Kappel Judit irodavezetőnk a minap figyelemre méltó e-mailt kapott egy német diákcsoport tagjától, Langowski Judithtól, aki társaival résztvevője volt a május 3-28. között New Yorkban megrendezett ENSZ Atomsorompó-szerződés (NPT) felülvizsgálati konferencián.
A konferencia fontos döntéseket hozott a nukleáris leszerelés, nukleáris proliferáció (nukleáris fegyverek elterjedése) elleni küzdelemben, és az atomenergia ügyeiben. A szerződéses tagállamok diplomatái és számos civil szervezet is együtt dolgozott, Judith és csapata videóriportokban számolt be az eseményekről. Netes portáljukon ti is megnézhetitek a napi fejleményeket, az események véleményezését. Szeretnénk, ha minél szélesebb körben tudatosulna, hogy a valóságban mekkora veszély rejlik a nukleáris technika elterjedésében, szabályozott felügyelete ezért kimagaslóan fontos feladat.
A lényeg: az 1968-as Atomsorompó egyezmény aláírásával az atomfegyverrel nem rendelkező államok végleg lemondanak annak megszerzéséről, cserébe pedig jogot és támogatást kapnak békés célú nukleáris iparuk fejlesztésére. A szerződés letéteményese a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, mely az említett technológiai együttműködés elősegítése mellett az egyes tagállamokkal kötött biztosítéki megállapodások alapján ellenőrzi a szerződésben foglalt vállalások teljesítését.
Akár az összes videót beszerkeszthetném, mindnek egyedi mondanivalója van. Ízelítőül a Sharon Dovlevvel, az izraeli GP kampányosával készített videóra esett a választásom.
Is there a chance Israel joins the NPT? from NPT TV on Vimeo.
Az Egyesült Államok a nyitónapon, első ízben hivatalos adatot közölt atomarzenálja teljes méretéről: 5113 töltettel rendelkezik. Az 5113 robbanófej magában foglalja a telepített, az úgynevezett aktív tartalékban levő, és az inaktív állományú tölteteket. A Pentagon arról azonban nem közölt adatot, hogy hány robbanófejet különítettek el leszerelésre. Ez utóbbi nagysága az Amerikai Tudósok Társasága nevű nonprofit szervezet becslése szerint 4600 töltet. A Pentagon azt is közölte: az amerikai atomfegyverkészletet 84 százalékkal csökkentették az 1967-es maximumról, amikor az Egyesült Államoknak 31.225 nukleáris robbanófeje volt. Egy névtelenséget kérő szakértő szerint az amerikai atomarzenál mérete 1989 óta 22.217 töltetről 75 százalékkal csökkent. Az aktív töltetek rakétákra és bombázókra telepített nagy hatótávolságú hadászati, valamint kisebb hatótávolságú harcászati fegyverekből áll. Az amerikai küldöttség kivonult az NPT New York-i utókonferenciájának ülésterméből, amikor felszólalt az iráni elnök.
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök kirohanást intézett Washington ellen, követelte, hogy függesszék fel az Egyesült Államok tagságát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségben(NAÜ). Az amerikai atomstratégiára utalva azt hangoztatta, hogy meg kell büntetni azokat az államokat, amelyek atomfegyver bevetésével fenyegetőznek.
A konferencián felszólalt Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is, aki elutasította Ahmadinezsád "fárasztó, hamis és időnként őrült vádjait". Arról beszélt, hogy az NPT-t meg kell szilárdítani: "automatikus büntetéseket" kell bevezetni azon országokkal szemben, amelyek nem tartják be az NPT-t. Clinton felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencián részt vevő országok közül Irán az egyetlen, amely a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ vagy International Atomic Energy Agency) szerint nem tesz eleget a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeinek. Az amerikai külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Irán dacol az ENSZ-el és a NAÜ-val, és veszélyezteti az atomsorompó-egyezmény rendszerét.
A konszenzussal elfogadott zárónyilatkozatban megjelölt lépések között szerepel a Közel-Kelet térségének atomfegyverektől való mentesítése.
A megfogalmazott akcióterv értelmében a hivatalosan ismert atomhatalmak - az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - elkötelezik magukat amellett, hogy felgyorsítják a nukleáris fegyverek számának csökkentését, és 2014-ben, készülve a következő évben esedékes utókonferenciára, beszámolnak az ezen a téren elért előrehaladásukról. Izrael továbbra sem írja alá az egyezményt, és nem hajlandó betekintést engedni aa nemzetközi ellenőröknek. Az Amerikai Egyesült államok elnöke erős egyet nem értését fejezte ki Izrael védelmében a hangsúlyt Irán, és Észak-Korea, India, Pakisztán felelősségre vonására helyezte.
Jó hír viszont, hogy számos ország atomtulajdonlása ellen még a gyanú sem ébred fel. Ilyen pl. Japán. Noha a köztudottan (viszonylag érthető okokból) atomellenes állam gazdasági ereje akár azt is elbírná, hogy milliónyi kis zenélő hightech pusztító atomkütyüt dobjanak piacra, fejlett nukleáris technológiájukat kizárólag pozitív céllal alkalmazzák, fejlesztik.
Páran mindvégig mélyen hallgattak.
Folyt.köv. Brazíliával...
