Ismételt elnézést kell kérnem, de ez sem volt információgazdag szereplés... egyik oldalról sem. (Az EP képviselő érvei még a hozzászólásomat sem érdemli meg.) Szerény véleményem szerint a beszélgetőtárs legyőzése helyett a tévénézők információval való ellátására kellene koncentrálni. Ha a néző meggyőzhető, akkor a döntéshozó befolyásolható.
Az atomreaktor veszélyei helyett az urániumkészletek fogyását, a tartalákok évszámokban történő megnevezését hiányoltam, továbbá az elhasznált uránium elhelyezését, a mecseki bánya kinyitásának veszélyeit, a víztartalékokra (Hévíz) gyakorolt hatásainak megemlítését is hiányoltam.

A másik posztba linkelt anyag végére még nem értem, de pár kérdés kikívánkozik belőlem. Laikus érdeklődő vagyok, minden érvet elfogadok.
- Csernobili atomerőmű teljesen más elven működik mint a paksi, miért kell mindig emlegetni? (A szándékos károkozással persze előidézhető ugyan az a katasztrófa. Inkább így emlegetném, mint sérülékeny objektumot.)
- Hány darab szélturbinával helyettesíthető az Paksi Atomerőmű bővítésére tervezett blokkok fogyasztása? (A tényleges fogyasztásra volnék kíváncsi, de biztos kevesebb lesz a szigetelések és egyéb munkálatok miatt. Napkollektorok nélkül, tételezzük fel, hogy egész évben napfogyatkozás van és felhős az ég, így a csillagokról és a Holdról sem kapunk fényenergiát.)
- Hány négyzetméter napkollektorral lehetne helyettesíteni, szintén a tervezett blokkokat? (Szélenegria nélkül, tételezzük fel, hogy szélcsend van egész évben.)

Nem kell elnézést kérni :-)
Az általad felvetett kérdésekbe azért nem akartam belemenni, ert a téma, a cím az volt, h segít-e az atomenergia a klímaváltozás ellen?
S az ehhez tartozó adatok (uránkészlet, vízhasználat, stb) tipikusan azok, amikből van egy csomó számítás, én mondok egy számot, ő mond egy másikat és kész. Arról nem is beszélve, h a nézők az őszes, tekintélyes professzor bácsiknak sokkal szívesebben hisznek mint egy magam fajtának, és ez még inkább így volt, amikor hosszú volt a hajam és kócos :-)

A csernobili erőmű nem azért fontos példa, mert azt gondoljuk, h ugyanaz a tragédia ismétlődhet meg. Hanem mert azt mutatja, hogy valamilyen baj mindig történhet. És egy atomerőművel csak nagy baj történhet: oké, h nem robbanhat fel úgyanúgy, de mivel ugyanezek a szakemberek mondták csernobil előtt, h semmi baj nem lehet, meg Three Miles Island előtt, meg mindig, amikor a szakemberek valamit elcsesztek, és nagy baj lett, ezért az ember nem érzi megnyugtatónak, h most valami aktuális magyarázattal (nem ugyanolyan típus) megint azt mondják, h nem lesz semmi baj.
Pláne, ha mint történt 2003-ban, jól áthágnak minden biztonsági szabályt, felelőst nem találnak, és közben esküdöznek, h nem történt itt semmi különös. Akkor jogos a bizalmatlanság, és a félelem, h ha nem is ugyanolyan, de egy eddig ismeretlen nagy bajt simán összehozhatnak. Hiszen 1986-ig az se volt ismert veszélyforrás.
Gondolj bele, ha igazak a biztonságosságot bizonyítani hivatot számok (1:0000000000000000000000000000000000
00000000000000000000000000001-hez az esélye ennek és ennek), akkor több százezer évre előre kimerítettük a hibalehetőségeket az atomenergia használatának elsőp ötven évében.
A szélturbinás és napkollektoros kérdésednek utána nézek, csak most költözés közben vagyunk, nincs sok használható kapaictásunk, se nekem, se a kampányosoknak. Bár az egész éves szélcsend és az egész éves sötétséggel szerintem senki nem számolt még előtted, szóval érdekes a kérdés :-)

Köszönöm a gyors választ.
Tényleg béna címet adtak a műsornak, de béna címről lehet a legtöbbet beszélni. Pl. hogy a CO2 kibocsátása fontos ugyan, még ez a legkevesebb probléma az erőművel.
Ha mégis belemész számokba, az uránba, a vízhasználatba, akkor csak a GP adataira hivatkozhatsz? Másik független szervezet, netán prof. adatai nem hozhatók fel? Ha hozza a saját számait, akkor megkérded, hogy miért kellett bezárni a mecseki bányát eddig? Folytatódott-e a vízeltűnés a bezárás után?... Az érvelésre odafigyelnek a nézők, amúgyis ők döntik el, hogy kinek adnak igazat. Nagyonis tisztában van a néző a professzor "függetlenségével", lobbiképviseletével. A néző számára ő az atomhívő, a GP pedig a zöld. (Külső ide vagy oda, de kétségkívül fontos, hogy a nézőre hasonlíts.)
Na jó, nem okoskodom tovább, csak dühít, h ott a médiafelület és információszegény blamát kell hallgatnom sokadszorra is, és téged meg legalább meg tudlak szólítani, az EP képviselő meg a szavazati arányotok mögé bújik. Milyen érv az már, hogy mert ezt megszavazták?... grrrr
A kérdéseket azért tettem fel, mert igazából ezekre kerestem a választ a másik posztban is, mert csak az előnyök vannak kidomborítva a megújuló energiaforrásoknál is, amit nagyon manipulatívnak tartok. Úgy kell vadászni a neten, nincs összeszedett egész anyag sehol. Nehogy nagy számolásokba kezdjél emiatt, körülbelüli számoknak, vagy bármilyen adatnak is nagyon örülnék, ha lesz pici időd. Köszönöm

Találtam egy cikket, próbálok belőle számolgatni, de nem tudom, h mennyit termelnének az új paksi atomerőmű blokkok, ill. mennyi Magyarország teljes energiaszükséglete, úgyhogy kreálok abszurd támpontokat magamnak. :-)
Norvégia építi a legnagyobb szélerőművet:
index.hu/tudomany/2010/02/17/norveg_lesz_a_vilag_legnagyobb_szeleromuve/
Ebből szedtem néhány adatot.

A maximum 10 megawatt energiának 20%-át termeli átlagosan, ami 2000 háztartásnak elég.
67,5 millió dollárba kerül

Ha Magyarországon minden háztartásban szinglik élnének, akkor 10 millió háztartás lenne. Ezzel a képtelenséggel számolva: 5000 ilyen szélerőmű kellene, ami 67,5millió x 5000 dollárba kerülne.

És ez csak szélenergia, 10 millió szinglivel! :-)

Ha már ilyen gagyi számokkal jöttem, akkor hobbitevékenységnek is kiváló ötlettel is hadd rukkoljak elő. Ez olcsóbban kihozható. :-)
A Discovery csatorna a How it's made című sorozatában nálunk is vetíthetné az ilyenfajta ismeretterjesztő anyagokat:
www.youtube.com/watch?v=m7TU767Wj9Q&feature=related