Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

Videósáv betöltése...

Hogyan hűthetjük magunkat az éghajlat rombolása nélkül?

2017.08.03. 13:37 Bozsó B

A klímaberendezések hatása a Föld éghajlatára és okos használatuk

A nyár az az időszak, amikor mi, magyarok is leginkább érezzük a bőrünkön a klímaváltozást. Forróbb nyarak köszöntenek ránk, gyakoribb hőhullámokkal. A klímaberendezések használata ezért hazánkban is egyre gyakoribbá válik, míg a világ déli, trópusi területein, a városokban sok helyen szinte egész évben használják őket.

Köztudott azonban, hogy a mesterséges hűtéssel tulajdonképpen tovább tetézzük a problémát, mivel egyrészt a légkondícionálók igazi áramfalók, másrészt a bennük keringő hűtőgáz jelentős üvegházhatású gáz. Mindezek miatt használatukkal még inkább hozzájárulunk a globális felmelegedéshez. Hogyan tudnánk ezt a csapdát elkerülni, együtt lehet-e élni a klímaberendezésekkel úgy, hogy használatukkal nem romboljuk az éghajlatot?

gp04nfv_web_size_with_credit_line.jpg

(A kép a brit Glastonbury Fesztiválon készült 2013-ban.)

A rövid válasz: a mérsékelt égövön építészeti megoldásokkal elhagyhatóak lehetnek a klímaberendezések, illetve minimalizálni lehet a használatukat.

Először is mindent meg kell tennünk, hogy testünk könnyebben viselje a meleget (szellős ruházkodással, folyadékpótlással, árnyékban tartózkodással). Másodszor is léteznek környezetbarátabb megoldások (ilyen például a klímaberendezés ventilátorral kombinálva, a hőszivattyú, vagy az evaporációs hűtés). Forró területeken pedig napelemmel jól kombinálható a használatuk, mert ahol meleg van, ott sokat süt a nap, a napelemmel megtermelt áram pedig nem jár szén-dioxid-kibocsátással.

A kezdetek

Az 1920-as években már feltalálták a légkondícionálást. 1929-ben használták először, elsősorban az USA-ban, előkelőségek otthonaiban, valamint néhány középületben, például a New York-i tőzsde épületében és a Fehér Házban. Használatuk csak a 20. század második felére terjedt el.

Hogyan hűt a légkondi?

A légkondícionáló berendezések tulajdonképpen azon az elven működnek, mint az izzadás is, ugyanis a folyadékok elpárolgása hőt von el. A klímában keringő hűtőgázok nyomás hatására folyékony állapotba kerülnek, majd a nyomás csökkentésével elpárolognak, így hűtenek.

Cserébe a hűtőgázok a Földet melegítik

A hűtéshez használt, régebben elterjedt gázok, az úgynevezett freonok – más néven F-gázok vagy CFC-k (klór-fluorkarbonok) – ózonkárosítóak és nagyon erős üvegházhatású gázok. A CFC-ket nemzetközi egyezmény, a Montréali jegyzőkönyv tiltotta be. Azóta HFC-kel (fluorozott szénhidrogének) helyettesítik őket. Ezek nem károsítják az ózonréteget, de ugyanúgy nagyon erős éghajlatváltozási hatásuk van. Ezek a gázok a klímaberendezés normál működése során ugyan nem kerülhetnek ki a légkörbe, de szivárgás esetén, gyártás során, illetve szétszereléskor igen. 2016-ban a Montréali jegyzőkönyv úgynevezett Kigali kiegészítésében a HFC-k fokozatos kivezetéséről állapodtak meg. Ez már önmagában is 0,5 Celsius-fokkal csökkentené a globális hőmérséklet emelkedését 2100-ig.

Az élet klímaberendezések nélkül

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója szerint az épületek energiahatékonysága az első számú eszköz a klímakatasztrófa elkerülésében. Valóban, jól szigetelő épületeink nyáron hűvösek maradnak, télen pedig kevesebbet kell költeni fűtésükre, mert jobban tartják a meleget. Az épületek (és járművek) tudatos használatával is sokat lehet tenni azért, hogy ritkábban kelljen bekapcsoljuk a klímát.

Építészeti és urbanisztikai megoldások

A hagyományos építkezésben a hőveszteség elkerülésére jellemzően olyan eszközöket és módszereket alkalmaztak, mint a vastag falak, az árnyékolás (például verandával), a kicsi ablakok, és a kéményhatás kihasználása (a meleg levegő felfelé áramolva, megfelelő szellőzéssel „kihúzza” a hőt). A tájolás, a jól szigetelő falak, a fedett terasz vagy veranda, a jó ablakok, az árnyékolás (például növényzettel) olyan megoldások, amiket ma újra felfedeznek, többek közt a rendkívül energiahatékony passzív házakban. Nyári melegben megnő a burkolatlan, fás, árnyékos zöldfelületek jelentősége a városban, a kertben, parkokban. (Csatlakozz te is kiáltványunkhoz a városi zöldfelületek védelméért!) Szintén hagyományos, jól működő megoldás a vízfelületek, szökőkutak hőségenyhítő hatása. A hőszivattyú olyan modern megoldás, mikor a talaj hőmérsékletét a falakba vezetve nyáron hűteni, télen fűteni tudjuk a házat.

Ha kilépünk a hűvösebb épületből, akkor is hatékonyan védekezhetünk a meleg, illetve a napsugárzás ellen. A test hűtése, a szellős ruházkodás, a fedett fej és a legmelegebb órákban csökkentett aktivitás (gondoljunk a déli országokban hagyományos sziesztára) régóta ismert taktikák.

Ha mindenképpen szükség van rá, legalább használjuk okosan a légkondícionálót!

Amennyiben úgy érezzük, elkerülhetetlen a mesterséges hűtés, néhány tipp klímabarátabb működtetésükre:

  1. Törekedjünk arra, hogy ne legyen 8 foknál nagyobb különbség a kinti és benti hőmérséklet között. A szakemberek szerint ez különben sem lenne egészséges. Tehát ha például kint 35 fok van, akkor ne legyen bent sem kevesebb mint 27 fok.
  2. Minden egyes fok, amivel hűvösebb levegőt termel a légkondícionáló berendezés, átlagosan 5%-kal növeli az energiafelhasználását. Azaz 25%-nyi energiafelhasználást takaríthatunk meg, ha például 20 fok helyett 25-re állítjuk a légkondit.
  3. Mérésekkel bizonyították, hogy 2-4 fokkal feljebb lehet állítani a klímaberendezés hőfokát a hőérzet rosszabbodása nélkül, ha ventilátort is bekapcsolunk, amellyel a hűvösebb levegőt keringetjük a szobában. (A légkondi egy ventilátorhoz képest 10-15-ször annyi energiát használ.)
  4. A hatékony hűtés érdekében a meleg autót először szellőztessük ki, a szél vigye ki a meleget, és csak utána kapcsoljuk be a klímát.
  5. Éjszaka csináljunk kereszthuzatot, nappal pedig ne szellőztessünk, redőnnyel árnyékoljuk a lakás belsejét.
  6. Használjunk megújuló energiát a klímaberendezés üzemeltetéséhez. Előfizethetünk az áramszolgáltatónknál a megújuló energiaforrásokkal termelt zöld tarifára, de termelhetünk áramot saját napelemmel is. Ez egyébként is kézenfekvő megoldás, hiszen ahol meleg van, ott sokat süt a nap, tehát könnyedén megtermelhető napelemmel a szükséges áram is. Már kereskedelmi forgalomban is kaphatók napelemmel kombinált klímaberendezések, amelyek az eredetihez képest tizedannyi áramot használnak a hálózatról.

Szólj hozzá!

Címkék: klíma légkondi freon légkondícionálás klímaberendezés HFC CFC

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr8412717150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.