Greenpeace

„A nagy változások kezdetben lehetetlennek, utólag pedig elkerülhetetlennek látszanak.” Bob Hunter, Greenpeace-alapító

Friss topikok

Videósáv betöltése...

15 dolog, amit eddig talán nem tudtál Csernobilról

2016.04.25. 15:31 PergerA

Bevezető

1986. április 26-ra virradó éjjel felrobbant a csernobili atomerőmű négyes számú reaktora. Ami ezután következett, az az ENSZ szerint „a legnagyobb környezeti katasztrófa volt az emberiség történetében.”

Csernobil éppen az a baleset volt, ami az atomenergia-ipar ígéretei alapján soha nem történhetett volna meg.

25 évvel később a fukusimai katasztrófa egyértelművé tette: mindenütt számolnunk kell egy újabb Csernobil kockázatával, ahol atomenergiát használunk.

A Csernobil által kibocsátott, hosszú életű radioaktív izotópok miatt a katasztrófa még most, 30 évvel később sem ért véget, és továbbra is emberek millióinak életére van hatással.

A csernobili tiltott övezet óriási. Ez a szabadon mozgatható térkép segít érzékeltetni, mekkora.

A reaktor felrobbanása után elszennyeződött területeket ki kellett üríteni. a tiltott zóna Ukrajnára és Belaruszra terjed ki. Területe mintegy 4700 km2: akkora, mint egy átlagos magyarországi megye. A zónába több tízezer évig nem lehet visszaköltözni.

A tiltott zóna eredeti helyszíne.
Kicsinyítsd/nagyítsd!
A tiltott zóna, ha a világ más tájain lenne.
Mozgasd!

Teljes képernyős nézet


1 komment

Címkék: katasztrófa térkép évforduló atomenergia nukleáris csernobil

Nem akarjuk többé Csernobil mérgét enni és belélegezni!

2016.04.21. 14:35 Greenpeace Magyarország

Helyszín: Brjanszki terület, Oroszország. Bár 180 kilométerre vagyunk a csernobili katasztrófa helyszínétől, pontosan 30 évvel a baleset után, a Geiger–Müller-számlálóm szerint a radioaktivitás továbbra is magasabb a normális szintnél.

Ez a láthatatlan sugárzás mindennapos veszélyt jelent az Ukrajna, Belarusz és Oroszország szennyezett részein élő 5 millió Csernobil-túlélőre nézve. Ezek az emberek szennyezett bogyókat és zöldségeket esznek. És radioaktív füstöt lélegeznek be, ha tűz gyullad a közeli sugárszennyezett erdőkben.

Innen, a Brjanszki területről sok közösséget ki kellett volna lakoltatni, de ez soha nem történt meg.

 124977_215510.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: katasztrófa ukrajna évforduló atomenergia atomerőmű nukleáris csernobil Oroszország Fehéroroszország Belarusz

13 éve történt a Paksi Atomerőmű történetének legsúlyosabb üzemzavara

2016.04.11. 16:31 PergerA

Ma 13 éve, hogy a Paksi Atomerőműben összetörtek 30 db üzemanyag-kazettát Pakson. A 2003-as esemény során radioaktív kibocsátásra került sor, amely miatt az Országos Atomenergia Hivatal meg is büntette az erőművet. A probléma súlyát mutatja, hogy

  • az erőmű 2-es blokkja másfél évig állt,
  • az összetört roncsokat csaknem 4 év múlva tudták csak – orosz segítséggel – viszonylag biztonságos körülmények közé helyezni,
  • a keletkezett hulladékhalomra a végső megoldást az jelentette, hogy 11 évvel később, 2014-ben, a polgárháborús állapotban lévő Ukrajnán keresztül Oroszországba szállították.

paks_simpsons.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: évforduló atomenergia hulladék nukleáris paks üzemzavar Oroszország atomhulladék

Egy Fukusima által sújtott kedves japán házaspár sorsfordító közösségi napenergia-projektbe kezdett

2016.03.13. 17:14 Greenpeace Magyarország

Írta: Kasivagi Ai, a Greenpeace Japán energiakampány-felelőse.

123056_210915.jpg

Okavaráék egy “Napenergiát Fukusimának” táblával.

Okavara Sin és Tacuko biogazdálkodókként dolgoztak az elmúlt 30 évben. Saját biofarmjuk révén a vidéki élet a vérükben volt, hiszen ugyanabba a földbe vetettek, ugyanazt a földet szántották és aratták, mint felmenőik hat generáción át. Közvetlenül a fogyasztóknak árulták biozöldségeiket, és a közösségük nagyra értékelte a munkájukat.


Szólj hozzá!

Címkék: katasztrófa atomenergia napelem napenergia nukleáris biogazdálkodás megújulók biogazdaság fukusima Japán

Fukusima 5 – még mindig messze a katasztrófa vége

2016.03.11. 12:16 Greenpeace Magyarország

Írta Shaun Burnie, a németországi Greenpeace egyik vezető nukleáris szakértője.

Öt évvel ezelőtt a Greenpeace Rainbow Warrior hajója a sugárzási szinteket mérte végig a fukusimai partvonal mentén. A hajó most visszatért – fedélzetén Japán volt miniszterelnökével.

122959_210635.jpg

A Rainbow Warrior a megsemmisült Fukusima Daiicsi atomerőmű előtt úszik át.

Skócia ugyan 9000 km távolságra fekszik Japántól, de a két ország között vannak hasonlóságok. A skót partvonal mellett, a folyók medrében és az Ír-tenger vizébe keveredve jelentős mértékű radioaktív szennyeződés található, amely a Föld másik oldaláról származik. Igen, radioaktív szennyeződés — a messzi Japánból.


1 komment

Címkék: katasztrófa évforduló radioaktív tenger atomenergia szennyezés rainbow warrior fukusima Japán Skócia Sellafield

SUCCESS: All toxic waste removed from Illatos Rd site of former Budapest Chemical Works

2016.01.15. 14:16 Hevesi Flóra

When we started campaigning for the clean-up of a former chemical plant in April, everyone told us it was a hopeless case. And they were probably right – except they weren’t!

The site was practically an illegal dumping site in the middle of Budapest. Almost 2,500 tons of extremely hazardous materials were stored in appalling conditions. Only a few dozen metres away from residential areas, worn-down and damaged barrels were lying on the bare ground, with often-unidentifiable chemicals seeping into the soil and ground water.

160106_bvm_siker_en.png


Szólj hozzá!

Címkék: budapest siker méreg méregtelenítés vegyi anyag vegyszer vegyi vegyi anyagok English Illatos út BVM Budapesti Vegyiművek

12 pont, melyekben Aszódi Attila téved

2015.12.22. 13:29 Greenpeace Magyarország

jan-haverkamp.jpg

Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos néhány napja interjút adott az Origo hírportálnak. Az interjúban számos olyan dolog hangzik el, amely nem úgy, vagy nem pontosan úgy van, ahogy a kormánybiztos állítja.

 

A Greenpeace közép-kelet-európai atomenergia- és energiapolitikai szakértője ezért most 12 pontban cáfolja Aszódi állításait. Jan Haverkamp a kezdetektől követi a Paks II bővítés tervét, részletesen kielemezte a beruházás környezeti hatástanulmányát, és az arról rendezett paksi és bécsi közmeghallgatásokon is részt vett.

 

 

"Tisztelt Aszódi Attila!

Találkoztunk már néhányszor, de beszélgetéseink rendszerint azzal végződnek, hogy megharagszik rám. Talán azért, mert szeretem leleplezni a hiedelemeket „gyermekével”, a Paks II projekttel kapcsolatban. Az Origonak adott legutóbbi interjújában szintén elhangzott néhány ilyen mítosz. Véleményem szerint azonban a magyaroknak joguk van a valós és propaganda-mentes tényekhez. Ezért összeszedtem néhány pontosítást:

1. Nem igaz, hogy az Európai Bizottság előző elnöke zöld utat adott volna önnek erre a projektre. Barroso úr egyszerűen csak annyit mondott, hogy az atomenergia választása (ill. nem választása) nemzeti kérdés, és hogy az Európai Uniónak nem lehet hivatalosan egységes véleménye a nukleáris energáról. Az állítólagos „jóváhagyást” ön sokkal többnek állítja be, mint amit az valójában jelent.

2. Természetes, hogy a Paks II projekt megfelel a 1957-es Euratom Megállapodás célkitűzéseinek: vagyis az atomenergia népszerűsítésének. Az a megállapodás ugyanis ezért jött létre. Ez azonban még nem bizonyítja, hogy Paks II-nek értelme volna. Sokkal inkább jelenti azt, hogy az 1957-ben született megállapodás fölött talán már eljárt az idő.

3. Az Európai Bizottság folyamatban lévő vizsgálatairól: a Bizottság igen körültekintően választja ki, mely ügyeket vizsgáljon. A Paks II kapcsán indított vizsgálatok nagyon komoly témákat érintenek. Ha úgy gondolja, hogy ez egyszerűen csak további „tárgyalások” kérdése, akkor téved: itt van például a Egyesült Királyság atomenergia-programjának ügye, melyet a piac torzításának kérdése miatt már az Európai Unió Bírósága tárgyal. Paks II-nek az Európai Unió liberalizált árampiacán kell működnie, melyet azért hoztak létre, hogy a fogyasztók a számukra elérhető legjobb áron vásárolhassanak áramot. A Paks II megállapodás komolyan fenyegeti ezt. A Bizottság ezért vizsgálja az ügyet, amelyet egyéb piaci szereplők és EU tagállamok is nagy figyelemmel követnek.

22723398107_1618c5db65_z.jpg

Paks II piros lapot kapott, és a magyarok győztek: a Greenpeace 2015. november 19-én "barátságos focimeccsel" hívta fel a figyelmet a Parlament előtt arra, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen Paks II miatt

 

4. Még nem tudjuk, hogy az Európai Bizottság pozítív értékelést ad-e a projekttel kapcsolatban az Euratom 41-43 pontjai szerint lefolytatott eljárásban. Nem tudjuk, mert ön és/vagy a Roszatom munkatársai megakadályozták a Bizottság által meghatározott feltételek nyilvánosságra hozatalát. Amennyit a Bizottság által eddig elérhetővé tett dokumentációból láthattunk, az alapján nyilvánvaló, hogy a Bizottság nem pozitív, hanem feltételes véleményt alkotott. Nagyon kíváncsiak vagyunk ezekre a feltételekre, mint ahogy arra is, vajon valaha megfelel-e a projektjük majd ezeknek. Miért tartják titokban ezeket a feltételeket? Van bennük bármi olyan, amitől félniük kellene?

5. És ha már itt tartunk: említi a Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásait arról, milyen információkat lehet nyilvánosságra hozni. Alapvetően arról van szó, hogy ön és a Roszatom munkatársai visszatartanak minden, a projekt nukleáris biztonságával vagy gazdasági hatásaival kapcsolatos információt. Ez arra enged következtetni, hogy vannak nyitott kérdések a biztonsággal kapcsolatban – és, legyünk őszinték, vannak, hiszen többek között ezekről is beszélgettünk néhány hónapja Pakson és Bécsben, a Paks II környezeti hatástanulmányáról rendezett közmeghallgatásokon. A titkolózás azt a benyomást kelti, hogy Paks II finanszírozásának módja is problémás. Mint ahogy az is: Paks II a fogyasztóknak vagy az adófizetőknek a végén sokkal többe kerül majd, mint a rendelkezésre álló tiszta, fenntartható alternatívák.

6. Azt állítja, hogy szükség van az atomenergiára ahhoz, hogy a globális klímavédelmi célokat tartani lehessen. Ez egyszerűen nem igaz.

Számos tanulmány és forgatókönyv épp az ellenkezőjét bizonyítja: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése energiahatékonysági módszerekkel és megújuló energiaforrásokkal sokkal gyorsabb, olcsóbb és kisebb kockázattal jár, mint amikor az atomenergia is része ennek a forgatókönyvnek.

Az OECD tanulmányt, melyet az interjúban említ, az OECD atomenergiát népszerűsítő ügynöksége, a Nukleáris Energia Ügynökség adta ki. Így mindjárt érthető, hogy ebben a nukleáris kapacitás megkettőzése a forgatókönyv egyik kiinduló pontja volt – nem pedig következtetése.

Eszerint a nukleáris energia használatával világszinten kevesebb mint 4 százalékkal csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi helyzethez képest. Ezt azonban meg tudjuk oldani atomenergia nélkül is. A forgatókönyv azt is kimutatta, hogy 900 új atomerőműre lenne szükségünk, amelyeket Paks II-nél sokkal gyorsabban és sokkal olcsóbban kellene felépíteni – ilyen reaktorok márpedig egyszerűen nem léteznek, hacsak nem fogadjuk el, hogy ezzel sokkal több potenciális nukleáris balesetnek tennénk ki magunkat.

7. Magyarország jelenleg egyike a „fekete lyukaknak” az európai áramenergia-hálózatban: ez azt jelenti, hogy nagyon magas az energiaimportja. De ez nem azért van, mert ne lenne elegendő (megújuló) energiaforrása. Hanem azért, mert a magyar kormányok eddig nemtörődömnek és nepotistának bizonyultak, ha a megújulókapacitás felépítéséről és hatékonyságnöveléséről volt szó.

8. Amikor összekapcsolja a villamosenergia árakat a (remélhetően) emelkedő szén-dioxid kibocsátási árral, azt feltételezi, hogy Európa a továbbiakban is a fosszilis energiahordozókra építené a villamosenergia-termelését. Gondolom, magától is észreveszi, ez milyen ellentmondásban van a klímavédelemmel kapcsolatos állításával. Magasabb szén-dioxid kibocsátási árak miatt nem lesz drágább a villamos energia. Az atomenergiánál olcsóbb megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság ki fogja szorítani a piacról a fosszilis energiahordozókat.

paksi_kozmeghallgatas.jpg

A Greenpeace szakértői a Paks II környezeti hatástanulmányáról rendezett paksi közmeghallgatáson (2015. május 8.) A jobb szélen Jan Haverkamp, a Greenpeace közép-kelet-európai atomenergia- és energiapolitikai szakértője

 

9. Nehéz elképzelni, hogyan tudná Paks II a magyar ipart „olcsó energiával” ellátni, amikor a projektre felvett kölcsönt a fogyasztóknak és az adófizetőknek kell majd visszafizetniük. Magyarország lehet, hogy teljesíteni tudja majd a hiteltörlesztő kötelezettségeit, de az is elképzelhető, hogy mégsem – ez az ország gazdasági állapotától függ majd. Ha évtizedeken át fix, de sokkal magasabb lesz a villamosenergia ára Magyarországon, mint a környező országokban megújuló forrásokból előállított energiaé, akkor a magyar gazdaság jókora nyomás alá kerülhet.

10. Az energiahatékonysági vagy megújuló projekteknél rövid lejárátú befektetési célú hitelek elérhetők. Mindenhol. Bankoknál, nemzetközi pénzügyi szervezeteknél, egyéb intézményi befektetőknél. Magyarország valóban végzett alapos felmérést ezzel kapcsolatban?

11. Az állítás, miszerint egy Paks II-nél történő balesetből származó szennyezés nem terjedhetne messzebb 800 méternél, teljesen elfogadhatatlan. A környezeti hatástanulmányban ön strukturálisan tagadja azt a lehetőséget, hogy a konténmentből váratlan körülmények miatt szennyezés kerüljön ki, beleértve az előre nem látható technikai hibákat, időjárási eseményeket, ellenséges támadásokat (szabotázs, terrorista cselekmények vagy háborús eseményeket), vagy ezek bármilyen kombinációját. Annak ismételgetése, hogy ez nem történhet meg, nem felel meg annak az első és legfontosabb tanulságnak, amit a nukleáris energia legfőbb nemzetközi népszerűsítője, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vont le a Fukusimában történtekből: “elképzelni az elképzelhetetlent”. Még az összes rendelkezésre álló technológia ellenére is ez mind valóban megtörténhet. Magyarország gyakorlatilag felkészületlen erre.

12. Rémhírkeltés, hogy nem lesz megoldott Magyarország villamosenergia-ellátása, ha nem épül fel Paks II. Ha nem épül meg az új atomerőmű, akkor az igényekhez igazodva fejlődhetnek és valósulhatnak meg alternatívák – minden valószínűség szerint a az energiahatékonyság és a megújuló források birodalmában. Sokkal több, gyorsabb és kevésbé kockázatos megoldást felmutatva, mint amire az ön “gyermeke”, Paks II valaha is képes lenne.

Üdvözlettel,

Jan Haverkamp

a Greenpeace közép-kelet-európai atomenergia- és energiapolitikai szakértője


1 komment

Címkék: atom oroszország európa energia atomenergia megoldások atomerőmű paks energiapolitika európai bizottság energiahatékonyság megújulók paks 2 energiaellátás Oroszország szén-dioxid-kibocsátás hinkley

Mire lesz jó a párizsi megállapodás?

2015.12.13. 19:20 Greenpeace Magyarország

Kumi Naidoo, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója kiértékeli a párizsi klímacsúcs eredményeit.

„Gyakran úgy tűnik, hogy az ENSZ országai semmiben nem értenek egyet, azonban most majdnem kétszáz ország küldöttei gyűltek össze, és kötöttek megállapodást. A mai napon az emberiség egyesítette erőit egy közös cél érdekében. Azonban az igazán fontos az, hogy mi történik a párizsi konferencia után.”

gp0stphiz_600.jpg


1 komment

Címkék: éghajlatváltozás klíma klímaváltozás klímacsúcs kumi naidoo ENSZ Párizs COP COP21 párizsi megállapodás

„Az utolsó szó a miénk” – hétköznapi emberek az éghajlatválság megoldásáért

2015.12.11. 17:09 Greenpeace Magyarország

Hamarosan véget ér az ENSZ 21. klímacsúcsa Párizsban. A megállapodás szövegén még dolgoznak a tárgyalófelek, de az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján úgy tűnik, nem sikerül egy kellően erős és kötelező érvényű egyezményt aláírni – bármennyire is az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy cselekedjünk. Ezt a civilek sem hagyják szó nélkül. Hatalmas mobilizációra készülnek a hétvégén az aktivisták, a civil szervezetek képviselői és a világ minden tájáról érkező emberek Párizsban.

A Greenpeace Magyarország aktivistájának beszámolója a helyszínről.

dscf1286.JPG


Szólj hozzá!

Címkék: éghajlatváltozás klíma klímaváltozás éghajlat klímacsúcs fosszilis ENSZ Párizs COP COP21

Alternatív klímacsúcs Párizsban

2015.12.10. 17:19 Greenpeace Magyarország

Miközben a világ vezetői két héten át zárt ajtók mögött tanácskoznak a Párizstól északra fekvő Le Bourget központban, a város más részein civil események százai zajlanak napok óta. Sokan nagy mobilizációval és tiltakozó akciókkal készülnek most szombatra, melyek célja megmutatni, hogy mégha a hivatalos klímatárgyalás csalódást is okoz, az utolsó szó akkor is az embereké. Az emberek pedig egy igazságosabb, mindenki számára élhetőbb világot akarnak. 

A Greenpeace Magyarország aktivistájának beszámolója a helyszínről

juli_1.JPG


Szólj hozzá!

Címkék: éghajlatváltozás klíma klímaváltozás éghajlat klímacsúcs Párizs COP COP21

Három lépésben megmutatjuk, mit érhet el Párizs – és azt is, mit kell tennünk Párizs után

2015.12.07. 10:06 Greenpeace Magyarország

Az elmúlt pár hét a legjobbat és a legrosszabbat is hozta klímaügyben. Olyan győzelmek követték egymást észbontó ritmusban, amelyekről a szakértők és megmondóemberek éveken át azt állították, lehetetlenek.

Kína drámai mértékű – bár nem teljes – irányváltását követően a szén iránti kereslet az egész világon végletes mértékben csökken. Bajban van az olaj is: a Shell és a Statoil visszavonul az alaszkai sarkvidékről, miközben Obama elnök nemet mond a Keystone XL-olajvezetékre, Alberta állam pedig felső korlátot vezet be az olajhomok kitermelésére. Közben városok és vállalatok kötelezik el magukat a 100% megújuló jövő mellett. Sok szélsőséges időjárás által sújtott település épül újra megújuló módon, és világszerte százezrek alkotnak mozgalmakat, hogy előrelépjünk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben ma – és a jövőben.

151208_120192_203158.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: klíma klímaváltozás megújulók klímacsúcs fosszilis ENSZ Párizs COP COP21

Továbbra is százezrek életét követeli a légszennyezés Európában

2015.12.01. 13:33 SimonG

Az egészségünket leginkább károsító környezeti ártalom továbbra is a légszennyezés – írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss, november 30-i közleménye. A levegő szennyezettsége lerövidíti az emberek várható élettartamát; szívbetegségeket, légúti problémákat és rákot okoz. Egyedül a részecskeszennyezés (PM) miatt is Európában évente több mint 430 ezer, hazánkban közel 13 ezer ember hal meg idő előtt az EEA kutatása szerint.

Az Európai Parlamentben ennek ellenére döntően a többségben lévő Európai Néppárt-képviselők szavazatán múlt (lásd lábjegyzet), hogy nem fogadták el a javaslatot az emberek tízezreinek életét megóvó, szigorúbb jogszabályra a légszennyezés megelőzéséről. A magyar EP-képviselők közül a Fidesz–KDNP képviselői konzekvensen elvetették a szigorúbb szabályozást, szemben a többi magyar képviselővel. Pedig korábban a Levegő Munkacsoport, az MTVSZ és a Greenpeace levélben fordult az összes képviselőhöz.

eeb_postcard_hungary_600.jpg

A Levegő Munkacsoport, az MTVSZ és a Greenpeace képeslapja.


Szólj hozzá!

Címkék: egészség levegő szmog légszennyezés levegőszennyezés EP Európai Parlament kibocsátáscsökkentés PM EEA PM2.5 NO2

Kibírna-e Paks II egy rázuhanó repülőt? – közmeghallgatás Münchenben

2015.10.27. 19:04 PergerA

Több mint 30 000 előre beküldött kérdést tettek fel a Paks II-vel kapcsolatos müncheni közmeghallgatás előtt a német emberek, akik elsősorban a tervezett atomerőmű biztonságára voltak kíváncsiak.

A magyar küldöttség rosszul reagált a német közönségnek a beruházást elutasító véleményére. Arroganciájuk nemcsak az összegyűlt civileket, de a levezető elnököt, a bajor környezetvédelmi minisztérium szakemberét is megdöbbentette.

(A Greenpeace végigköveti a nemzetközi közmeghallgatásokat. Beszámolóink az eddigi közmeghallgatásokról itt és itt és itt.)

blog1.jpg

A bajor környezetvédelmi minisztérium napelemeinek mutatói. Jobbra a napi program: közmeghallgatás Paksról.


1 komment

Címkék: atomenergia élménybeszámoló paks paks 2 közmeghallgatás

Soha nem látott mértékben utasítják el EU-szerte a GMO-kat

2015.10.17. 18:24 Bob_

Egy új EU-s jogszabály újabb fegyvert adott a tagállamok kezébe a GMO-k ellen. 17 tagállam és 4 régió élt is ezzel az eszközzel, sikeresen. Az egyik legnagyobb biotechnológiai cég, a Syngenta visszavonulót is fújt az ellenállást látva.

gmo-optout-_hu.jpg


4 komment

Címkék: monsanto Európai Unió GMO Pioneer Syngenta EFSA Dow MON810

Paks II: Románia–Magyarország 3–1

2015.10.15. 14:30 PergerA

Talán teljesen természetszerű, hogy a magyar kormány által delegált mintegy kéttucatnyi ember, akik a Paks II kötelező közmeghallgatásain a magyar felet képviselik, nem is annyira a magyar, hanem az atomipari érdekeket viszik.

Ahogyan a többi meghallgatáson, a delegációnak ezúttal a szlovén és a román fővárosban, Ljubljanában és Bukaresten sem sikerült megnyugtatóan megválaszolnia az összes felmerült kérdést. De ez valószínűleg már így is marad. A kérdés csak az, ebbe valóban bele kell-e nyugodni.

1501015_1.jpg

(A Greenpeace végigköveti a nemzetközi közmeghallgatások állomásait. Korábbi cikkeink a témában itt és itt.)


Szólj hozzá!

Címkék: atomenergia élménybeszámoló paks paks 2 közmeghallgatás

Ideje megvizsgálni a kedvenc túrafelszerelésed!

2015.10.12. 12:04 SimonG

A legtöbb outdoor-cég továbbra is PFC-függőségben szenved. De mennyire súlyos ez a függőség? A márkák többsége nem adott egyértelmű választ arra, mely termékeik tartalmaznak PFC-vegyületeket. Ideje tehát, hogy magunk derítsük ki ezt. Lépjünk tovább a nyomozásban, és végezzük el a saját laboratóriumi vizsgálatainkat!

intothefabric2-02_hu_landscape600.png


Szólj hozzá!

Címkék: túra ruhák outdoor detox PFC PFOS PFOA

Ukrajna és Paks II

2015.10.09. 16:19 PergerA

Folytatódnak a közmeghallgatások Paks II-vel kapcsolatosan. Az eddigi horvát, osztrák és román meghallgatás után a következő forduló az ukrajnai látogatás volt. Helyszíni beszámolónk Kijevből.

1.jpg

(Korábbi bejegyzésünk a témában itt.)


Szólj hozzá!

Címkék: atomenergia élménybeszámoló paks paks 2 közmeghallgatás

Így kérik ki a szomszédos országok lakóinak véleményét Paks II tervéről

2015.10.01. 13:15 PergerA

Személyes beszámoló a külföldi közmeghallgatásokról

 

Paks II környezetvédelmi engedélyezése során megkezdődött a nemzetközi szakasz. Mit jelent ez? A nemzetközi előírások (Espoo-i egyezmény, illetve az európai uniós jogszabályok) értelmében a szomszédos, illetve más uniós országok bekapcsolódhatnak az engedélyezési folyamatba.

Ennek során nem csak szakértői szinten véleményezhetik a hatástanulmányt, hanem a lakosságot is be kell vonni.

A magyar hatóságokat egyrészt írásban is lehet kérdezni, emellett a magyar félnek nyilvános közmeghallgatásokon is be kell mutatnia a tervezett beruházást, és válaszolnia kell a résztvevők észrevételeire. Az engedélyezési eljárás során a külföldi és a hazai véleményeket, kérdéseket egyformán figyelembe kell venni. Vétójoga nincs a szomszédos országoknak, a döntést a magyar hatóság hozza meg; a lakosság felmerült észrevételeire azonban kötelező érdemi választ adni.

Hasonló történt, csak fordított szereposztásban az osztrák heiligenkreuzi hulladékégető, illetve a szlovákiai tőketerebesi szénerőmű esetében. Ezekben az eljárásokban Magyarország is részt vett az Espoo-i egyezmény értelmében. (És végül egyik sem valósult meg, amiben valamilyen mértékben a magyarországi tiltakozás is szerepet játszhatott.)

Beszámolónkból kiderül, mit szólnak a megújulóbarát osztrákok ahhoz, hogy mi történik, ha nem süt a nap és nem fúj a szél. Illetve, hogy hogyan kezelik a magyar illetékesek az atomhulladék máig megoldatlan problémáját, vagy egy esetleges nukleáris baleset kérdéskörét.

image00k.png

Tiltakozó szórólap Bécsből


Szólj hozzá!

Címkék: atomenergia élménybeszámoló paks paks 2 közmeghallgatás

„Áramszünet” helyett sokkal inkább államcsőd lesz, ha belevágunk Paks II-be – 7 cáfolat Aszódi Attila interjújára

2015.09.24. 16:22 Greenpeace Magyarország

Az Index nagyinterjút közölt a paksi bővítés kormánybiztosával 2015. szeptember 18-án. Aszódi Attila az interjúban azokat az elemzéseket kritizálja, amelyek kimutatták: a paksi bővítés sosem fog megtérülni, sőt az erőmű életben tartása százmilliárdokba fog kerülni a költségvetésnek – azaz nekünk, adófizetőknek. Meggyőződésünk szerint azonban a kormánybiztos több esetben nem a feltett kérdésekre válaszolt, illetve válaszaival félrevezette a témában nem jártas olvasót. Most tételesen sorra vesszük az interjú ezen részeit, hogy segítsünk tisztán látni a ködös paksi bővítés körül.

13076449193_236e94f70e_z.jpg


1 komment

Címkék: energia atomenergia paks energiapolitika megújulók paks 2 energiaellátás Magyarország Aszódi Attila energiaforradalom Energia[Forradalom]

Bátorság és együttérzés: szeptember 21. a béke nemzetközi napja

2015.09.21. 13:58 Kumi Naidoo

Huszonkét éves voltam, amikor el kellett hagynom otthonomat, Dél-Afrikát. Nem volt választásom. Akkoriban már egy éve rejtőzködve éltem, hogy elkerüljem a letartóztatást. Ez 1987-ben, az apartheid sújtotta Dél-Afrika történelmének egyik legvéresebb és legerőszakosabb időszakában történt. Oxford békés, zöld utcái, ahová végül szerencsésen megérkeztem, rajzfilmnek tűntek. Valószerűtlennek látszottak, míg a magam mögött hagyott erőszak túlságosan valóságos és közeli volt. Éjszakánként nem aludtam, mert az otthon hagyott barátok és rokonok jutottak eszembe.

gp04gm4.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: béke éghajlatváltozás klíma energia klímaváltozás éghajlat menekültek megújulók apartheid klímacsúcs piszkos energia fosszilis Magyarország ENSZ Horvátország Dél-Afrika energiaforradalom Energia[Forradalom] COP21

Ferenc pápa teljes bolíviai beszéde most először magyarul

2015.07.28. 17:34 Greenpeace Magyarország

A Greenpeace örömmel adja közre Ferenc pápa Bolíviában elmondott beszédének teljes magyar fordítását. Meggyőződésünk, hogy a világ egyik legjelentősebb vallási vezetőjének Földünk válságos helyzetéről, ennek alapvető okairól és a sürgető teendőkről elmondott gondolatait mindenki számára elérhetővé kell tenni. Ezért döntöttünk úgy, hogy Magyarországon elsőként lefordíttatjuk és publikáljuk a teljes beszédet. 

pope_bolivia_4.jpg

©AP Photo/Gregorio Borgia

 


4 komment · 4 trackback

Címkék: gazdaság egyház pápa éghajlatváltozás klíma klímaváltozás kapitalizmus nemzetközi éghajlat fenntarthatóság Ferenc pápa kapitalizmuskritika

Ne feledd: a bátorság, ha ragadós, megállíthatatlan erejű

2015.07.10. 07:38 Greenpeace Magyarország

114914_190761.jpg

Harminc évvel ezelőtt Új-Zélandon több csapatnyi ember arra készült, hogy családjukat, munkájukat és otthonukat hátrahagyva kis csónakokban átevickéljenek a Csendes-óceánon egy atomfegyver-kísérleti területre. Abban bíztak, hogy jelenlétük elegendő lesz az atombomba-kísérletek megállítására.


Szólj hozzá!

Címkék: atomfegyverek éghajlatváltozás hajó éghajlat robbantás zátony atomkísérlet rainbow warrior

Már a pápa is arról beszél, hogy itt az ideje közösen cselekednünk a klímaváltozás ellen

2015.06.19. 14:16 Greenpeace Magyarország

Június 18-án napvilágot látott az első olyan pápai enciklika, mely a klímaváltozással foglalkozik. A katolikus egyház feje arra hívja fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás megakadályozása érdekében véget kell vetnünk a fosszilis tüzelőanyagok korszakának, valamint az erdőirtásnak, és át kell állnunk a megújuló energiahordozók használatára. Morális felelősségünk ez, mert „a környezet közjó, örökség és felelősség egyben” – jelentette ki a pápa.

150619_papa2_600.jpg


2 komment

Címkék: pápa klímaváltozás éghajlat megújulók enciklika Ferenc pápa

Hét országban zajlik a túrasportok méregtelenítése

2015.06.07. 16:43 SimonG

Ebben a percben a világ hét országában, a civilizációtól távoli területeken zajlik az a Greenpeace-kutatás, mely a vízhatlan túrafelszerelések gyártásához használt, mérgező vegyi anyagok természetben való jelenlétét vizsgálja.

113613_187778.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: ruhák detox vegyi anyagok PFC

Ez lehet Afrika újragyarmatosítása (2. rész)

2015.05.22. 13:28 Bob_

A tudomány és a politika szövetsége szemben a föld összes lényeivel, amelyeket véglegesen letipor, és a föld életét gombnyomással irányítható üzemmé alakítja át.

Hamvas Béla: Északi korona, 1962

Az első rész itt olvasható.

Miért fontos Afrika?

Afrika efféle újragyarmatosításának azonban globális szinten is nagy jelentősége van. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (Food and Agriculture Organization) adatai alapján a világon jelenleg mintegy egy milliárd ember éhezik, és ezek 98 százaléka a fejlődő országokban él. Afrika élelmezési gondjainak valós megoldása tehát jelentősen javítana ezen a helyzeten, csökkentené a jelenleg évente ötmilliót számoló, elégséges és megfelelő élelem hiányában bekövetkező gyermekhalálozások számát.

Tekintve, hogy az élelmiszeripar felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 30 százalékáért, így egy valós megoldás a globális klímaterhelést sem erősítené, ha egyáltalán, olyan drasztikusan, mint a nagyüzemire való átállás.

gp04r59.jpg


2 komment

Címkék: éhezés mezőgazdaság élelmiszer Afrika zöld forradalom TTIP