Hirdetés

HTML

Greenpeace

„A nagy változások kezdetben lehetetlennek, utólag pedig elkerülhetetlennek látszanak.” Bob Hunter, Greenpeace-alapító

Címkék

#FreeTheArctic30 (5) 1% (3) 2 (1) 4-D (1) 40 születésnap (4) adatok (1) ADHD (1) adó (3) adomány (4) afrika (10) agrár (16) agroecology (1) agrokemikália (1) agyműködés (1) akció (60) aktivizmus (120) állatok (57) almásfüzitő (5) álom (1) amerika (6) amflora (1) anekdota (15) antarktisz (2) antizöldek (12) apple (8) Arctic (1) arctic sunrise (2) Arctic Sunrise (3) árvíz (1) arzén (1) atom (12) atomenergia (89) auchan (4) audi (1) autizmus (1) autó (7) autók (1) balaton (3) bálna (14) bányászat (2) basf (3) bayer (1) Bayer (2) béke (12) beporzó (1) bhopal (2) bicikli (20) biodiverzitás (8) biogazdaság (1) biomassza (2) bioszféra (2) bíróság (8) bob (3) bohóc (1) bojkott (7) börtön (6) BP (1) bp (6) brazília (3) bulvár (2) bűn és bűnhődés (5) burgonya (1) cancun (3) cannes (1) Chevron (1) cián (7) civil (10) civilek (2) climate rush (1) co2 (9) COP (1) COP19 (2) cop 17 (1) csapvíz (1) csávázás (1) csávázószer (1) csernobil (3) ddt (2) delfin (1) déli-sark (3) déli-sarkvidék (2) demokrácia (18) demonstráció (16) detox (8) diszlexia (1) ecological farming (2) EFSA (1) egészség (33) éghajlat (1) egyetem (2) elektronika (2) élelmiszer (31) életmód (47) élménybeszámoló (1) energia (16) energiapolitika (1) ensz (5) epeat (1) erdő (35) erőszakmentesség (2) esperanza (4) északi-sark (8) északi-sarkvidék (16) Északi-sarkvidék (1) eu (1) EU (3) európa (1) európai bizottság (1) európai unió (29) Európai Unió (1) exxon (5) ExxonMobil (1) fa (1) facebook (6) felmelegedés (2) félrevezetés (10) feminizmus (4) fenntarthatóság (1) film (2) finn (1) fipronil (1) Fluorid (1) fogyasztás (11) föld kizsegerelése (1) fsc (1) FSZB (3) ftalát (1) fukusima (16) gazdaság (7) Gazprom (5) gazprom (6) génmódosítás (7) globalizáció (3) gmo (30) google (2) greenpeace töri óra (15) grönland (1) gyerekek (12) gyomirtó (2) háború (3) hajó (2) hajók (27) halászat (25) halászot (1) hatalom (3) háziméh (1) hazugság (3) higany (1) hulladék (22) hülyeség (4) hülyülés (8) húsfogyasztás (10) idegrendszer (1) indián (1) interjú (1) IPCC (2) ipcc (1) iroda (10) isten (1) Isten (2) it (10) IUCN (1) ivóvíz (2) játék (2) jegesmedve (7) jégminumum (1) jog (5) jó dolgok (70) kampó (1) kanada (1) kappel (1) karácsony (1) kárpátok (1) katasztrófa (53) kép (35) kiadvány (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (5) kishantos (1) kistermelői rendelet (6) klíma (97) klímacsúcs (1) klimaklub (1) klímaváltozás (24) klón (1) klórpirifosz (1) kommunikáció (23) könyv (1) koppenhága (26) korrupció (5) köszönjük (1) közlekedés (12) kumi naidoo (29) kutatás (2) lélek (4) Lengyelország (1) lengyelország (1) levego (1) levegő (14) levél (1) logó (1) magány (1) magyarország (1) maszatos (3) maszatos adatok (4) mecsek (1) média (17) megmondás (32) megoldások (45) megújulók (35) méh (3) méhek (18) méhgyilkos (3) méhpusztulás (3) mérföldkövek a világvége előtt (9) mérgek (12) mezőgazdaság (20) MIndenség (1) monsanto (23) monyók (2) mozi (4) munkacsoport (2) nato (1) nemzetközi (65) neonikotinoid (1) neonikotinoidok (2) neonikotionoid (2) nők (5) növényvédő (1) növényvédőszer (1) növényvédőszerek (2) növényvédő szerek (1) nyíregyháza (1) obama (3) occupy wall street (2) óceán (3) óceánok (37) ökológiai gazdálkodás (3) ökológiai lábnyom (3) ökopolitika (2) okos hálózat (1) olaj (46) olajkatasztrófa (24) olimpia (1) ólom (1) OMME (1) önkéntes (1) önkéntesség (1) Oroszország (5) ostobaság (18) paks (7) palagáz (2) pályázat (2) papír (3) pártok (5) passzív ház (2) pénz (12) pénzügy (1) PFC (1) pisi (1) piszkos (2) piszkos energia (50) piszkos energiák (1) politika (36) poszméh (1) Prirazlomnaja (3) próféta (1) profit (2) rádió (1) radioaktív (1) rainbow warrior (14) rendőrök (11) rendőrség (2) repülés (2) rezervátum (1) rovarirtó szerek (1) rovar irtó (1) ruhák (1) sajtószemle (4) sark (1) sarkvidék (52) Sarkvidéki Tanács (2) sas (1) semmi különös (35) shell (26) Shell (2) Simon Gergely (1) sitt (1) stoll barbara (1) Sunrise (1) svéd (1) svédország (4) syngenta (2) Syngenta (1) szabadság (12) szeged (7) szegénység (6) szegfalvi (1) szégyelljék magukat (46) szén (16) szén-dioxid-kibocsátás (5) szenvedés (1) szerelem (4) szeretet (2) szex (2) szív (3) szivárgás (1) szolidaritás (1) szt (1) talaj (4) támogatás (14) technológia (62) tél (1) tenger (2) toborzás (4) tokiói kettős (1) tokyói kettős (3) tonhal (4) torony (1) törvény (2) toxic (1) tudatos vásárlás (19) tudomány (16) túlhalászat (1) túllövés (1) túlnépesedés (1) ufo (1) újrahasznosítás (10) újrapapír (4) usa (7) üzemanyag (3) üzemidőhosszabbítás (1) választás (2) vállalatok (8) vásárlás (8) vay (6) védegylet (2) vegetarianizmus (1) vegetáriánus (3) vegyi (1) vegyipar (1) vegyi anyag (1) vegyi anyagok (87) vegyszer (2) vér (1) verespatak (10) veszély (3) vicces (29) vidékfejlesztési minisztérium (2) videó (159) világbank (1) világnap (1) víz (31) vörös szőnyeg (1) vw (1) wall street (3) wikileaks (1) zöldmetál (31) zöldrefestés (5) zöld nyomda (1) Címkefelhő

Friss topikok

Videósáv betöltése...

Aktivistánk személyes beszámolója Kishantosról

2014.04.13. 20:34 Greenpeace

Alszom. Csöng a telefon. Ki a nyavalya hív szombat reggel fél nyolckor? „Helyzet van Kishantoson, tudsz jönni?” Azt sem tudom, hol vagyok; gyorsan felöltözök, felkapom a hátizsákot laptoppal, fényképezőgéppel, telefontöltővel. Bedobok egy palack vizet is: így már túléljük a napot. Útközben még egy kávé és egy kis harapnivaló.

Egy órával a telefon után már az autópályán utazunk. Üvölt a zene, most még jó a hangulat. Senkit nem érdekel, hogy hétvége van: mindenki, aki a suhanó járműben ül, szívből lett környezetvédő. Azért csinálja, mert szereti. Mert hisz benne.

13796699375_5ac1318baa_z.jpg


5 komment · 1 trackback

Címkék: mezőgazdaság aktivizmus élménybeszámoló biogazdaság kishantos

EU: Át kell alakítani a növényvédő szerek európai engedélyezését a beporzók érdekében

2014.04.11. 12:33 Greenpeace

  • Fontos méhegészségügyi konferenciát tartottak a héten Brüsszelben.
  • Hivatalosan is kiderült: a most piacon lévő növényvédő szerekről nem mondható el, hogy biztonságosak lennének a méhekre nézve.
  • IUCN: Az európai poszméhfajok mintegy negyede van a kihalás szélén.
  • Greenpeace: A nagyüzemi mezőgazdaság méhgyilkos vegyszereinek tilalma mindannyiunk közös érdeke.

A hét elején fontos, európai szintű méhegészségügyi konferenciát tartottak Brüsszelben. Az Európai Bizottság, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és a nemzeti hatóságok képviselői mellett vegyszergyártók és lobbiszervezetek munkatársai, méhészszervezetek tagjai, illetve néhány zöld szervezet szakértői is részt vettek.

A mezőgazdaság és a növényvédő szerek témáiban járatos olvasót meglepheti, hogy a vegyszerek kockázatelemzéséért felelős EFSA képviselőjének szájából elhangzott: a növényvédő szerek európai engedélyeztetése nincs tekintettel a beporzókra, ezért át kell alakítani azt.


Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság méhek méhpusztulás vegyi anyagok ökológiai gazdálkodás poszméh EU háziméh növényvédő szerek beporzó rovarirtó szerek IUCN OMME EFSA

11 anyag, ami károsítja a gyereked agyát

2014.03.26. 18:55 SimonG

A Forbes nemrégiben jelentett meg egy listát azon anyagokról, amelyek károsíthatják a gyermekek agyi fejlődését. Mára, részben pár vegyi anyagnak köszönhetően, a megszületett gyermekek 10-15%-ánál idegrendszeri fejlődési zavart, például autizmust, diszlexiát, ADHD-t (hiperaktivitást) figyelhetünk meg. Habár ezekért részben a gének is felelősek, a megbetegedéseknek csak a 30-40%-a esetében okolhatjuk a géneket, a maradék 60-70%-ért a környezeti hatások tehetők felelőssé.

pregnant-women-protest-against.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: gyerekek autizmus ivóvíz idegrendszer diszlexia higany agyműködés ftalát arzén ólom vegyi anyagok ADHD Fluorid

„Közvetlen közelről tapasztalhatom meg, hogy én is tettem valamit azért, hogy jobb legyen a világ”

2014.03.07. 14:56 Greenpeace

Kertész Györgyi még csak pár hónapja Greenpeace-aktivista, az Andrássy úti Adidas-bolt előtti demonstráción róla készült fotó azonban már bejárta a világot. Azon az akción azért vett részt, hogy felhívja a figyelmet a ruháinkban található veszélyes, mérgező anyagokra. Aktivistáinkat bemutató új sorozatunkban Györgyivel beszélgettünk a környezetvédelemről, az elhivatottságról, és arról, hogy miért is csatlakozott idén a Greenpeace aktivistáihoz.

detox_600.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: interjú aktivizmus

Nukleáris hulladék: kinek a kertjébe?

2014.03.03. 18:37 Greenpeace

Világszerte megoldatlan probléma az atomhulladék elhelyezése, mellyel az új uniós jogszabályok értelmében Magyarországnak is meg kell küzdenie. Az elhelyezés terve igencsak költséges és összetett: sok évtizedes geológiai kutatásokat és óriási mérnöki munkát igényel. Emellett olyan bizarr kérdéseket is felvet, mint hogy hogyan tudunk kommunikálni 100 000 éves időtávban az eljövendő generációkkal. Ezek a létesítmények folyamatos ellenőrzést, monitorozást igényelnek, és ma sem eseménytelen a működésük.

GP03928_layout_600.jpgHőkamerás felvétel a németországi gorlebeni nukleárishulladék-lerakó felé tartó, radioaktív hulladékot szállító CASTOR-vonatról.


Szólj hozzá!

Címkék: radioaktív atomenergia hulladék

Ismét szivárgás történt Fukusimában – biztonságos az atomenergia?

2014.02.21. 15:57 Greenpeace

2014. február 20-án 100 tonna (kb. 100 000 liter) radioaktív víz ömlött ki egy tárolótartályból és szivárgott a földbe a Fukusima 1 atomerőmű közelében. Hiába szólalt meg a megemelkedett vízszint miatt a riasztó, a munkások tévesnek tulajdonították, és le sem ellenőrizték azt.

Asahi_szivargas.jpgEredeti kép: Aszahi Simbun


Szólj hozzá!

Címkék: atomenergia szivárgás fukusima

Mi a helyzet Fukusimában?

2014.02.12. 12:38 mezojanos

Számos, egyre aggasztóbb hírt hallani mostanában a fukushimai Daiichi nukleáris üzemből szökő sugárszennyezés óceánba szivárgásáról. Sokan azon aggódnak, hogy a szennyezett víz világszerte hatással lesz az óceánok ökoszisztémájára.

GP02DLG_layout.jpg2011. márciusa óta, mióta a Greenpeace a fukushimai nukleáris krízisen dolgozik, rá tudunk mutatni egy-két valóban aggasztó problémára. A Rainbow Warrior, és a helyi halászok és élelmiszer-szövetkezetek mintákat vettek a tengeri élőlényekből Japán partjainál. Független felméréseink egy-két eredménye -  többek közt a halminták elemzései – megtalálható a Radiation Surveys-Fukushima honlapunkon. Számos tengerbiológus és sugárzás-specialista tartozik a csoportunkhoz, akik felfedezéseit és értékeléseit megosztottuk más tudósokkal és egyetemi kutatókkal is.


Szólj hozzá!

A napalm és az Agent Orange után gyerekek agyát károsító, méhgyilkos vegyszereket terít a Dow Chemicals

2014.02.11. 16:27 SimonG

Az elmúlt időszakban sokat írtunk a Bayer és a Syngenta vegyipari óriáscégek profitéhes, a tudományos tényeket figyelmen kívül hagyó üzletpolitikájáról, ami miatt továbbra is világszerte árusítják a bizonyítottan méhgyilkos vegyszereiket. Az említett cégektől az amerikai Dow Chemicals sem marad el. A vietnámi háborúban emberek tömegeit elpusztító napalmot, valamint az őserdőírtásra kifejlesztett, ám lakosok sokaságát megnyomorító Agent Orange-t gyártó Dow Chemicals amerikai vegyipari óriás továbbra is a bizonyítottan egészségünket pusztító szerekkel öntöz minket.

dow1.jpgAz Agent Orange egyik alapanyaga volt a jelenleg itthon is az egyik legelterjedtebb 2,4-D nevű gyomirtószer. Ez az anyag még a pesti csapvízben is kimutatható, pedig lehetséges rákkeltőnek minősítették, és ismert hormonrendszer károsító anyag. Ráadásul, a világszerte féktelenül használt glifozát rezisztens GMO növények miatt, egyre több a glifozátnak ellenálló növény, ami az elmúlt években a 2,4-D felhasználásának jelentős növekedését hozta. A Dow Chemicals, hogy fokozhassa az eladásait, most 2,4-D rezisztens GMO növényeket fejleszt ki.

A szintén általuk gyártott, elterjedt klórpirifosz nevű rovarirtószer szerepel a Greenpeace méhgyilkos 7-es vegyszer listáján. Ez már elég indok lenne ezen szer betiltására, de a Dow Chemicals által kifejlesztett rovarirtóról már több független tanulmány azt is kimutatta, hogy a gyerekek agyi fejlődését károsítja. Ez a szer az egyik gyakori szennyezője a hazai polcok zöldség-gyümölcs kínálatának is.

dow12.jpg

Ráadásként egy rövid, nem tudományos videó a Dow Chemicals-ról: http://www.youtube.com/watch?v=QyXwfWItPEs

Simon Gergely

környezetkémikus, Greenpeace


Szólj hozzá!

Címkék: 2 gyomirtó vegyszer méhek növényvédőszer vegyi klórpirifosz 4-D rovar irtó

Stratégiaváltás a Greenpeace-nél

2014.01.02. 16:00 Toma001

A legutóbbi Greenpeace-tüntetések egy stratégiai változás jeleit tükrözik.

Közel harminc Greenpeace-aktivista nézett szembe 15 év börtönbüntetéssel Oroszországban, miután egy sarkvidéki olajfúrótoronynál tüntettek. Társaik Svájcban egy Bajnokok Ligája-mérkőzésen okoztak kisebb késedelmet azzal, hogy a stadion tetejéről az orosz Gazprom olajtársaság ellen tiltakozó transzparenst engedtek le. Mások London központjában megmászták a Shard felhőkarcolót, Nyugat-Európa legmagasabb épületét, hogy a Shellnek az Északi-sarkvidéken, „a világ tetején” tervezett olajfúrásai ellen tiltakozzanak.

greenpeace-activists-climbing.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: aktivizmus kumi naidoo rainbow warrior

17 lenyűgöző kép az Arctic Sunrise békés tüntetéseiről

2013.12.29. 10:39 Greenpeace

A Greenpeace akkor került először kapcsolatba az Arctic Sunrise nevű hajóval, amikor az a francia kormány megbízásából pingvinek élőhelyén épített repülőgép-leszállópályát.

A hajó azóta már számtalan helyen járt: az Északi-sark közelében, az antarktiszi Ross-tengeren, de hajózott már a Kongó folyón és az Amazonason egyaránt. Legutóbb a Gazprom felelőtlen északi-sarkvidéki olajkitermelése ellen demonstrált – a hajót ekkor foglalták le az orosz hatóságok, fedélzetén 28 aktivistával és 2 szabadúszó újságíróval.

AS17_IceFloe-2.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: kép hajó sarkvidék Arctic Sunrise

Nincs B tervünk arra, ha kipusztulnak a beporzók

2013.12.19. 16:46 Toma001

„Nem is próbálkozhattunk volna ennél keményebben, hogy kipusztítsuk a felbecsülhetetlenül értékes beporzókat.” – írja Dave Goulson. ©Reuters

Biológusok már évekkel ezelőtt megjósolták, hogy hamarosan szembe kell néznünk egy, a beporzókat érintő krízissel, amikor nem lesz elég méh és más rovar, mely virágról virágra száll. Ha ez megtörténik, a rovarok porozta növények terméshozama csökkenni fog, az élelmiszerárak pedig megemelkednek.

bee.jpg

Az összes élelmiszernövényünk nagyjából háromnegyede bizonyos mértékig a beporzóktól függ, beleértve a legtöbb gyümölcsöt és zöldséget – sokuk drága élelem, melyeket mindannyian szeretünk, mint például az eper, kávé, áfonya, paradicsom, csilipaprika és a kakaó. A kedves mézelő méhek váltak ennek a katasztrófa-forgatókönyvnek a (reklám)arcává. De valójában a beporzás ezernyi vad rovarfajtától függ, úgy mint a poszméhektől, legyektől és bogaraktól.

Egészen mostanáig a krízis csak egy elméleti eshetőségnek tűnt. De a mandula nemrégiben történt áremelkedése egyike a számos aggasztó jelzésnek, amely szerint valósággá válik, legalábbis némely részén a világnak. Körülbelül 1,5 millió méhcsaládra van szükség Kalifornia mandulaterméseinek beporzásához, amelynek terményei uralják a világpiacot. Sok méhész gyorsabban veszíti el a méhcsaládokat, mint ahogy pótolni tudná őket, és ezért egyre magasabb árat szabnak értük; a mandulatermesztők kaptárbérleti költsége megháromszorozódott az utóbbi években, nagyjából 160 dollárra.

A világ más tájékán, például a szecsuáni alma- és körtetermesztők már ecsetet használnak, hogy beporozzák minden egyes virágot, a magasabb ágakra pedig a gyerekeket küldik. Kénytelenek így tenni, mert az igen intenzív gazdálkodás, mely során erős növényvédő szereket használtak, szinte minden méhet kiirtott. Egyes brazil elbeszélésekből halljuk, hogy a maracuját manapság már gyakran kézzel porozzák be, ugyanezen okból. Azonban a méhek sokkal költséghatékonyabbak, mint az emberek: ha eljön az a nap, amikor Kalifornia mandula termesztőinek muszáj lesz kézzel poroznia, akkor csak néhányunk engedhet majd meg magának egy csomaggal belőle.

A vadméhekkel és védelmükkel foglalkozó szakértőként szégyenkezve vallom be, hogy nem tudjuk mennyi beporzónk maradt, és azt sem, hogyan változott a számuk az idők során. Senki sem tudja. A létszámukat senki sem kíséri figyelemmel. Azt sem tudjuk, mennyire van szükségünk ahhoz, hogy biztosítsuk a jó termést és az egészséges vadvirág állományokat.

Akkor mit is tudunk pontosan? Vannak jó térképeink a vad beporzók eloszlásáról némely országra vonatkozólag, beleértve az Egyesült Királyságot, és tudjuk, hogy néhány fajuk eltűnt egykori területéről. Néhányuk, úgy mint a rövid szőrű poszméh, kipusztult az Egyesült Királyságban. Azt is tudjuk, hogy a háziméhek száma sok országban jelentősen csökkent; és azt is, hogy sok országban, különösképpen Észak-Amerikában, a méhészek egyre nehezebben tudják életben tartani a méhcsaládjaikat.

Mi történik a méheinkkel? A válasz bonyolult – de képzeljük el a következőt: egy influenzajárvány söpör végig az országon, és Ön megbetegszik. Szörnyen érzi magát, de erejét megfeszítve elmegy a boltba élelemért. A bolt bezárt, és Önnek további két mérföldet kell gyalogolnia, hogy egy olyan üzletre leljen, ami nyitva van. Kimerülve és remegve vásárol némi élelmet és megpróbál belőle enni, de az mérgezett. Nem eléggé mérgezett ahhoz, hogy megölje Önt, ha egészséges, de ebben az állapotban?

Ez egy kissé melodrámaian hangzik, de meglehetősen jó párhuzam szegény méhecskéink esetével. Véletlenül terjesztettük el a méhek új parazitáit és kóros betegségeit a világ minden táján. Az Egyesült Királyságban például sok poszméh bélparazitával fertőződött meg, melyek eredetileg az ázsiai házi méhektől származnak, míg a házi méheket az ázsiai varroa atka pusztítja. A "modern" mezőgazdaság a legtöbb vadvirágot eltüntette vidéken, így a beporzóknak hosszabb utat kell megtenniük, míg táplálékot találnak – és az elérhető élelem területe korlátok közé szorult. Sokuk növényvédő szerek keverékeivel szennyeződött, a legújabb tanulmányok 35 különböző növényvédő szert mutattak ki a háziméhek élelemraktáraiban. Nem csoda tehát, ha a beporzók száma nem gyarapodik.

A világméretű élelmiszertermelés évtizedek óta fenntarthatatlan irányba halad. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kimutatta, hogy 2050-re meg kell kétszereznünk élelmiszertermelésünket világszerte, hogy ellássuk a növekvő populációt. Folytatjuk az esőerdők kiirtását, hogy még több földet használatba vehessünk, és egyre nagyobb terméshozamot próbálunk kifacsarni a meglévő földekből azáltal, hogy igen erősen vegyszerezzük és trágyázzuk azokat, hatalmas monokultúrás gazdaságokat hozunk létre. Mégis ezen erőfeszítéseink rontják a földek termőképességét. A mezőgazdaságban használt módszerek gyors eróziót okoznak a termőtalajban – elmossa őket az eső vagy a szél a tengerbe hordja - ezért a megművelt földek 40%-a már leromlott, és néhány kimutatás azt sejteti, hogy 60 éven belül sok országnak alig marad termőföldje. A víztározók öntözte száraz földek gyorsan kimerülnek. A sóképződés, a silány öntözési gyakorlatból kifolyólag, a mezőgazdasági területek 320 millió hektárját érinti – ez a területnagyság akkora, mint India.

 Szélsőséges éghajlati események, melyek az üvegházhatású gázok kibocsátása eredményeképpen várhatóak, valószínűleg katasztrofális terméskiesést és pusztulást okoznak majd. A vad halállományok kimerülnek, sokuk már összeomlott. Fajok pusztulnak ki 1000-szer meghaladva a természetes mértéket; olyan fajok, melyeknek elengedhetetlen szerepük van a tápanyagok visszaforgatásában, a szén elraktározásában, a termőtalaj létrehozásában, a kártevők kontrollálásában, és persze a növények beporzásában. A méhek talán olyanok, mint a kanárik a szénbányában­­­* - figyelmeztetnek bennünket, hogy meg kell találnunk az élelemtermelés azon módját, amivel nem pusztítjuk el környezetünket, amelytől létünk függ.

*Régen a bányászok kalitkában kanárikat vittek magukkal a bányába, mert a veszélyes gázokra, mint a metán vagy a szén-monoxid ők sokkal érzékenyebbek, és hamarabb megölik őket ezek a gázok, mint az embereket. Így a kanárik halálukkal figyelmeztették a bányászokat a veszedelmes gázokra.

írta: David Goulson

Az író a sussex-i egyetem biológus professzora és az „A Sting in the Tale” (szó szerinti fordítás: Egy fullánk a mesében) című könyv szerzője.

fordította: Horváth Fanni

Legyél Te is a méhek barátja: http://mehpusztulas.hu/

 


Szólj hozzá!

Címkék: méhek

Kipárolgó veszélyes vegyszerek a márkás dzsekikben

2013.12.12. 16:08 SimonG

Avagy perfluorozott kemikáliák outdoor ruhákban.

A Greenpeace vízálló outdoor ruházati termékek vegyianyag-szennyezettségét vizsgálta. 17 terméket elemeztünk: 15 vízálló dzsekit és két pár kesztyűt. Az összes termék tartalmazott káros perfluorozott anyagokat (PFC-ket), még a PFC-mentesként hirdetett dzseki is perfluorozott vegyülettel szennyezett volt.

7e13dc715b.jpg


6 komment

Címkék: vásárlás ruhák detox vegyi anyagok PFC

Kedves önkéntesünk, ma téged ünnepelünk –
december 5. az önkéntesség világnapja

2013.12.05. 13:53 Greenpeace

Az ENSZ Közgyűlése 1985-ben foglalta határozatba az önkéntesek nemzetközi napjának megtartását, ez tehát a te napod. Egyben lehetőség arra, hogy a Greenpeace Magyarország nevében köszönetet mondjak nektek, aktivistáknak, akik minden veszéllyel, hőséggel, faggyal dacolva, vállvetve küzdötök egy élhető bolygóért.

Japántól Brazíliáig, Norvégiától Új-Zélandig csaknem 200 000 önkéntes harca ez, nem ritkán kamerák kereszttüzében egy-egy akció alkalmával, de sokszor „csupán” számítógép előtt ülve, cikkeket, tanulmányokat fordítva. Egyik tett sem kisebb vagy nagyobb a másiknál. A Greenpeace Magyarország minden egyes önkéntesének köszönhető, hogy itthon is egyre többen veszik észre a környezetvédelem fontosságát, és emelik fel a szavukat egy zöldebb és békésebb jövőért.

A ti segítségetek nélkül a Greenpeace nem lehetne az az energikus, konfrontatív, a környezetszennyezőkkel szemben a világon bárhol cselekedni képes szervezet, amilyen ma.


Szólj hozzá!

Címkék: önkéntes aktivizmus önkéntesség világnap köszönjük

Kiderült, kik felelősek a klímaváltozásért:
a Gazprom és a Shell az első tízben

2013.11.27. 17:51 májusi nap

Egy friss kutatás [1] megdöbbentő eredményeket hozott: az 1845 és 2010 közötti összes globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás kétharmadáért csupán 81 cég és 9 ország felelős. [2] [3] A Gazprom az ötödik a befektetői vagy állami kézben lévő első húsz vállalat közül, a Shell pedig hatodik a Climatic Change (Klímaváltozás) című tudományos lapban megjelent kutatás szerint.

„A kutatásban szereplő szén-dioxid-mennyiség fele 1986 óta, vagyis az utóbbi 25 év alatt került kibocsátásra, amely földtörténeti szempontból meglehetősen röpke idő. A változás sebessége szédítő: a légkör szén-dioxid-tartalma utoljára több millió évvel ezelőtt volt ilyen magas, ekkor a Kárpát-medencében például még a Pannon-tenger hullámzott. Nem tudjuk, hogy túlélheti-e az emberi civilizáció az ilyen mértékű változást” – emlékeztetett Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klíma és energia kampányának felelőse.

1463016_10151862398038300_1267380359_n.jpg

Nézd meg a brit The Guardian újság interaktív infografikáját is!


5 komment

Címkék: kutatás klíma klímaváltozás éghajlat Gazprom BP Shell szén-dioxid-kibocsátás ExxonMobil Chevron

A KGB módszereivel a Greenpeace ellen
(2. rész)

2013.11.19. 16:14 májusi nap

Békés tüntetéstől a drámai megszállásig: avagy mik történtek azóta, hogy az Arctic Sunrise hajónk szeptember 18-án demonstrációba kezdett. Kérjük, írd alá a petíciónkat: engedjék szabadon a hajót és a rajta tartózkodó 30 aktivistánkat!

Blogbejegyzésünket folyamatosan frissítjük.

10. hét

2013. november 25.

11:15 – Az egyesült királyságbeli Phil Ballt szabadon bocsátották a szentpétervári büntetés-végrehajtási intézetből.

2013. november 22.

16:15 – A Nemzetközi Tengerjogi Bíróság a mai napon kötelező érvényű határozatában elrendelte, hogy az Orosz Föderáció engedje szabadon a Greenpeace Arctic Sunrise hajóját, a 28 aktivistát, valamint a két szabadúszó újságírót. Hollandia cserébe 3,6 millió eurós kötelezettségvállalást fizet Oroszországnak.

Oroszországot most bírói döntés kötelezi: az orosz alkotmány kimondja, hogy a nemzetközi jog az orosz jogrendszer elválaszthatatlan része, és az orosz bíróságok kötelesek érvényesíteni a döntést. A Greenpeace így azt várja, hogy Oroszország tiszteletben fogja tartani az ENSZ tengerjogi egyezményét (UNCLOS) és a tengerjogi bíróság döntését, ahogy azt a múltban is tette.

A határozat teljes szövege itt olvasható.

15:45 – Az orosz Roman Dolgovot és a svéd Dimitrij Litvinovot szabadon bocsátották a szentpétervári büntetés-végrehajtási intézetből.

14:25 – A török Gizem Akhant és a kanadai Alexandre Pault szabadon bocsátották a szentpétervári büntetés-végrehajtási intézetből.


Szólj hozzá!

Címkék: börtön olaj sarkvidék Oroszország Gazprom Sunrise Prirazlomnaja FSZB Arctic

Klímatárgyalások a szénhidrogénlobbi markában

2013.11.18. 19:25 VKaufer

Varsóban a klímatárgyalások első hetében puskaporossá vált a hangulat. Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük: az ENSZ-tárgyalásokat idén a szénhidrogénlobbi vezérli távirányítással.

Japán pénteken bejelentette, hogy visszavonja korábbi kibocsátáscsökkentési vállalásait, és 27-ről 3%-ra csökkenti a 2020-as célkitűzéseit az 1990-es értékekhez képest: vagyis nem kíván egy fűszálat sem keresztbe tenni a következő hét évben. Ausztrália kormánya szerdán egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely megszüntetné a megújulókra és a szén-dioxid-kibocsátás 80%-os csökkentésére szánt állami támogatást. Mindehhez pedig Kanada miniszterelnöke gratulált elsőként.

10922167564_4d7dd01620.jpg


4 komment

Címkék: politika klíma lengyelország szén megújulók piszkos energia szén-dioxid-kibocsátás kibocsátáscsökkentés COP19

Vegyszerek a vizekben: vegyi koktél a csapvízben és a palackozott italokban?

2013.11.14. 12:32 SimonG

Szinte hetente jelenik meg egy-egy új tanulmány arról, hogy vegyszerekkel szennyezettek Európa felszíni vizei, és ezen vegyi anyagok bejuthatnak a csapvízbe is. Más kutatások pedig a palackozott vizek szennyezettségéről számolnak be. Gyakorlatilag lehetelen kikerülni a körülöttünk lévő káros vegyi koktélt. A vegyipari cégek ahol tudnak ellenállnak, a döntéshozók meg elodázzák a megoldás felé mutató döntéseket.

blue-green-algal-bloom-in-cao.jpg

Egy szeptemberben megjelent francia tanulmány szerint a csapvizek növényvédőszer-, főként gyomirtószer-tartalma egyáltalán nem elhanyagolható mértékben járul hozzá a szervezetünkbe bejutó károsanyag-mennyiséghez. A francia vizsgálatok ráadásul több, Európában már betiltott, egészségünkre kockázatot jelentő növényvédő vegyszert is kimutattak a csapvizekben. A Levegő Munkacsoport 2011-es tudományos vizsgálatai is[1] jelentős gyomirtó-koncentrációt mutattak hazai felszíni vizekben és a budapesti csapvízben is. Az emberi hormonrendszert károsító, hazánkban elterjedt acetoklórból például a hatályos határérték több mint dupláját is mérték csapvízben, és több betiltott vegyszert is kimutattak.

Sajnos az európai vizek mezőgazdasági vegyszerszennyezettsége elterjedt jelenség. A funkciójuknál fogva mérgező növényvédőszerek a legelterjedtebb veszélyes szennyezők az európai vizekben. Az Európai Bizottság 2011-es közleménye szerint az európai folyókban talált veszélyes anyagok 74%-a növényvédő szer volt. A Bizottság szerint ez azért is különösen aggasztó, mert a hatályos jogszabályok nem ezen vegyi anyagok vizekbe jutása ellen küzdenek.

Sajnos ráadásul az uniós döntéshozatal döcögése és az ipari ellenállás miatt – bár a jogszabály már kimondja, hogy ki kell vonni a hormonrendszert károsító (endokrindiszruptor) anyagokat a mezőgazdaságból, növényvédelemből és a rovarirtásból-szúnyogirtásból – mégsem történt mindezidáig semmilyen konkrét lépés. Jelenleg még az sincs eldöntve, hogy egyáltalán milyen kritériumok alapján fogják ezen anyagokat kiválasztani, így továbbra is bekerülnek ezen kockázatos, fejlődési rendellenességekhez, sőt rákos megbetegedésekhez, cukorbetegséghez is hozzájáruló anyagok az élelmiszerekben és a vizeinkben is. Sajnos még megfelelő jogszabályi előírás sincs arra, hogy egyéb termékekből valamikor kivonják ezen emberi hormonrendszert károsító anyagokat, ezért találhatóak meg ezek például a palackozott vizek műanyagjában és oldódhatnak bele a palackozott ásványvizekbe. Egy szintén 2013 szeptemberében bemutatott német vizsgálat szerint a palackozott vizekből is kimutathatóak a hormonrendszerünkbe beavatkozó szerves anyagok. Korábban az ELTE kutatói is találtak káros antimont hazai közismert PET-palackos ásványvizekben, ami az arzénhez hasonlóan, bár annál kevésbé mérgező.

Bár normális esetben nem a vízivás révén jut belénk a legtöbb szennyezőanyag, hisz sajnos az élelmiszereink, a levegőnk, lakó- és munkakörnyezetünk is tele van káros anyagokkal, de a vizekben fellelhető kemikáliák is tovább terhelik a szervezetünket.

Egy európai ember véréből, sőt egy újszülött köldökzsinór-véréből is átlagosan 300 szintetikus anyag, köztük számos növényvédőszer és egyéb hormonkárosító anyag mutatható ki. Így kimondhatjuk: a jelenlegi előírások egyáltalán nem védenek meg minket a vegyszerek káros hatásaitól, sőt még egy gyermeknek sincs esélye arra, hogy szennyezésektől mentesen kezdje meg az életét. A különböző vegyi anyagok, a bennünk lévő vegyi koktél együttes hatásáról pedig szinte semennyi információnk sincs, így ha tiszta egészséges környezetben akarunk élni, ahhoz radikális jogi lépésekre van szükség. A cégek maguktól nem vonják vissza a káros anyagaikat, csak ha jogilag kényszerítjük rá őket. (Sőt a tapasztalatok szerint a betiltott kemikáliákat vígan forgalmazzák tovább a fejlődő országokban.) Ezért az első lépésként legalább itt, Európában kellene végre valósággá tenni az elfogadott alapelveket, jogszabályokat, és legalább a bizonyítottan egészségkárosító anyagokat váltsuk ki a mindennapi használatból: a növényvédelemből és mindennapi termékeinkből.

A szerző, Simon Gergely a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.


[1] Az MTA NKI nem akkreditált mérései


Szólj hozzá!

Címkék: ivóvíz gyomirtó víz vegyi anyag vegyszer csapvíz növényvédő EU Európai Unió Simon Gergely

Varsói tudósítónk jelenti – Ráhangoló a COP19 klímacsúcsra

2013.11.11. 18:00 májusi nap

Ma kezdődtek meg az ENSZ klímaügyi tárgyalásai Varsóban. Gazdag és szegény országok politikusai, nemzetközi szervek, civil szervezetek és az ipari szektor képviselői két hétig azon munkálkodnak, hogy enyhítsenek a visszafordíthatatlanon, és hogy valahogyan mégis megállítsák ezt a +2°C felé robogó, fosszilisokkal tüzelt vonatot. Bizonyos kérdések mentén meglehetősen megosztott ez a sokfelől jött egyezkedő közösség, és vállvetett harc helyett egymásnak feszülnek az érdekek.

GP04XVF_layout.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: klíma klímaváltozás szén klímacsúcs Lengyelország kibocsátáscsökkentés IPCC COP COP19

A „sarkvidéki harmincak” – 50 nap igazságtalanság az ő szavaikkal

2013.11.08. 20:29 májusi nap

90153_145577.jpgMa 50 napja, hogy börtönben vannak azok a Greenpeace-aktivisták, akik 2013. szeptember 18-án egy békés, erőszakmentes demonstrációban vettek részt az Északi-sarkvidéken.

Ők így élték meg az eddigi eseményeket:

„”

@gp_sunrise, szeptember 19.

FRISS: Az Arctic Sunrise felett egy helikopter köröz, ledobnak egy kötelet. Lehet, hogy a Parti Őrség próbál a fedélzetre szállni. #SaveTheArctic

„”

@gp_sunrise, szeptember 19.

Az orosz hatóságok felfegyverkezve a fedélzeten vannak. Most törnek be éppen a kommunikációs szobába. #SaveTheArctic

„”

@gp_sunrise, szeptember 19.

A legfrissebb hírek a fedélzetről: a legénység a helikopterleszállón térdel, és fegyverek szegeződnek rájuk. #SaveTheArctic

„”

@gp_sunrise, szeptember 19.

Elég félelmetes az egész. Hangos dörömbölés, üvöltözés oroszul. Még mindig próbálják berúgni az ajtót. #SaveTheArctic


7 komment

Címkék: börtön levél sarkvidék északi-sarkvidék #FreeTheArctic30

Megszűnnek a legkárosabb halászati támogatások!

2013.11.06. 09:30 Toma001

Az Európai Parlament október 23-án szavazott a következő 7 évre vonatkozó EU-s halászati alapról. A 2014 és 2020 közötti periódusban 6,7 milliárd euró kerül szétosztásra a tagállamok között. A Greenpeace és sok más tengervédelemmel foglalkozó civil szervezet aktív és hathatós tevékenységének köszönhetően sok olyan támogatás megszűnik, mely tovább növelné az európai halászati kapacitást – ezzel is lassítva a tengeri ökoszisztémák kimerítésének ütemét. Emiatt az Európai Parlament is úgy döntött, hogy az EU nem fogja anyagilag támogatni új halászhajók építését.

greenpeace-banner-630x211.jpg

Az EU azonban még így is hozzásegítheti a halászokat a magasabb fogások lehetőségéhez, mivel a hajók motorjának cseréjére fel lehet majd venni uniós támogatást. Nem csak a halászati ágazatban, hanem az egész EU-s foglalkoztatás kulcsfontosságú kérdése napjainkban a fiatalok foglalkoztatása. Ahogy a mezőgazdasági ágazatban, úgy a halászatban is egyre magasabb az átlagéletkor, ezért az új alap anyagilag is támogatni fogja a fiatal, pályakezdő halászokat. Szintén a nagyobb fogás lehetőségéhez járulnak hozzá a haltárolási támogatások, és azon halászok anyagi kompenzálása, akik a lecsökkent halállományok miatt kénytelenek ideiglenesen felfüggeszteni tevékenységüket.

Ami viszont rendkívül pozitív, hogy adatgyűjtésre és ellenőrzésre jelentősen több pénz fog jutni: az előbbire a teljes pénzügyi keret 12,97%-a, míg az utóbbira a 12,5%-a. Mindkét érték közel a duplája a tervezett bizottsági javaslathoz képest. Szerencsére az a javaslat elutasításra került, mely kiszélesítette volna a „kisléptékű halászat” fogalmát, mely jelen definíció szerint a 12 méternél kisebb vontatóháló nélküli hajókat jelenti. További pozitívum, hogy nem kaphatnak támogatást azok a halászhajók, akiket illegális tevékenységen kapnak rajta.

Még 2 évig lehetőség lesz a halászhajók leselejtezésére támogatást felvenni, mely habár elvileg az európai flották csökkentését segíti, a gyakorlatban azonban sok esetben visszaélésre ad okot. Egyes halászati cégek ugyanis röviddel a felújítási támogatás felvétele után le is selejtezték a hajójukat – szintén közpénzből finanszírozva a procedúrát.

Már csak a Parlament, a Tanács és a Bizottság közös tárgyalásán a sor, hogy elfogadja azt a nyílt üzenetet, melyet a képviselők fogalmaztak meg, hogy a jövőben a halászati alap ne a túlhalászat növekedéséhez, hanem a fenntartható halgazdálkodáshoz járuljon hozzá.


Szólj hozzá!

Címkék: halászat túlhalászat EU

30 dolog, amit tehetsz a „sarkvidéki harmincakért”

2013.10.30. 16:17 májusi nap

Óriási mennyiségben kapunk üzeneteket, leveleket, plakátokat, támogatást a sarkvidéki harmincaknak szánva. Sokan kérdeztétek, mit tehetnétek értük – ezért állítottuk össze ezt a listát: 30 dolog, amivel segíthetsz.

88936_143279.jpg

  1. Küldj levelet a magyarországi Orosz Nagykövetségnek.
  2. Ismerkedj meg a sarkvidéki harmincakkal: olvasd el és oszd meg a rövid bemutatásukat.
  3. Ismerd meg a sarkvidéki harmincak körül zajló eseményeket – olvasd el és oszd meg a fejlemények leírását.
  4. Nézd meg és oszd meg ezt a videót a Gazpromról és a Shellről.
  5. Kérd meg e-mailben barátaidat és családodat, hogy írjanak levelet az Orosz Nagykövetségnek.
  6. Tweetelj a sarkvidéki harmincakról.
  7. Kérd meg ismerőseidet Facebookon, hogy írjanak levelet az Orosz Nagykövetségnek.
  8. Rakj Twibbont (kitűzőt) a Twitter-profilképedre.
  9. Cseréld le a Facebook-profilképedet.
  10. Rakj ki egy bannert a honlapodra.
  11. Tölts le egy plakátot, nyomtasd ki, és tedd ki az ablakodba.
  12. Oszd meg a plakátodat a közösségi médián, és jelöld be rajta az ismerőseidet.
  13. Menj a Shell Facebook-oldalára, és kérdezd meg őket a Gazpromhoz fűződő üzleti kapcsolatukról.
  14. Menj a Gazprom Facebook-oldalára, és kérdezd meg őket a sarkvidéki harmincakról.
  15. Hívd fel a Shellt, és kérdezd meg őket a Gazpromhoz fűződő üzleti kapcsolatukról.
  16. Írj blogcikket a sarkvidéki harmincakról, és oszd meg velünk.
  17. Írj dalt a sarkvidéki harmincakról, és oszd meg velünk.
  18. Írj a parlamenti/önkormányzati képviselőknek, és hívd fel a figyelmüket a sarkvidéki harmincak ügyére.
  19. Szervezz egy kicsi virrasztást néhány barátoddal egy környékbeli parkban.
  20. Írj olvasói levelet a helyi újságodnak a sarkvidéki harmincakról.
  21. Nyomtass ki és osztogass szórólapot a sarkvidéki harmincakról – vagy hagyd őket egy baráti helyi üzlet pultján.
  22. Írj támogató hozzászólásokat a sarkvidéki harmincakról szóló online cikkekhez.
  23. Készíts és ossz meg képeket és mémeket a közösségi médián.
  24. Nyomtasd ki ezeket a betűket, keríts 15 barátot, egy fényképezőgépet, és oszd meg a képeket.
  25. Rakj ki egy bannert az e-mail aláírásodba.
  26. Ha főiskolai/egyetemi hallgató vagy, beszélj a csoportodnak a sarkvidéki harmincakról.
  27. Készíts saját plakátot.
  28. Segíts a sarkvidéki harmincaknak legyőzni az olajóriásokat: ha autóval jársz munkába, válassz ki egy napot a héten, amikor kerékpárra vagy tömegközlekedésre váltasz.
  29. Segíts a sarkvidéki harmincaknak megvédeni az Északi-sarkvidéket az éghajlatváltozástól: takarékoskodj az energiával.
  30. Oszd meg ezt a listát, és vedd rá 3 barátodat, hogy csatlakozzon!

Szólj hozzá!

Címkék: aktivizmus északi-sark északi-sarkvidék #FreeTheArctic30

Sini, a csendes hős

2013.10.21. 19:10 májusi nap

A barátom, Sini Saarela, sok más greenpeace-es társával együtt a murmanszki börtönben ül. Ők a világon az elsők között lehetnek, akik hosszú börtönbüntetést kaphatnak azért, mert meggyőződésükből cselekedtek a klímaváltozás megfékezéséért, és békésen tüntettek a sarkvidéki olajfúrások ellen. Sini és a többi sarkvidéki aktivista olyan ügyben cselekedett, amelynek sürgősségével több millió ember egyetért: megpróbálták távol tartani a fosszilis üzemanyagokat bolygónk légkörétől.

Henry Thoreau, Mahatma Gandhi és Martin Luther King mind hittek abban, hogy időnként az egyéneknek erkölcsi kötelességük, hogy polgári engedetlenségben vegyenek részt. Véleményem szerint most, a klímaváltozás súlyosbodásával ilyen időhöz érkeztünk.

GP04TKQ.jpg


38 komment

Címkék: olaj aktivizmus sarkvidék Oroszország Gazprom északi-sarkvidék #FreeTheArctic30

11 Nobel-békedíjas levele Vlagyimir Putyinnak a Greenpeace-aktivistákért

2013.10.18. 10:06 májusi nap

Az eredeti, angol nyelvű levél itt olvasható.

GP_mozaik_magyar.jpg

(Kattints a képre a nagyításhoz.)

Tárgy: Ejtsék a kalózkodás vádját, és azonnal engedjék szabadon a „sarkvidéki harmincakat”

Tisztelt Putyin Elnök Úr!

Azért írunk Önnek, hogy megkérjük, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ejtsék a 28 Greenpeace-aktivista, a szabadúszó fotóriporter és a szabadúszó operatőr elleni abszurd kalózkodási vádat; valamint hogy az esetleges vádak álljanak összhangban a nemzetközi és az orosz joggal. Hisszük abban, hogy Ön is tiszteli és elismeri az erőszakmentes tüntetések jogát.

Amint azt tudja, az orosz hatóságok szeptember 19. óta fogva tartják a Greenpeace hajójának, az Arctic Sunrise-nak 30 legénységi tagját, miután az orosz hatóságok annak fedélzetére szálltak a Pecsora-tengeren. A legénység – melynek tagjai között vannak oroszok és más nemzetiségűek is – békés, erőszakmentes tüntetésen vett részt.

Nagyon örültünk szeptember 25-i nyilatkozatának, mely szerint Ön sem hiszi, hogy a Greenpeace-aktivisták kalózok lennének. Amint tudja, a Greenpeace aktivistái fegyvertelenek voltak, és békés módon tüntettek az Északi-sarkvidéket fenyegető olajfúrási tevékenységek ellen.

Az Északi-sarkividéken történő fúrás veszélyes, kockázatos vállalkozás. Egy esetleges olajkiömlés katasztrofális hatással lenne a Földnek erre az egyik legérintetlenebb, egyedi és gyönyörű vidékére, ráadásul hosszú távon befolyásolná a sarkvidéken lakó közösségek életét is. Az ilyen balesetek kockázata folyamatosan fennáll, ugyanakkor az olajipar nincs felkészülve egy esetlegesen bekövetkező katasztrófa negatív hatásainak megfelelő elhárítására, enyhítésére.

A sarkvidéki olajfúrásnak a klímaváltozásra is jelentős hatása van, mely a világon mindenütt érezhető, mégis a világ legsérülékenyebbjei fizetik meg a fejlett országok tétlenségét. Elérkezett az idő a fosszilis üzemanyagok leváltására, mostantól a biztonságos, tiszta, megújuló energiaforrásoké a jövő.

Felkérünk minden államot, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az emberiség e értékes kincsének megőrzéséért, és lépjenek túl az olajtól mint energiaforrástól való függésen. Arra kérjük Önt, az egyik leginkább érintett ország vezetőjét, hogy vezesse személyesen ezeket az erőfeszítéseket.

Világszerte milliókkal együtt követeljük, és bizakodva várjuk, hogy az orosz hatóságok ejtsék a kalózkodás vádját, bánjanak a „sarkvidéki harmincakkal” a nemzetközi és az orosz jognak megfelelően, erősítsék meg a békés tiltakozáshoz való jogot, és újítsák meg erőfeszítéseiket az Északi-sarkvidék megóvása érdekében.

Tisztelettel:

Mairead Maguire, Nobel-békedíjas (1976) – Észak-Írország
Betty Williams, Nobel-békedíjas (1976) – Észak-Írország
Adolfo Pérez Esquivel, Nobel-békedíjas (1980) – Argentína
Desmond Tutu érsek, Nobel-békedíjas (1984) – Dél-Afrika
Óscar Arias Sánchez, Nobel-békedíjas (1987) – Costa Rica
Rigoberta Menchú Tum, Nobel-békedíjas (1992) – Guatemala
José Ramos-Horta, Nobel-békedíjas (1996) – Kelet-Timor
Jody Williams, Nobel-békedíjas (1997) – USA
Sirin Ebádi, Nobel-békedíjas (2003) – Irán
Tavakkul Karmán, Nobel-békedíjas (2011) – Jemen
Leymah Gbowee, Nobel-békedíjas (2011) – Libéria


Szólj hozzá!

Az alultápláltság, a méhek és az élelmezési világnap

2013.10.16. 19:12 Toma001

Az élelmezési világnap alkalmából az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) ismét emlékeztet minket arra, hogy az alultápláltság még mindig súlyosan fenyegeti a világ lakosságát: minden negyedik 5 évnél fiatalabb gyermeknél tapasztalható valamilyen fejlődési rendellenesség, kétmilliárd ember szenved vitamin- vagy más, az egészséges élethez szükséges ásványi anyag hiányában.

Mindezért nem egyetlen tényező okolható, ezért az egész problémára nincs egy egyszerű megoldás, ezért a FAO mindezt úgy definiálja, hogy „az egészséges emberek az egészséges élelmiszer-rendszerekre vannak utalva.” Az egészséges élelmezési rendszer alapkövetelménye az egészséges élelmiszerek fenntartható mezőgazdasági előállítása, mely alapjául szolgál annak, hogy „az egészséges táplálkozás mennyiségileg és minőségileg is kiegyensúlyozott.”

nem a gólya hozza.jpg


Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: mezőgazdaság méhpusztulás méhgyilkos növényvédőszerek

Bolgár rendőrök és békés demonstráció – balkáni élménybeszámoló

2013.10.13. 16:07 májusi nap

Egyik aktivistánk, Bence szeptember végén Bulgáriában vett részt egy erőszakmentes demonstrációban az Északi-sarkvidék megóvásáért. Az ő beszámolója következik.

Amint mászok fel a tetőre, hátamon egy cirill betűs „GAZPROM – ВЪН ОТ АРКТИКА!” (Gazprom – vonulj ki az Északi-sarkról) feliratú transzparenssel, egy tévéstáb interjút akar készíteni velünk. Eléggé groteszk helyzet. Eközben a többi, különböző nemzetiségű aktivista láncolja magát a benzinkút töltőstandjaihoz „Engedjék szabadon a Greenpeace-aktivistákat” feliratú bannereket tartva, ellehetetlenítve ezzel a tankolást. Bolgár természetvédő társam gyorsan megválaszolja a kérdéseket, s pár perc múlva bontjuk is a transzparenst Bulgária egyetlen Gazprom benzinkútja főépületének tetejéről.


Szólj hozzá!