Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

Videósáv betöltése...

Íme a nő, aki küzd az igazságért Fukusima után – és nyerésre áll

2018.03.09. 15:14 PergerA

image5.pngA 2011-es földrengés, cunami és a fukusimai atomkatasztrófa hetedik évfordulóján továbbra is kifejezzük részvétünket és együttérzésünket a japán emberekkel.

A Fukusima Daiicsi atomerőmű 2011-es hármas reaktor-leolvadása után kitelepített több tízezer ember mindegyikének olyan története van, amit érdemes meghallgatni. Legutóbbi sugárzásfelmérésünk során abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy megismerhettük Kanno Mizue beszámolóját. Miközben Namie település kitelepítési zónájába léptünk, Kanno a hét évvel ezelőtt történtekről mesélt, amelyek megváltoztatták a saját, a családja, és további emberek tízezreinek életét.

Kanno szociális munkás volt Futabában, kevesebb mint 10 kilométerre az atomerőműtől. Mikor végül hazatért a pusztító földrengés után, a rákövetkező napokban emberek ezreit telepítették át az ő kerületébe, Cusimába. Családok költöztek az otthonába. De hamarosan gázmaszkos-védőruhás emberek figyelmeztették őket, hogy azonnal el kell hagyniuk az épületet. A mintegy 32 kilométerre fekvő atomerőműből eredő radioaktív kihullás óriási sugárszennyezést eredményezett Namie ezen hegyvidéki térségében.

image3.png

Kanno most Japán nyugati részén él, sok száz kilométerre fukusimai otthonától. Noha ő is az atomenergia egyik áldozata, ő nem pusztán passzív megfigyelő, hanem egy női aktivista, aki elkötelezett abban, hogy megossza a történetét. A Kanszai régiót járja, hogy az atomenergia ellen, és a megújuló energiaforrásokért kampányoljon. Más kitelepítettek ezreihez hasonlóan ő is csatlakozott az atomerőművet üzemeltető TEPCO vállalat és a japán kormány ellen indított perekhez. A TEPCO-t és a kormányt már több bírósági eljárás bűnösnek találta abban, hogy gondatlanságból nem tették meg a leolvadás megelőzéséhez szükséges intézkedéseket – és még ezután is számos további hasonló ítélet várható.

image4.png

Kanno, valamint az ő barátai és szomszédai támogatásának köszönhetően a Greenpeace széleskörű felmérést végezhetett Namie kitelepítési zónájában. Az eredmények a „Reflecting in Fukushima” című jelentésben olvashatóak.

Noha a jelentés mikrosievertekkel és millisievertekkel van tele, valójában sokkal inkább Kanno és az ő családja, barátai és szomszédai életéről és otthonáról szól.

A lakóházakban, erdőkben és szántóföldeken, összesen több ezer ponton végzett mérések után egyértelmű: a területet még évtizedekig nem lenne szabad a lakosság számára megnyitni. Miközben Namiéban dolgoztunk, a kormány mégis megnyitotta az egyik fő artériát, a 114-es nemzeti országutat. Ennek egyik következménye, hogy az emberek megállnak, és magas sugárzású területekre látogatnak el. Kanno egyik barátjának házánál a leginkább sugárszennyezett „forró pontokon” 11 mikrosievert/órás (μSv/h) érték volt mérhető 1 méter magasságban, és 137μSv/h 10 centiméteres magasságban.

Ezek a szintek ezerszeresen haladják meg a nukleáris katasztrófa előtti háttérsugárzást, és azt jelentik, hogy hat nap alatt elérnéd az ajánlott maximális éves dózist. 10 méterre a „forró ponttól” két munkás mégis védőruha és dózismérő nélkül tevékenykedett. Kanno és a sugárzási szakértőink elmagyarázták nekik a szennyezés mértékét, és hogy miért van szükség óvintézkedésekre.

image6.png

Obori egyik zónájában akkora sugárzást mértünk, amely a sugármentesítésen dolgozó munkásokat 10 munkanap alatt kitenné az 1 mSv/éves határértéknek. A sugárzás mértéke változó, de az egész területen magas, ami még a következő században is kockázatot fog jelenteni. Hogyan gondolhatta a japán kormány, hogy már 2023-ban megnyissa a területet? És ami még fontosabb: miért?

image2.png

Az okok egyszerűek és teljességgel cinikusak. A japán kormány rettenetesen igyekszik, hogy újraindíthassa az atomreaktorokat – jelenleg csak három reaktor üzemel az egész országban. A radioaktív szennyeződés miatt az emberi lakhatás elől elzárt területek hatalmas akadályt jelentenek a japán kormány számára abban, hogy elérje 30-35 atomreaktor üzemeltetését. Japán lakosai számára ez egyúttal állandó emlékeztető is az atomenergia használatának kockázatairól és következményeiről.

Mégis vannak jelei a pozitív változásoknak. Múlt hónapban a japán külügyminiszter által létrehozott szakértői testület a megújulók óriási mértékű elterjesztése mellett állt ki, és figyelmeztetett a szénerőművektől és az atomenergiától való függőség kockázataira. Végre meghallgatásra kerül Kanno és a fukusimai kitelepítettek ezreinek, valamint a japán lakosság többségének hangja, és követelésük is egy jobb energetikai jövőért.

Amíg Namiében voltunk, és meglátogattunk olyan súlyosan sugárszennyezett, csendes és távol eső területeket, tele természetes szépséggel, mint Obori és Cusima, Kanno mesélt nekünk az itteni családok életéről és hagyományairól, akik nemzedékeken át gazdálkodásból tartották fenn magukat. Most mindannyian kitelepültek, és az egész országban szétszóródva élik mindennapjaikat. A kormány mégsem képes még csak elismerni sem az ő jogaikat, amelyeket a japán és a nemzetközi emberi jogi törvények biztosítanak.

image1.png

Ezen a héten Fukusimából kitelepített édesanyákkal együtt Genfbe utazunk majd az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Japánról tartott ülésén. A japán kormány nyomás alá került, hogy fejezze be a fukusimai kitelepítettek emberi jogainak megsértését. A kormány múlt héten elfogadta az ENSZ összes ajánlását a fukusimai lakosok emberi jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban. Az ajánlások között szerepelt a német kormány javaslata is arra, hogy a lakosságra vonatkozó maximális éves kitettség szintjét csökkentsék vissza a korábbi 1 mSv-re. Ezt a nemzetközileg érvényes biztonsági előírást a fukusimai katasztrófát követően az Abe-kormány írta felül.

A japán kormány bejelentése nagyon fontos, de át is kell ültetni a gyakorlatba, ha komolyan gondolják az ENSZ felé tett vállalásaikat. Idén március 16-án Kanno és más kitelepítettek az ügyvédeikkel együtt a tokiói felső bíróságon fogják meghallgatni az ítéletet a TEPCO és a japán kormány ellen Fukusima miatt indított perben. Az egyik kitelepített édesanya, Morimacu Akiko, a Greenpeace-szel együtt, ugyanezen a napon az ENSZ előtt fog beszélni, és felszólítja majd a japán kormányt, hogy teljes mértékben tegyen eleget az ENSZ ajánlásainak.

Noha több ezer kilométer választ majd el minket, mi ott leszünk Kannóval a tokiói bíróságon, és ő is ott lesz velünk Genfben. A fukusimai atomkatasztrófa életeket szakított szét – de össze is hozott minket abban, hogy együttes erővel megakadályozzuk, hogy még egy ilyen borzalmas esemény még egyszer megtörténhessen; és hogy Japánt a megújulókon alapuló biztonságos energetikai jövő irányába állítsuk.

Írta Szuzuki Kazue, a Greenpeace Japán energiakampány-felelőse, és Shaun Burnie, a Greenpeace Németország vezető nukleáris szakértője.


Szólj hozzá!

Címkék: katasztrófa évforduló atomenergia nukleáris emberi jogok Japán Fukusima TEPCO

A bejegyzés trackback címe:

http://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr8813727172

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.