Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

Mélyzöld: Adósság, emberi jogok, természet (1. rész)

2011.03.07. 07:55 Rex Weyler

A Mélyzöld Rex Weyler havi rovata az aktivizmus és a környezetvédelem gyökereiről, illetve a Greenpeace múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Az alábbi szöveg a szerző magánvéleményét tükrözi.

 

Mert a dolgok igazi természetében, ha helyesen nézzük, egy élő fa sokkal értékesebb, mintha aranyból vagy ezüstből készült volna.” Luther Márton

 

2011. február

 

Januárban a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon (VF) résztvevő bankárok és vállalati vezetők bemutattak egy tervet, mely alapján újabb nemzetközi adósságot képeznének 100 billió dollár (körülbelül 70 milliárd euró, avagy 8 billió jen) értékben. (Nem fordítási hiba, itt nem milliárdokról, hanem billiókról van szó.)

Az elmúlt évtized során a világ adóssága megduplázódott 57 billió dollárról 109 billió dollárra. A bankok jelentősebb fedezet nélküli új ügyleteket dolgoztak ki, mint a „mérgező banki aktívák” (olyan befektetések, melyek jelentős mértékben vesztettek értékükből, és ezáltal eladhatatlanná váltak a piacon, a 2008-as gazdasági világválság során gyakran használt kifejezés), a jelzálog alapú származékos termékek és a hitelmulasztási csereügyletek. A bankárok meggazdagodtak ezekből az ügyletekből, ugyanakkor a világ pénzügyi rendszerét másfél évvel ezelőtt romba döntötték. Az adófizetők közel 11 billió dollár új adósság formájában kisegítették a bankárokat, akik viszont most még többet akarnak.

 

Ahogy néhány ország gazdasága nagyjából kilábalt a válságból, az energiaárak növekedése inflációt idézett elő, lelassítva a valódi fellendülést. Ezért a Világgazdasági Fórumon résztvevő bankárok kiadták a „Több hitel, kevesebb válság” című kiadványukat, melyben javasolják a világ adósságának újbóli megkétszerezését (2020-ra 210 billió dollár). Egy ekkora mértékű adósság háromszor haladná meg a világ éves gazdasági termelését.

Ez az adósság, mely a biztos gazdasági háttér nélküli új pénznyomtatásra épül, jelentős hatást gyakorol a társadalomra és a természetre az infláció növekedése, az energia és az élelmiszerárak emelkedése, a korrupció és az ökológiai rombolás által.

 

A pénz csapdájában – Kép: SunnyUK, http://www.flickr.com/photos/sunnyuk/4043887346/
A pénz csapdájában – Kép: SunnyUK

 

A semmiből teremtett pénz

 

Ezek a bankárok nem azt terjesztették elő, hogy a saját pénzüket adják kölcsön a világnak, hanem azt javasolták, hogy új, bármely független állam törvényein felül álló, mesterséges pénzt állítanak elő a semmiből, hasonlóan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „különleges lehívási jogaihoz”. Az államkasszáknak nyújtott valutakölcsönzési jogszabályok alapján a bankárok néhány leütéssel a billentyűzeten 100 billió dollárt teremtenek. Ezt a mesterséges pénzt aztán kölcsönadják, kamatot számítanak fel utána és az adósoktól a tőketartozást már az „igazi” pénzben követelik vissza. Ha a megfelelő oldalon állsz, ez egy hasznot termelő vállalkozás.

A bankárok által „hitelnek” hívott pénzt a világ többi része a bankároknak fizetendő adósságként ismeri. A 100 billió dollár után fizetett (nagyvonalú 5 %-os kamat esetén) kamat 400 milliárd dollár havonta. Ahogy a pénzlehívási jog a nemzetközi, nemzeti, majd helyi bankok nemzetközi láncolatán keresztülhalad és a vállalkozó szellemű állampolgárok kezébe kerül, a bankok felé fizetendő kamat és járulékos költségek teljes összege a 9-10 %-ot is elérheti.

Ezenfelül a banknak meg kell fizetni a tőketartozást is. Az elkövetkező 20 év során fizetett adósság után, a világ hitelfelvevő vállalkozóinak közel 1 billió dollárt kell havonta visszafizetniük. A semmiből megteremtett pénz után a 20. év végére a bankárok közel 140 billió dollárhoz jutottak hozzá kamat és járulékos költségek formájában az eredetileg kölcsönadott 100 billió dollár tőke mellett: ez összesen 240 billió dollárnyi tiszta bevétel (175 billió euró, 20 trillió jen) a semmiért cserébe.

A WEF-kiadvány szerzői a JP Morgan, a Credit Suisse, a Prothschild & Cie, a Deutsche Bank, a marokkói Attijariwafa Bank, az orosz Sberbank, a kínai International Capital Corporation, a Shell, a Takeda gyógyszergyártó cég, a BNP Paribas és más nemzetközi bankok, vállalati tőkealapok, és egyéb nemzeti független tőkealapok vezérigazgatói. Természetesen ezek a cégek hasznot húznak a felvázolt tervből.

Még ha pár kölcsön túl is jut a csalásokkal és korrupcióval teli procedúrán és eljut a közösségük számára hasznos termékeket és szolgáltatásokat előállító vállalkozó szellemű állampolgárokhoz, a közösségek és a környezet durva maradandó károsodásokat szenved az egész világon. Az a negyed ezerbilliónyi (10 a 15.-en!) dollár visszafizetendő összeg egy végtelen adósságteherré válik minden nemzet és minden projekt számára.

Végül, ez az adósságteremtés egy tömeges vagyonátruházást alakít ki a világ polgáraitól a világ leggazdagabbjaira. És ez nem minden.

 

Az adósság ára

 

40 évvel ezelőtt a Greenpeace a béke és az ökológiai rendszer védelme érdekében alakult. Mára a Greenpeace ugyanezeket a tevékenységeket folytatja, és emellett közösségekkel is együttműködik az emberi jogok és a helyi autonómia megtartása érdekében. A hatalmas adósság aláaknázza az alábbi szociális tényezőket:

 

1. Infláció

Ez a pénz csalóka, mivel a semmiből teremtetett, így gyengíti a többi fizetőeszközt és erősíti az elszegényedést. Az elmúlt pár hónapban tanúi voltunk, hogyan emelkedtek az égbe az élelmiszer- és energiaárak, annak következtében, hogy 11 billió dollárt fordítottak bankok megmentésére és egyben terheltek rá az emberekre. A javasolt 100 billió dollár értékben teremtett új pénz hatása az inflációra 10-szeres lenne.

Az adósság inflációt okoz, az infláció pedig a lakosságra kivetett adók formájában jelenik meg, mely általános elégedetlenséget gerjeszt. A nyersanyagárakat figyelő Commodity Reseach Bureau szerint az élelmiszerárak mutatója 44 %-kal emelkedett 2010-ben, az utolsó 2 hónapban 22 %-kal. Decemberben az élelmiszerárak 16 %-kal emelkedtek Indiában 3 nap alatt. Indonéziában a rizs ára 30 %-kal emelkedett az elmúlt évben. A gazdagnak számító nyugat-európai és észak-amerikai családok bevételük 12-15 %-át költik élelmiszerre. Tavaly az egyiptomi családok bevételük 40 %-át költötték élelmiszerre. A tunéziai és egyiptomi felkelések a megnövekedett élelmiszerárak által okozott válság miatt kezdődtek. Kelet-Európa, Kína, Jordánia és Szudán hasonló problémákkal néz szembe.

A gazdasági tevékenység nélküli pénzekhez és az adóssághoz kapcsolódó infláció a szegényeket sújtja leginkább. Rá fogunk jönni, hogy az adósság a természetes erőforrások kimerítéséhez, talajerózióhoz, vízhiányhoz és más környezetre káros hatásokhoz is vezet, amelyek tovább mélyítik az inflációt és az adósságcsapdát.

 

[A cikk a következő részben folytatódik.]

 

Fordította: Nagy Friderika és Duchaj Ibolya

 

 


Szólj hozzá!

Címkék: politika pénz megmondás

A bejegyzés trackback címe:

https://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr92707981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.