Földünk természetes erdei ijesztő ütemben fogyatkoznak. Minden évben Görögország területével megegyező erdőséget veszítünk el. Az emberek többsége belátja, hogy ez egy fenntarthatatlan és veszélyes folyamat, aminek megállítsa, visszafordítása nem tűr halasztást. Sajnos annál kevesebben vannak azok, akik rájöttek, hogy mi magunk, saját hétköznapjaikban is milyen sokat tehetünk a változásért.
Nem telik el úgy nap, hogy ne találkoznánk a papír számtalan megjelenési formájával kezdve a papírzsebkendővel egészen az óriásplakátig, megvesszük, használjuk – nemritkán feleslegesen – majd eldobjuk, hiszen viszonylag olcsó termékről van szó.
De ismerjük-e a papír valódi árát? De ismerjük-e a papír valódi árát?Azokat az erdőket, amelyek tiszta levegőnkért, vizeinkért, a klíma kiegyensúlyozásáért észrevétlenül ugyan, de nap nap után dolgoznak, otthont nyújtanak, növények, állatok és a Föld bizonyos részein sok emberi közösségnek is. Ezek elvesztése az, amit valójában mindannyiunknak meg kell fizetnie, ha nem bánunk felelőséggel a fákkal, mint természeti erőforrással. A Greenpeace Magyarország most azért (is) dolgozik, hogy a fiatalok körében már megszülessen ez a felismerés, és választ kapjanak arra, hogyan befolyásolhatják döntéseikkel pozitív irányba ezt a folyamatot.
A tavaszi kampány keretében az ország különböző egyetemein – Budapesten, Pécsen, Debrecenben, Szegeden stb. - fognak standozni a szervezet aktivistái. Fontos, hogy akik papírt vásárolnak, tudják, hogy milyen szempontok alapján választhatnak, ezért az önkéntesek megismertetik a felsőoktatási hallgatókkal a különböző, hazánkban is használatos környezetvédelmi jelöléseket, szimbólumokat. A pultoknál minden érdeklődő megnézheti és kézbe veheti a környezetbarát módon előállított termékeket, füzeteket, irodai papírokat stb.. A felelőtlen döntések következményeit – tarvágások, eltűnő őserdők, csupasz hegyoldalak - pedig a Greenpeace saját kisfilmjeivel mutatják be.
De a tudatos döntések nem a vásárlásnál kezdődnek, sokkal inkább a megelőzésnél, ezért olyan tippeket ismerhetnek meg a diákok ezeken a napokon, amik segítségével papírfogyasztásukat akár 70%-al csökkenthetik, legyen az a margó méretének csökkentése, vagy egyszerűen csak a lapok mindkét oldalának használata. Sose feledjük, a legjobb papír az, amit nem kell legyártani.
Ha mégis eljön a vásárlás ideje mindig keressük az újrahasznosított termékeket, ennek minden tonnája 12 öreg fát, 31,8 köbméter vizet, 3 köbméter lerakóhelyet, 4,1 MWh áramot és 280 liter kőolajat takarítunk meg, arról nem beszélve, hogy a légszennyezés 15%-kal a vízé pedig 60%-al csökken. Ma már tévhit az is, hogy ezek ártanának a nyomtatóknak, tény, hogy sok éve még készített alacsony minőségű termékeket az egyik magyarországi vállalat, de ez megváltozott, és mára ismert nyomtatógyártók portfóliójának is szerves részét képezik ezek a papírok.
Csaknem minden üzlet polcain megtalálhatjuk az újrapapírokat, ahol mégsem, ott érdemes az FSC felirattal jelölteket keresni, ez jelöli a Fenntartható Erdőgazdálkodási Tanács által hitelesített termékeket. A nemzetközi szervezet feladata, hogy szigorú környezetvédelmi és szociális szempontok alapján ellenőrizze, és minősítse az ezt vállaló erdőgazdálkodásokat. A tanács által tanúsítvánnyal ellátott erdők esetében nem fordulhat elő a helyi lakosság érdekeinek megsértése, vagy a biodiverzitás csökkenése, ellenkező esetben a kitermelőtől azonnal megvonják a jelzés használatának jogát.
Az újrapapír kampány érinti az iskolákat is, hiszen ezek papírfelhasználása rendkívül nagy, aminek egy részét egyszerű intézkedésekkel meg lehetne takarítani. A sok papír később sok szemetet jelent, amiből pedig magas hulladékelszállítási díj következik, a szelektív gyűjtőedények elhelyezése ezért többféleképpen is hasznára válhat az oktatási intézményeknek, egyrészt csökkentve a közüzemi díjakat, másrészt bevételre is szert tehetnek, hiszen az irodai papírok jó újrahasznosíthatósági mutatókkal rendelkeznek, ami miatt a szolgáltatók hajlandók magasabb áron is átvenni őket. A Greenpeace ezért a hallgatóknak szóló ismeretterjesztés mellett nagy hangsúlyt helyez az egyetemi vezetők megszólítására is.
A cikk a
héten megjelenő számában szerepel.
