Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

A víz ereje

2010.09.24. 10:19 LED

 Nemrég bemutattunk egy videót, melyben egy szomjas "fekete fiú vizet akar" és ezért élő műsorban megissza a műsorvezetők vízét.  A Music is Life nevű szervezet rendezte ezt a gerilla kampányt, amelynek kapcsán a víz szerepére és értékére próbálták felhívni a figyelmünket. Sokunkhoz el sem jutott a kampány híre, sőt nem is értjük, hogyan lehet szűkös a víztartalék. Hiszen majdnem mindig esik, folyton árvíz van és még a Balaton vize is emelkedik. Ennek ellenére a kutatók állítása szerint a jövő a háborúit ezért a természeti kincsért fogják folytatni.

 
 
 
 
 
 
Az említett videó megtekintésekor meglepő volt számomra, hogy „mi folyik a víz körül”. Hiszen leginkább a globális felmelegedés hatásaitól és fejleményeiről hangos a sajtó. Eközben pedig megfeledkezünk az édesvíz problémákról és azt hisszük minket nem fenyegetnek ennek hatásai. Pedig a jövőben, mely már nem is annyira távoli ez egyre inkább égető konfliktussá fog válni. (És, ami meglepő nemcsak Afrika és Ázsia területein, hanem Dél-Európában és Amerikában is.) A Worldwatch Institute már az 1988-ban kiadott előrejelzésében bejelentette, hogy a globálisan megmutatkozó vízhiány „a harmadik évezred küszöbén a világban jelentkező és eddig alábecsült nyersanyaghiányok közül a legmeghatározóbbak közé fog tartozni”.
 
Tény, hogy évente 5-8millió ember veszíti életét és közel 250 millióan betegszenek meg szennyezett, vagy fertőzött víz fogyasztása miatt, persze főként Afrika és Ázsia és a fejlődő országok területein. A probléma ott kezdődik, hogy mivel az itt élők nem látnak kiutat nehéz helyzetükből, ezért  megindul egyfajta elvándorlás a városokba, vagy fejlettebb területekre. Ám számukra ez sem megoldás, hiszen az egyre fogyó lehetőségeknek köszönhetően a társadalom peremére szorulnak, és gyakran válnak például egy bűnszervezet tagjává. Emellett nem elhanyagolható velejárója az urbanizációnak, hogy az eleve fejletlen infrastruktúra, a közegészségügyi ellátórendszer, a kommunális szolgáltatások nem képesek lépést tartani a rohamosan növekvő lakosságszámmal.
Ha, pedig romlik az ellátás úgy az exportőrök visszaélhetnek előnyös helyzetükkel és súlyos összegeket is elkérhetnek a szükséges árucikkekért. Mivel azonban ezeknek az országoknak nincs többletforrásuk, így olyan terültektől fogják elvonni a pénzt, mint az egészségügy, vagy az oktatás. 
 
Tények a vízhiány kapcsán:
 
• az általános vízszükséglet a 20. század kezdete óta megháromszorozódott;
• világméretekben lényegesen nagyobb mennyiségű vizet termelnek ki, mint amennyit a csapadékmennyiség pótolni tud;
• a talajvízszint valamennyi kontinensen rohamos ütemben süllyed;
• a mezőgazdaság édesvíz felhasználása, közel 70%-kal, stagnáló termelési hatékonyság mellett globálisan még mindig a legnagyobb.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Igaz, hogy a Föld kétharmadát víz borítja, de ennek csupán egy százaléka édesvíz. Ráadásul ennek jelentős része felszínalatti vizekben és sarkvidékeken található jég formájában.  Jelenleg az emberiség kicsivel több mint a felét használja fel ezeknek a készleteknek, de ez a szám az előrejelzések szerint folyamatosan növekedni fog. Az ok, pedig a népesség növekedéshez és a szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezethető vissza. 
 
Ha a helyzet nem változik, vagy nem javul az érintett terülteken egyre több konfliktus várható.  Egyrészt lokális konfliktusokra lehet számítani, melyek a helyi erőforrások leromlásából származnak. Másrészt a bűnbakkeresés eredményeképpen, etnikai és társadalmi ellentétek mellett kiéleződött észak-dél és kelet-nyugat szembenállás is elképzelhető. Amellett fegyveres összecsapásokra az államok között és belháborúkra is lehet számítani, melyeknek egyetlen célja a nyersanyagok birtoklása.
 
Mielőtt elhessegetnék magunk elől a problémát, miszerint ezek a veszélyek minket nem érintenek, tekintsünk körbe Európa szerte mi a helyzet. Elsőként Spanyolországot érdemes megemlíteni, pontosabban Murcia vidékeit, ahol már harminc éve távolabbi területekről vezetik át a vizet. Sőt 2007-ben egy súlyos aszály idején Kasztília tartománytól volt kénytelen vizet kérni, melyet igencsak hosszú tortúra után kapott csak meg.  Fontos még megemlíteni, hogy Görögország és a szomszédos Horvátország is küzdött hasonló problémákkal már. Európa mellett az Egyesül Államok is szembesült a víz értékével.  Hiszen a Mississippi vize rendkívül szennyezett, s ahogy az a New Orleans-i tragédia kapcsán világossá vált, a gátak nem képesek ellenállni a több irányból érkező hirtelen áradásoknak, természeti csapásoknak.
 
Kezdeményezések a helyzet javítására:
 
•1977 Az ENSZ konferenciát szervezett a vízproblémákkal kapcsolatban Mar del Platában.
•1992 Riói Földcsúcs nyitányaként Dublinban 113 ország delegációja tanácskozott Föld témában.
•1992-ben kidolgozták az ún. Helsinki Konvenciót, amely a határokon átlépő vízfolyások
és nemzetközi tavak védelméről és használatáról rendelkezik.
•1996 Az ENSZ kezdeményezésére megemlékezünk a Víz Világnapjáról.
•2000-ben elfogadták a  Millenniumi Fejlesztési Célok elnevezésű dokumentumot, amely deklarálta, hogy 2015-ig világviszonylatban felére kell csökkenteni a vízhiánnyal küzdő emberek számát.
•2003-ban Japánban a Víz Világfórum kapcsán megjelenik a Víz Világjelentés első kiadása.
 
A tervezetek nehezen teljesülnek, hiszen a növekvő lakosság és az urbanizáció folyton újabb kihívásokat állítanak elénk. Mialatt  a fejlett országokban golfpályákat öntözünk, melyek fenntartásához egy millió köbméter édesvíz szükséges évente, addig ebből  egy 1200 fős település szomját tudnánk oltani. 
 

2 komment

Címkék: ensz európai unió víz

A bejegyzés trackback címe:

https://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr862312829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kakoczki 2010.09.24. 18:57:31

Én az a generáció vagyok, akit még megtanítottak a spórolásra. Nem szeretem a pazarlást, főleg nem azt amikor a tiszta vizet folyatják a csatornába pld. egy gk. lemosása során, vagy locsolásnál stb.
Az élet nem létezik víz nélkül. Addig élünk míg vizünk van, tehát takarékosan bánjunk vele !!
süti beállítások módosítása