A klímaberendezések hatása a Föld éghajlatára és okos használatuk
A nyár az az időszak, amikor mi, magyarok is leginkább érezzük a bőrünkön a klímaváltozást. Forróbb nyarak köszöntenek ránk, gyakoribb hőhullámokkal. A klímaberendezések használata ezért hazánkban is egyre gyakoribbá válik, míg a világ déli, trópusi területein, a városokban sok helyen szinte egész évben használják őket.
Köztudott azonban, hogy a mesterséges hűtéssel tulajdonképpen tovább tetézzük a problémát, mivel egyrészt a légkondícionálók igazi áramfalók, másrészt a bennük keringő hűtőgáz jelentős üvegházhatású gáz. Mindezek miatt használatukkal még inkább hozzájárulunk a globális felmelegedéshez. Hogyan tudnánk ezt a csapdát elkerülni, együtt lehet-e élni a klímaberendezésekkel úgy, hogy használatukkal nem romboljuk az éghajlatot?
(A kép a brit Glastonbury Fesztiválon készült 2013-ban.)
A rövid válasz: a mérsékelt égövön építészeti megoldásokkal elhagyhatóak lehetnek a klímaberendezések, illetve minimalizálni lehet a használatukat.
Először is mindent meg kell tennünk, hogy testünk könnyebben viselje a meleget (szellős ruházkodással, folyadékpótlással, árnyékban tartózkodással). Másodszor is léteznek környezetbarátabb megoldások (ilyen például a klímaberendezés ventilátorral kombinálva, a hőszivattyú, vagy az evaporációs hűtés). Forró területeken pedig napelemmel jól kombinálható a használatuk, mert ahol meleg van, ott sokat süt a nap, a napelemmel megtermelt áram pedig nem jár szén-dioxid-kibocsátással.
A kezdetek
Az 1920-as években már feltalálták a légkondícionálást. 1929-ben használták először, elsősorban az USA-ban, előkelőségek otthonaiban, valamint néhány középületben, például a New York-i tőzsde épületében és a Fehér Házban. Használatuk csak a 20. század második felére terjedt el.
Hogyan hűt a légkondi?
A légkondícionáló berendezések tulajdonképpen azon az elven működnek, mint az izzadás is, ugyanis a folyadékok elpárolgása hőt von el. A klímában keringő hűtőgázok nyomás hatására folyékony állapotba kerülnek, majd a nyomás csökkentésével elpárolognak, így hűtenek.
Cserébe a hűtőgázok a Földet melegítik
A hűtéshez használt, régebben elterjedt gázok, az úgynevezett freonok – más néven F-gázok vagy CFC-k (klór-fluorkarbonok) – ózonkárosítóak és nagyon erős üvegházhatású gázok. A CFC-ket nemzetközi egyezmény, a Montréali jegyzőkönyv tiltotta be. Azóta HFC-kel (fluorozott szénhidrogének) helyettesítik őket. Ezek nem károsítják az ózonréteget, de ugyanúgy nagyon erős éghajlatváltozási hatásuk van. Ezek a gázok a klímaberendezés normál működése során ugyan nem kerülhetnek ki a légkörbe, de szivárgás esetén, gyártás során, illetve szétszereléskor igen. 2016-ban a Montréali jegyzőkönyv úgynevezett Kigali kiegészítésében a HFC-k fokozatos kivezetéséről állapodtak meg. Ez már önmagában is 0,5 Celsius-fokkal csökkentené a globális hőmérséklet emelkedését 2100-ig.
Az élet klímaberendezések nélkül
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója szerint az épületek energiahatékonysága az első számú eszköz a klímakatasztrófa elkerülésében. Valóban, jól szigetelő épületeink nyáron hűvösek maradnak, télen pedig kevesebbet kell költeni fűtésükre, mert jobban tartják a meleget. Az épületek (és járművek) tudatos használatával is sokat lehet tenni azért, hogy ritkábban kelljen bekapcsoljuk a klímát.
Építészeti és urbanisztikai megoldások
A hagyományos építkezésben a hőveszteség elkerülésére jellemzően olyan eszközöket és módszereket alkalmaztak, mint a vastag falak, az árnyékolás (például verandával), a kicsi ablakok, és a kéményhatás kihasználása (a meleg levegő felfelé áramolva, megfelelő szellőzéssel „kihúzza” a hőt). A tájolás, a jól szigetelő falak, a fedett terasz vagy veranda, a jó ablakok, az árnyékolás (például növényzettel) olyan megoldások, amiket ma újra felfedeznek, többek közt a rendkívül energiahatékony passzív házakban. Nyári melegben megnő a burkolatlan, fás, árnyékos zöldfelületek jelentősége a városban, a kertben, parkokban. (Csatlakozz te is kiáltványunkhoz a városi zöldfelületek védelméért!) Szintén hagyományos, jól működő megoldás a vízfelületek, szökőkutak hőségenyhítő hatása. A hőszivattyú olyan modern megoldás, mikor a talaj hőmérsékletét a falakba vezetve nyáron hűteni, télen fűteni tudjuk a házat.
Ha kilépünk a hűvösebb épületből, akkor is hatékonyan védekezhetünk a meleg, illetve a napsugárzás ellen. A test hűtése, a szellős ruházkodás, a fedett fej és a legmelegebb órákban csökkentett aktivitás (gondoljunk a déli országokban hagyományos sziesztára) régóta ismert taktikák.
Ha mindenképpen szükség van rá, legalább használjuk okosan a légkondícionálót!
Amennyiben úgy érezzük, elkerülhetetlen a mesterséges hűtés, néhány tipp klímabarátabb működtetésükre:
- Törekedjünk arra, hogy ne legyen 8 foknál nagyobb különbség a kinti és benti hőmérséklet között. A szakemberek szerint ez különben sem lenne egészséges. Tehát ha például kint 35 fok van, akkor ne legyen bent sem kevesebb mint 27 fok.
- Minden egyes fok, amivel hűvösebb levegőt termel a légkondícionáló berendezés, átlagosan 5%-kal növeli az energiafelhasználását. Azaz 25%-nyi energiafelhasználást takaríthatunk meg, ha például 20 fok helyett 25-re állítjuk a légkondit.
- Mérésekkel bizonyították, hogy 2-4 fokkal feljebb lehet állítani a klímaberendezés hőfokát a hőérzet rosszabbodása nélkül, ha ventilátort is bekapcsolunk, amellyel a hűvösebb levegőt keringetjük a szobában. (A légkondi egy ventilátorhoz képest 10-15-ször annyi energiát használ.)
- A hatékony hűtés érdekében a meleg autót először szellőztessük ki, a szél vigye ki a meleget, és csak utána kapcsoljuk be a klímát.
- Éjszaka csináljunk kereszthuzatot, nappal pedig ne szellőztessünk, redőnnyel árnyékoljuk a lakás belsejét.
- Használjunk megújuló energiát a klímaberendezés üzemeltetéséhez. Előfizethetünk az áramszolgáltatónknál a megújuló energiaforrásokkal termelt zöld tarifára, de termelhetünk áramot saját napelemmel is. Ez egyébként is kézenfekvő megoldás, hiszen ahol meleg van, ott sokat süt a nap, tehát könnyedén megtermelhető napelemmel a szükséges áram is. Már kereskedelmi forgalomban is kaphatók napelemmel kombinált klímaberendezések, amelyek az eredetihez képest tizedannyi áramot használnak a hálózatról.
