Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

A nők, akik a Greenpeace-t alapították I.rész

2011.09.30. 08:06 Toma001

A Deep Green Rex Weyler havi rovata, ami bemutatja az aktivizmus, a környezetvédelem, valamint a Greenpeace múltjának, jelenének és jövőjének a gyökereit. Íme az ő saját véleménye.
"Sok ember várja az ifjú Martin Luther King vagy Mahatma Gandhi visszatértét, de ők elmentek. Mi vagyunk itt." - Marian Wright Edelman

Bár a korai Greenpeace kampányokban férfiak kapták a legtöbb főcímet, több erős, 'látnok' hölgy segített életre kelteni ezt a szervezetet. A Greenpeace családjának társalapítója Dorothy Stowe volt, aki júliusban elhunyt, és augusztus 7-én búcsúztatták a Vancouver-i Unitárius Templomban, Kanadában. A program tartalmazta a fenti idézetet. Számos hölgy, akik segítették a Greenpeace-t - Dorothy Metcalfe, Zoe Hunter és mások - részt vettek a gyászszertartáson.

 

 

 

Dorothy Stowe volt a Rhode Island-i helyi polgári dolgozók egyesületének első elnöke, aki szembenézett az elnyomó McCarthy korszak támadásaival. A nászéjszakáját egy polgárjogi vacsorán töltötte, ahol a nukleáris fegyverek ellen kampányolt, és a férjével (Irving)  Kanadába emigrált az amerikai-koreai háború elleni tiltakozásként. Segített elindítani az első Greenpeace kampányt, és a korai találkozókat az otthonában tartotta meg. Dorothy mindig felszolgált valami ételt ezeken a gyűléseken, időnként teát és süteményt, és a radikális politikát a család és az közösség megnyugtató légkörében tálalta.

Marie Bohlen (Nonnast) természet illusztrátor volt, a Sierra Club tagja és békemozgalmár. A fia, Paul születésekor megfogadta, hogy sosem engedi őt háborúba. 1958-ban megismerkedett Jim Bohlennel egy kvéker béketalálkozón Philadelphiában, Pennsylvaniaban. Összeházasodtak, majd bevezette őt a Barátok Vallásos Társaságába és a Sierra Clubba. Amikor Paul 1967-ben katonakötelessé vált, Vancouverbe (Kanada) emigráltak, ahol találkoztak Stowe-ékkal és a Don't Make a Wave Bizottsággal, amiből később megalakult a Greenpeace.

1970 februárjában, amíg azt vitatták, hogyan állíthatják le az amerikai nukleáris bombák tesztelését Alaszkában, Marie felvetett egy ötletet, miszerint hajózzanak el a tesztek helyszínére, és akadályozzák meg a bombák  felrobbantását. Természetesen ez volt az első igazi Greenpeace kampány. Miután az ötlete megvalósult, Marie azt tervezte, hogy a kvékerek is mutassák meg magukat a hajón. Végül úgy döntött, Vancouverben marad, és együtt dolgozik Dorothy Stowe-val és a többiekkel. A Phyllis Cormack - az első Greenpeace hajó - csak férfiakat szállított. Bob Hunter később azt nyilatkozta egy interjúban, hogy ez hiba volt, és a legénység felének nőnek kellett volna lennie.

A Deeno Birmingham által vezetett brit columibiai Voice of women szervezet  kulcsfontosságú szerepet játszott ebben az első igazi kampányban, növelték a tőkealapot, és a kanadai kormányt a tiltakozás támogatására kérték. Deeno a férjét, Dave Birminghamet kérte meg, hogy legyen a Phillys Cormack gépésze. Lille d'Easum, A Nők Hangjának az elnöke készítette el a Greenpeace első technikai jelentését, egy tanulmányt a sugárzás hatásairól.

Dorothy Metcalfe (Harris) A Winnipeg Tribune riportere volt, amikor találkozott az újságíró Ben Metcalfe-fal. Miután összeházasodtak, az 1950-es években Európába utaztak, és történeteket gyűjtöttek az Észak-Amerikai Újságok Szövetségének. Az első Greenpeace kampány idején a saját otthonát alakította át rádiószobává, hogy a Phyllis Cormack fedélzetén tartózkodó Ben riportjait közvetíthesse a világ felé. Amikor az amerikaiak elhalasztották a teszteket, a legénység az alaszkai Kodiak biztonságos kikötőjébe tervezett indulni, Dorothy arra bíztatta őket, hogy menjenek tovább az Aleutian Islands felé. "Fenntartjuk a lendületet", mondta. Dorothy a kanadai parlamentnél lobbizott, mely három indítványt eredményezett, sürgetve az amerikaiakat, hogy fejezzék be a teszteket. Felhívta a kanadai miniszterelnök, Pierre Trudeau irodáját, kitartva amellett, hogy az elnök úr utazzon el Washingtonba, és szálljon szembe az amerikaiakkal. A médián keresztül küldött üzenetet "a Greenpeace fedélzetén lévő férfiak feleségeinek és családjainak. Ezek a férfiak az életüket kockáztatják... az emberiség érdekében." Mikor Trudeau-t gyávának nevezte, néhány támogatója úgy gondolta, hogy ezzel túl messzire ment. Dorothy Metcalfe kitartott a véleménye mellett: "Ez demokrácia, az embereknek kötelességük kimondani, amit gondolnak."
A francia nukleáris kampány alatt Dorothy Metcalfe ismét média központtá vált. Részt vett az első ENSZ környezetvédelmi találkozón Stockholmban, valamint elintézte, hogy a pápa a Vatikánban megáldotta a Greenpeace zászlót.

Zoe Hunter (Rahim) az Egyesült Királyság Nukleáris Lefegyverzésért Kampányának a tagjaként 1962-ben találkozott Bob Hunterrel Londonban. Bevezette őt a Bertrand Russel békeaktivista munkájába, és 1963-ban meghívta őt az Aldermastoni nukleáris létesítmény elleni békemenetbe, így ez volt Hunter első politikai tiltakozása. Miután összeházasodtak, két gyermekük született, Conan és Justine. Zoe Dorothy Stowe-val és Dorothy Metcalfe-val dolgozott az első Greenpeace hajó előkészítésén. Napjainkban az Amnesty International munkatársa Kanadában.

Az írás eredetije a Greenpeace Making Waves című blogjában található.

fordította: Krisz

 


14 komment

Címkék: feminizmus nők béke greenpeace töri óra rainbow warrior

A bejegyzés trackback címe:

https://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr583241124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

amergin 2011.10.02. 19:46:58

Elnézést az off-topik hozzászólásért (a topik amúgy jó, gratulálok a Szerzőnek) - csak egy töprengésemet szeretném megosztani az erre járókkal - és ha lesznek reakciók, akkor azokat be fogom építeni egy esetleges jövőbeli cikkbe.

Szóval egy olyan cikken töröm a fejem, amelynek a "KÖRNYEZETVÉDELEM = GAZDASÁGI VÁLSÁG" címet adnám. (Szeretek provokálni, bocsesz). Mert elgondolkodtam azon, hogy mennyibe is kerül a környezetvédelem. Röviden: baromi drága. És az volt a következő gondolatom, hogy intellektuálisan viszont akkor járunk el tisztességesen, ha kiírjuk a pontos cechet. Smink nélkül. Mit jelent ez?

Brazíliában található a Föld legnagyobb esőerdő-zónája. Brazília egyik húzóágazata, ettől nem teljesen függetlenül, a fakitermelés. Betiltjuk a fakitermelést? 20 millió munkahelynek lőttek. (A munka nélkül maradtak ezért biztos nem zárnák szívükbe a környezetvédőket).
Kényszerítenénk az autóipart, hogy térjenek át a környezetbarátabb autókra, és vonják ki a forgalomból a szennyezőket? A környezetbarátabbak drágábbak, ráadásul ez kevesebb autót jelent, amit eladhatnak. Sok millió állás mínusz az autóiparban.

Általában: a fogyasztás visszafogásával (az ökológiai lábnyomot ti. a bolygó, illetve az adott ország méretére kell visszaszorítani) a környezetvédelem iszonyatos mennyiségű pénzt vonna ki a gazdaságból. Sok-sok munkahely világszerte: slussz.

Tehát globális, minden területre kiterjedő összstratégiát kell kidolgozni a gazdaság, és általában a társadalom működésének (ökológiai szempontból történő) racionalizálására - és tekintettel kell lenni arra, hogy mi lesz a kisebb fogyasztás, a drasztikusan megváltoztatott piac nyomán munkahelyüket elvesztők millióival.

De egyéni szinten sem árt kidolgozni stratégiákat.

Mondok egy példát: hallom környezetvédő barátaimtól, hogy lehetőleg helyben termesztett gyümölcsöt/zöldséget vegyek, mert az importárúnak nagyobb az ökológiai lábnyoma: azt ide kell szállítani, stb. Nekem 130 ezer bruttó a fizetésem, ehhez kapok 9000 HUF bértámogatást, tehát nettó 100-ból élek.
Spórolnom kell. A hazai zöldség/gyümölcs drága. A spanyol, perui, olasz zöldség/gyümölcs olcsóbb, (és finom is! - a magyar színvonala legalábbis ingadozó). Én az importárut fogom megvenni, mert az fér bele a büdzsébe. Lehet, hogy van olyan piac valahol, ahol olcsóbb lenne, de ráadásul rohanós az életmódom, a sarki Match-ben vásárolok be, nincs időm piacra menni, és ott bóklászni.

Vagyis: a fogyasztóval szemben az ő vásárlóerejükhöz mérten támaszthatunk elvárásokat.

Ezen a problémán még hosszan gondolkodom, mielőtt cikkírásba fogok, de ha ezen a fórumon megjelennek gondolatok, kifogások, érvek, akkor azokat majd beépítem, ha elkészítem az anyagot.

Üdvözlet :)

Toma001 2011.10.02. 22:04:44

@amergin:
Kedves amergin! A környezetvédelem és a közgazdaság között nagyjából annyi a különbség, hogy a környezetvédelem hosszú távon tervez, míg a közgazdaság általában rövid távon. Ha a favágás mértéke marad ebben az ütemben, akkor nem csak az anyaföldet vágjuk gallyra (szó szerint), hanem 50 év múlva egyszerűen nem lesz mit kivágni. Szerencsére azért nem olyan rossz a helyzet, hogy ha nem vágjuk ki az esőerdőket, akkor 20 millió munkahely szűnik meg. Nem szűnik meg, csak lesz helyette más. Edward O. Wilson neves biológus kiszámította például, hogy ha a dzsungel kiirtása helyett fenntartható módon begyűjtik az ott található gyógynövényeket, az 5-ször annyi bevételt hozna számukra.
Ajánlom figyelmedbe a brit Green New Deal programot, ami főleg arról szól, hogy a zöldítés nemhogy munkahelyeket vesz el, hanem munkahelyeket teremt.
A fosszilis energiák végesek, ha fenntartjuk a fogyasztást, azzal nem csak a Földünket zsigereljük ki, hanem unokáink lehetőségét is elvesszük.
Van egy mondás is, miszerint: "Aki azt hiszi, hogy egy véges világban van végtelen növekedés, az vagy hülye, vagy közgazdász."
Ha a mostani materialista, fogyasztói társadalom lecserélődne egy tudás alapú, szellemi központú társadalommá, akkor meg lehetne állítani ezt a mértéktelen környezetrombolást. Ha a szellemi termék lenne az érték, akkor nem kéne csak azért fenntartani egy amúgy romboló technológiát, mert munkahely és pénz kell.
Toma

EXO 2011.10.03. 01:08:02

www.youtube.com/watch?v=VRdUwMbJ7Ew&feature=related
Egyes vélemények szerint már 2szeres CO2 szint esetén is 40-50%-al magasabbak lennének a területegységre vetített termésátlagok. Így a csapadékeloszlás megváltozása ellenére összeségében jóval nagyobb élelmiszertermelése lehetne a bolygónak magasabb CO2 szintnél.
www.youtube.com/watch?v=YB29Mfw-HcU&feature=related
A növényzet szárazföldre megtelepedésekor a légkör co2 kocentrációja a jelenlegi kb 14szerese volt, és 100millió éve is még 10szerese volt. A dinoszauruszokat még a mainál többször gyorsabban növő növényzet táplálta.
Kérdés: feltétlenül rossz nekünk egy magasabb co2 tartalmú világ.

fuck.the.system 2011.10.03. 09:27:14

@EXO: Mivan?! Komolyan azt gondolod, hogy az "egyesek szerint" jóval magasabb termésátlagok miatt megéi elönteni az alacsonyan fekvő szárazföldi területeket, a sokkal gyakoribb viharokat, áradásokat (tényleg, azok biztos tovább növelik a termésátlagot), a növekvő átlaghőmérsékletet, és a többit?
Ez elég forradalmi gondolat! :-)
Egyébként pár éve közgazdasági Nobel-díjat kapottt egy faszi, aki bebizonyította, hogy nem a kaja kevés, hanem az eloszlás rossz. Vagyis nem azért vannak éhezők, mert nincs elég kaja a földön, hanem mert nem tudják megfizetni, nem jut el hozzájuk.

pandava 2011.10.03. 17:47:20

@EXO:
Ne haragudj, de azért ez eléggé csőlátás.
Lehet, hogy a növények nagy többsége gyorsabban tud növekedni nagyobb co2 koncentráció mellett, persze csak ha éppen nincs szárazság, a hirtelen lehulló csapadék sem sodorta el, nem ette meg a kukac, stb.

Cserébe viszont elsavasodnak az óceánok ami a pedig az egész tengeri táplálékláncot negatívan befolyásolja. És mint tudjuk a co2 jelentős részét az óceánok veszik fel.

pandava 2011.10.03. 17:54:07

@amergin:
"Mondok egy példát: hallom környezetvédő barátaimtól, hogy lehetőleg helyben termesztett gyümölcsöt/zöldséget vegyek, mert az importárúnak nagyobb az ökológiai lábnyoma: azt ide kell szállítani, stb."

Ez nem feltétlen van így. Ma egy modern, nagy tengerjáró hajó 1 tonna terhet 1000 km távolságra akár 3 kg co2 kibocsátás mellet is elvisz.

A nyugdíjas bácsika mikor bevágja magát a kispolszkiba, hogy kicsit kapálgasson a telkén, több co2-t bocsát ki.

amergin 2011.10.03. 18:01:09

@pandava: Feloldozást kaptam, köszi szépen :) Amúgy köszönöm az értékes válaszokat, tisztelettel jelentem, emésztgetem őket, és én hosszan emésztő fajta vagyok :)

EXO 2011.10.05. 08:04:34

@pandava: A vasútnak pedig a vizi közlekedésnél is kissebb az enregiafelhasználása, csak nem arra vagyunk ráállva.

EXO 2011.10.05. 08:25:49

@fuck.the.system:
A CO2 becslések szerint kb 5 fokkal növeli a bolygó átlaghhőmérsékletét. Mivel az intenzív elnyelési spektruma a földfelszín infravörös kibocsátási spektrumának nagyjából 12%-át fedi le, ezért csak úgy tudja ilyen mértékben megnövelni a bolygó átlaghőmérsékletét, hogy a spektrumának kb 70%-át már most elnyeli.
www.google.hu/imgres?q=co2+absorption+spectrum&um=1&hl=hu&sa=N&biw=1280&bih=573&tbm=isch&tbnid=cdJ3WfvIdA6ITM:&imgrefurl=http://www.ozcoasts.gov.au/indicators/greenhouse_effect.jsp&docid=BxTZ4H-z8DxQeM&w=600&h=464&ei=4vGLTujKK4TwsgaJkujNDA&zoom=1
Mit jelent ez? Az hogyha tovább duplázzuk a mennyiségét, akkor nem kétszeresére nő a hatása, hanem az adott spektumokban átszökő infraörös hőmennyiség feleződik.
Tehát a CO2 szint további duplázódása már csak 0,7-1,5fokot ad hozzá a globális átlaghőmérséklethez.
Ennél pedig sokkal nagyobb a hatása a növények növekedési ütemének.
tucsoncitizen.com/wryheat/files/2011/02/co2greenhouse31.jpg
Ez megmagyarázza, hogy a NASA mérései szerint miért tér el állandóan a klímaváltozás üteme a korábbi projekcióktól:
c3headlines.typepad.com/.a/6a010536b58035970c01539139ea36970b-pi

pandava 2011.10.05. 11:03:48

@EXO:
A nagy óceáni teherhajók sokkal környezetkímélőbbek mint a vasút. Kár hogy nem lehet mindenhol használni őket.

Látom ragyogóan le tudsz egyszerűsíteni egy hallatlanul komplex rendszert egy egyszerű gáz abszorpciós tulajdonságaira.:)

A co2 egy kicsit megemeli az átlaghőmérsékletet, emiatt egy kissé több vízpára kerül a levegőbe, ami pedig már a teljes spektrumot lefedi...

EXO 2011.10.05. 11:36:23

@pandava: Csak a vízpára révén képződő felhők hatása az IPCC jelentésekben eléggé a pozitív oldaln van feltüntetve, és úgy gondolták, hogy növekedésükkel a hőmérséklet növekszik. A valóságos műholdas mérések ennek eléggé ellentmondanak. A globális felhőzeti takarás csökkent a 2000-es évtized közepéig, azóta pedig növekszik.
Érdekes mód a 2000-es évtized folyamán kezdetek el egyre jobban eltérni a mérési eredmények az IPCC projekcióitól(ami addig a Hadcrut-ot használta referenciaként).
Kiváncsi leszek a következő IPCC jelentés mit talál ki erre.

pandava 2011.10.05. 14:52:12

@EXO: Figyelj, én nem fogok vitatkozni veled olyan dolgokról amihez alapvetően nem értek, a józan paraszti ész meg szerintem kevés egy klímamodellhez.

Ezért mondom, hogy az általad előszeretettel használt egyszerűsítések által olyan következtetéseket von(hat)sz le, ami baromság.

A józan paraszti eszem amúgy meg azt mondja, hogy ahogy nem minden felhőből esik eső, úgy nem minden párából lesz felhő...

Loirinha 2011.10.06. 14:50:13

@amergin: Szeretettel ajánlom figyelmedbe Günther Pauli: A kék gazdaság című könyvét. Pontosan erről szól. A fenntarthatóság kialakítása az a befektetés ami megmenti a természetet és a gazdaságot.

amergin 2011.10.09. 20:38:24

@Loirinha: Köszönöm szépen, utána fogok nézni :)
süti beállítások módosítása