megye. A zónába több tízezer évig nem lehet visszaköltözni.

A tiltott zóna eredeti helyszíne.
Kicsinyítsd/nagyítsd!
A tiltott zóna, ha a világ más tájain lenne.
Mozgasd!

Teljes képernyős nézet

Íme 15 dolog, amit eddig talán nem hallottál a csernobili tragédiával kapcsolatban

  1. Pontosan 30 éve robbant fel az Ukrajnában található csernobili atomerőmű 4-es reaktora. Közel 5 millió ember él továbbra is a szennyezett zónában.
    125037_215682.jpg

  2. A robbanás következtében a környezetbe kikerült radioaktivitás a Hirosimában és Nagaszakiban felrobbantott atombombák együttes radioaktivitásának körülbelül kétszázszorosa volt.
    125038_215684.jpg

  3. A legközelebbi város, Pripjaty lakosságát csak két nap elteltével evakuálták. Addigra már sokan súlyos sugárdózist szenvedtek el.
    125039_215686.jpg

  4. Még Írországban is hullott radioaktív eső. a legsúlyosabban érintett országok Ukrajna, Belarusz és Oroszország voltak: a csernobili szennyezés 63 százaléka ide jutott el.
    125040_215688.jpg

  5. Mivel Pripjatyot a sugárzás miatt elhagyták az emberek, a zónát nemsokára farkasok, lovak, hódok, vaddisznók és más állatok népesítették be.
    125041_215690.jpg

  6. A Csernobil körüli, 30 km-es sugarú tiltott zónán belül élő állatoknál magasabb a halálozási arány és a genetikai mutációk száma, és a születési arány is alacsonyabb.
    125042_215692.jpg

  7. Az ember azt gondolná, hogy a másik három csernobili reaktort azonnal leállították. De ennek pont az ellenkezője történt: újraindították őket, és ezután még 13 évig üzemeltek!
    125043_215694.jpg

  8. A radioaktív anyag továbbra is egy omladozó beton szarkofágban található, melyet a balesetet követően építettek a reaktor fölé. Épülőben van egy újabb, hatalmas burok, amelyet a jelenlegi szarkofág fölé fognak tolni. Ám ennek is csak 100 év lesz az élettartama.
    125044_215696.jpg

  9. A katasztrófa helyszínéhez közeli erdőt „Vörös-erdőnek” hívják. a magas szintű sugárzás ugyanis elpusztította a fákat, így a halott fenyők élénkvörös színe hatalmas területeket borított be.
    125045_215698.jpg

  10. Az atomipar és az azt támogató ukrán, orosz és belarusz kormányok eurómilliárdokat terveznek költeni új atomerőmű-projektekre, de a csernobili katasztrófa túlélőiért nem vállalnak felelősséget. Igyekeznek minimálisnak feltüntetni a baleset következményeit, és eltitkolni a mindennapi valóságot Csernobilban.
    125046_215700.jpg

  11. Akár te is ellátogathatsz a tiltott zónába. Utazási irodák egynapos kirándulásokat szerveznek az elhagyatott Pripjatyba.
    125047_215702.jpg

  12. Pripjaty erősen szennyezett és még nagyon, nagyon sokáig lakatlan marad. Ugyanis a plutóniumból származó sugárzás intenzitása több mint 24 ezer év alatt is mindössze a felére csökken.
    125049_215706.jpg

  13. A sugárzás annyira erős volt, hogy Vlagyimir Pravik tűzoltó szemének színe barnáról kékre változott. (Pravik két héttel a csernobili katasztrófa kitörése után halt bele a radioaktivitás okozta égési sérülésekbe, 23 évesen.)
    125050_215708.jpg

  14. Svédország volt az első ország, amelyik hírt adott a világnak a katasztrófáról (két nappal a kitörése után), mert a szovjet kormány eleinte titokban akarta tartani a csernobili robbanást.
    125051_215710.jpg

  15. A szennyezett területeken a baleset továbbra is minden téren befolyásolja az emberek életét. a csernobili sugárzás megtalálható az ételben, amit esznek; a tejben és vízben, amit isznak; a fában, amit eltüzelnek; és az iskolákban, parkokban és játszótereken, ahol a gyerekeik játszanak.
    125052_215712.jpg

Itt fejezheted ki szolidaritásodat Csernobil túlélőivel.

(Celine Mergan, a Greenpeace Belgium munkatársának írása nyomán.)


1 komment

Címkék: katasztrófa térkép évforduló atomenergia nukleáris csernobil

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr528661760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Music Pix · http://www.musicpix.hu 2016.04.26. 20:09:00

Paksra kellett volna ráhúzni, nem Budapestre. ;-)