Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

Mélyzöld: Amiben a zöldeknek igazuk van (1. rész)

2011.02.02. 08:05 Rex Weyler

A Mélyzöld Rex Weyler havi rovata az aktivizmus és a környezetvédelem gyökereiről, illetve a Greenpeace múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Az alábbi szöveg a szerző magánvéleményét tükrözi.

2011. január

„Az ökológia felforgató téma.”

Paul Sears, BioScience, 1964. július

Múlt novemberben a Channel 4 brit közszolgálati tévécsatornán az Amiben a zöld mozgalom téved című műsort sugározták, támadva a környezetvédelmet, és támogatva az atomenergiát, a DDT-t, a génmódosított növényeket és a geomérnökséget (a Föld rendszerébe való közvetlen, nagyfokú, mesterséges beavatkozást az éghajlatváltozás felszínes, tüneti kezeléséért – a szerk.). A becsmérlés részrehajlással, megtévesztésekkel és egyértelmű tévedésekkel volt átszőve. 

A műsor egyik munkatársa, Adam Werbach a Greenpeace International igazgatótanácsának volt tagja. Werbach azt nyilatkozta, a Channel 4 producerei félrevezették őt a dokumentumfilm tartalmáról, elferdítve jelenítették meg ötleteit, és megjegyzéseit azon nézőpontok támogatására használták, amelyeket ellenez.

A segítőkész közreműködők között feltűnt Florence Wambugu, a Monsanto és a DuPont biotechnológiai óriáscégek lobbistája, valamint Stewart Brand, az ExxonMobil, a Cargill, a Dow Chemical, a General Electric és a Bechtel tanácsadója – a társadalmat kizsákmányoló és környezetpusztító cégek valóságos Ki kicsodája.

Propaganda mint hír

„A »természet irányítása« kifejezést az arrogancia nemzette, és a biológia Neander-völgyi korszakában született meg.”

Rachel Carson, Csendes tavasz, 1962

A műsor hibáit és részrehajlásait George Monbiot a The Guardiantől, Tim Flannery, az Időjárás-csinálók szerzője, Dr. Doug Parr, a Greenpeace tudósa, illetve Kumi Naidoo, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója tárta fel. Naidoo rámutatott arra, hogy például a génmódosított élelmiszerekre való koncentrálás az éhínségek megszüntetésére aláássa a valódi megoldásokat, mint a talaj termőképességének növelése, vagy a szegények földhöz, vízhez és mezőgazdasági támogatásokhoz jutásának biztosítása.

További nyilvánvaló tévedések:

Atomenergia: Mark Lynas klímablogíró és atompártfogó azt állította a műsorban, hogy „az atomenergia […] a nulla szén-dioxid-kibocsátású energia óriási lehetséges forrása.” 


Az uránérc sok magas technológiaigényű és szén-dioxid-kibocsátású műveleten keresztül kerül felhasználásra. (forrás)

Nulla szén-dioxid-kibocsátású? Teljesen hamis. Az atom az egyik leginkább szén-dioxid-igényes energiaforrás. Hogy miért? Kezdjük a betonnal, egy igencsak szénfogyasztó termékkel. Adjuk hozzá az urán bányászatát, feldolgozását, dúsítását és szállítását; a túlnyomásos tárolóedényekhez felhasznált magasan ötvözött acél kovácsolását; a bonyolult erőművek építését; végül pedig a radioaktív hulladék kezelését, szállítását, újrafeldolgozását és tárolását. Ezek mindegyike fosszilis üzemanyagokat igényel. Mark Jacobson a Stanfordi Egyetemről összehasonlította a különböző energiaforrások teljes életciklusának CO2-kibocsátását A globális felmelegedés megoldásainak áttekintése című művében. Arra az eredményre jutott, hogy a szél és a koncentrált napenergia 3–11 gramm szén-dioxidot bocsát ki minden kilowattórányi áram termelésekor. Az atomenergia 68–180 grammot kilowattóránként. Lynas úr tévedett. Az atomenergia nem nulla, hanem óriási kibocsátású! Emellett máig megoldatlan problémát jelent a biztonság, a fegyverek elterjedése, a radioaktív kibocsátások, a leszerelés és a hulladéktárolás.

DDT: Stewart Brand azt állította, hogy a zöld mozgalom felelős a malária okozta halálesetek millióiért, mivel a környezetvédők – beleértve a Greenpeace-t is – sikerrel kampányoltak a DDT betiltásáért, ezzel maláriajárványokat eredményezve. Brand, a céges érdekeltségek által a környezetvédelem szabotálására kitalált mítoszt ismételve, minden szempontból tévedett.

Először is a Greenpeace sosem vezetett kampányt a DDT világszintű betiltásáért, és sosem ellenezte a DDT használatát a betegségek visszaszorítása érdekében. Soha. Másodszor nincs világszintű tilalom a DDT-n, és sosem volt. Az egyetlen nemzetközi okirat, amely a DDT-t szabályozza – a 2001-es stockholmi egyezmény – korlátozza a mezőgazdasági használatot, hogy ne szülessenek a DDT-nek ellenálló szúnyogok, de sehol sem említ járványvédelmi tiltást.

„Brand és Lynas eretnekként állítják be magukat – írta George Monbiot a The Guardianben – de kényelmes meséik összecsengenek az új vezetéssel: a cégek, az agytrösztök és a neoliberális politikusok üzeneteivel. Az igazi eretnekek azok, akik emlékeztetnek minket arra, hogy nem történhet sem társadalmi, sem környezeti előrelépés a [politikai] erők szembesítése nélkül.”

Amiben a környezetvédőknek igazuk van

„A vadon szeretete […] a hűség kifejezése a Földhöz, amely megszült és fenntart minket, amely az egyetlen otthonunk, amelyet valaha is ismerni fogunk, és amely az egyetlen paradicsom, amire valaha is szükségünk lesz.”

Edward Abbey, Magányos sivatag

Történelmileg az ökológusok és környezetvédők igazi megoldások és mélyreható ötletek ezreit osztották meg az emberiség segítéséért a béke és fenntarthatóság elérésében. A probléma nem az, hogy az ökológusok nem javasolnak megoldásokat. A probléma az, hogy ezek a megoldások nem kényelmesek azok számára, akik vagyont és politikai hatalmat akarnak gyűjteni.

A cégeket pártolók, mint Brand, Lynas és a Channel 4 csúcstechnológiára épülő, bonyolult megoldásokra támaszkodnak, atomenergiára, biotechnológiára és geomérnökségre, mert ezek a vállalkozások nagyobb gazdagságot és központosított hatalmat ígérnek a tehetőseknek. Megtámadják az ökológusok által felajánlott valódi megoldásokat, mivel azok kevesebb felelőtlen fogyasztást és több közösségi erőt igényelnek. Mindemellett az évtizedek során az ökológusok és környezetvédőknek rengeteg dologban igazuk volt.

[A cikk a következő részben folytatódik.]

Rex Weyler


6 komment

Címkék: média gmo atomenergia ddt félrevezetés vegyi anyagok

A bejegyzés trackback címe:

https://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr212605218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

layne · http://foldinfo.blogspot.com 2011.02.02. 11:50:27

Még szép, hogy igazuk van az ökológusoknak és környezetvédőknek. Nem véletlenül szentelik erre az egész életüket. Természetes, hogy többet tudnak környezetünkről, mint a pénzsóvár cégvezetők. Kicsit vissza kéne venni ebből a fogyasztói gondolkodásból. A társadalmat, az emberek gondolkodását, a politikát, mindent meg kell reformálni. Szerintem a 21. század pont erről fog szólni. A Földdel akar az emberiség kompatibilis lenni. Más lehetőség nincs is, vagy ez, vagy a pusztulás. A természetet nem tudjuk eltörölni, de az könnyen eltöröl minket, ha úgy élünk továbbra is, ahogy most.

Gabipeti 2011.09.10. 11:21:44

Az a probléma, hogy jelenleg a világ működését nem a környezet- és természetvédők, ökológusok, tudósok irányítják, hanem a nagytőkések: olajmágnások és egyéb multik vezetői. Amíg ezen nem sikerül változtatni, addig nem várhatók változások. Ők hozzák a törvényeket, és saját maguk ellen nem fognak tenni semmit. Az emberek többsége pedig vak, és csak a saját kényelmükben érdekeltek, így nem is akarnak változást. Könnyebb azt mondani, hogy nincs is klímaváltozás, mint bizonyos dolgokról lemondani, változtatni az életmódon, gondolkodásmódon.

Szerintetek hogy lehetne elkezdeni a változást?
-Hogy lehet azt mondani valakinek, hogy ne üljön az autójába, aki szinte eddig a wc-re is azzal járt?
-Hogy lehetne valakinek azt mondani, hogy ne egyen annyi húst, aki mást meg se eszik?
-Hogy lehetne valakinek azt mondani, hogy ne vásároljon magának minden nap másik ruhát, aki eddig is azt csinálta?
-Hogy lehet embereknek elmagyarázni, hogy spóroljanak az édesvízzel?
Hogy lehetne elmagyarázni a nagy halászhajókat üzemeltető cégek vezetőinek, hogy ha tovább halásznak ilyen mértékben, akkor pár év múlva ócskavasba dobhatják a hajóikat, mert nem lesz mit kifogni?
-Hogyan lehetne elmagyarázni mondjuk egy farmergyártó cég vezetőinek, hogyha tisztítatlanul a tengerbe vezetik a szennyvizüket, akkor minden élőlényt kiirtanak a vízből, köztük azokat is, amelyek oxigént termelnek?
-Hogy lehetne például a nagy olajcégek vezetőinek elmagyarázni, hogyha úgy folytatják, ahogy eddig, akkor néhány évtized múlva a saját utódaik se fognak tudni életben maradni a földünkön? ...
-Hogyan lehetne mondjuk egy fejlődő ország kormányának elmagyarázni, hogy ne engedje kivágatni, felégetni az őserdőit és ne engedjen szóját termelni, vagy olajcégeket ne engedjen a területén működni, ne engedjen be felségvizeire kereskedelmi halászhajókat? Megértenék-e, hogy ezek előnyeit csak pár évig élvezhetik, és utána kő kövön nem marad ott?
Tudnék még írni száz hasonló kérdést, nektek mi a véleményetek? Van megoldás? Lehet valamit változtatni? Milyen eszközzel lehet elkezdeni a változást?

pandava 2011.09.10. 14:51:01

@Gabipeti:

Kérdéseid nagy részére pofon egyszerű a válasz, meg kell emelni az árat.

Pl. Budapest vízfogyasztása a rendszerváltás előtti dotált világban 3x annyi volt mint most. Miért? Mert olcsóért adták a vízet.

Gabipeti 2011.09.10. 15:48:09

@pandava:
Igazad van. És ki emeli meg az árakat, te vagy én?
Vagy talán a piac (tőzsde)? Akkor lesz csak borsos ára mondjuk a halnak, amikor már nem lesz belőle a tengerekben.

És elég ez? A rendszerváltás előtt az üzemanyag ára a töredéke volt a mainak, most mégis több fogy belőle mint akkor.

Aki tele van pénzzel, még úgy is többet fog venni belőle, mint amire szüksége van. Így is a világ népességének a 20%-a használja el a föld javainak a 80%-át. Milliárdok pedig éhen gebednek. Ha még emelkednek az árak, akkor több milliárdan fognak éhen halni. Persze ez egy másik kérdést is felvet, hogy miért ne haljanak éhen, ha egyszer már úgyis túlnépesedett a föld? De nekik nem jár a föld javaiból? A gazdagabbaknak miért jár?

Gabipeti 2011.09.11. 21:56:24

Tényleg, az utolsó néhány csepp gázolajat, amit már méregdrágán fognak mérni vajon ki fogja megvenni?

1.) Az afrikai aki a motorját akarja megtankolni, hogy elmehessen ívóvízért?

2.) A magyar, aki a suzukijával dolgozni kell menjen?

3.) A német, aki a gyerekét uszodába akarja vinni?

4.) Az amerikai, aki a Toyotájával el akar menni nyaralni?

5.) A kínai, aki a Hummerjével este szórakozni megy?

pandava 2011.09.14. 21:47:36

@Gabipeti:
Az állam avatkozhat közbe, emelheti az árat, ha a társadalom megengedi.

Te benne vagy a 20%-ban. Én is. Ha tenni akarsz, magaddal kell kezdened, nem másra mutogatni.
süti beállítások módosítása