Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

A röpülő delfin

2012.03.06. 09:03 stradivari

kard.jpg

Egy amerikai állatvédő szervezet - PETA -, beperelte a San Diego-i vizi élményparkot, mondván az ott tartott kardszárnyú delfinek “élő, lélegző, érző lények, rendelkeznek jogokkal, és nem taszíthatók rabszolgaságba csak azért, mert nem embernek születtek”.

Én amúgy is nagy delfinbarát vagyok, rettenetes látni e játékos, szelíd, intelligens állatokat egy vízzel teli medencében ugrálni a tréner vezényszavaira. (Hogy az állatkínzás egyéb formáit ne is említsem.) De cet-ügyben valami mozdulni látszik, mert egy minapi konferencia is témájául tűzte e vízi emlősök szabadságjogait, különös tekintettel szellemi-lelki adottságaikra. Az eszmecserén egyebek közt elhangzott, hogy „A delfinek agyát vizsgáló tanulmányok szerint ezek a tengeri élőlények jóval intelligensebbek a csimpánzoknál, és az emberhez hasonló módon kommunikálnak egymással. Felismerik magukat a tükörben, képesek új viselkedési formákat tanítani és eltanulni egymástól, illetve saját jövőképpel rendelkeznek.” 

Feltehető, hogy a szenvedés mértéke és a szellemi-lelki fejlettség, érzékenység erősen összefügg, s így egy poloska például kevésbé szenved, mint egy egér, a ponty jóval elmaradhat a bálna mögött, de így szenvedéstörténetileg azt hiszem mégis csak az ember képes a legtöbbet és a legmélyebben szenvedni a „társadalom öntőformáiba löttyintve” miként József Attila fogalmazott. Minimum egy nagydoktori témája lehetne, hogy összehasonlítsuk az emberi –és állati szenvedés természetét – különös tekintettel a jövőképre. Én ebbe ezért nem is mennék bele. 

Inkább visszatérek az öt kardszárnyúhoz, akik feltehetően azóta is ott ugrálnak éhbérért egy betonmedencében, engedelmeskedve az idomár parancsszavának. Reggel ki, este be, miközben érzik a Csendes Óceán felől érkező szél illatát, s zsigereikben még munkál a vágy, hogy ezerrel hasítsák a vizet, s emlékezetükben nyilván ott van az óceán gazdagsága, változatossága, izgalma is. Mint tudjuk, a delfin visszhang alapján tájékozódik. Ez a visszhang pedig meglehetős monotón. Betonfalak verik vissza a kibocsájtott jeleket mind a négy irányból. Élő, lélegző, érző lények. Kár értük.

 

Illetve tán mégse ilyen egyszerű (és szomorú) ez a történet. Mert amikor a delfin földobja magát a vízből, akkor – ha pillanatokra is -, de megnyílik számára egy másik világ, egy másik dimenzió.  Mióta delfin a delfin, végzi ezt a szemet-lelket (ez persze ugyanaz) gyönyörködtető mutatványt, tengerben, óceánban, de még a vízi látványparkban is. Ez a tüdővel megáldott, szárnyas emlős (tud valaki ehhez hasonlót?) úgy van megcsinálva, hogy időnként feldobja magát a magasba, aztán visszapottyan nagy fröcskölések közepette. És persze közben működik szuperfrekvenciájú adó-vevőkészüléke, amellyel befogja a környező világot, s ki tudja még mi mindent. Tán magát a végtelent.

Rebesgetik, hogy a Föld (lakossága) nagy változások előtt áll. Más hullámhosszra vált az agyunk, a lelkünk, s így meglátunk, meghallunk, megértünk olyan dolgokat, amelyek eddig el voltak előlünk zárva. Ez a delfin-dolog is mintha ezt üzenné: próbáld meg Ember! Próbálj meg kiszakadni abból a rabságból, belevetettségből, amiről azt gondoltad eddig, hogy ez a természetes, ez a normális. Próbáld más szemmel, nyitottan nézni, ami körülötted zajlik, s megláthatod, hogy az élet végtelen lehetőséget kínál, ha nem fogadod el öröktől valónak azt, amibe születtél. Ezt üzeni a delfin évezredek óta, és most jött el az ideje, hogy az üzenet célba érjen: ne add fel! Ha nem sikerül, majd sikerülni fog legközelebb. S ha játéknak tudod tekinteni, még örömet is lelsz ezekben a kitörési kísérletekben. Lelked mélyén ott a szabadság csírája. Találd meg, hisz rendelkezel te is ezzel a titkos adó-vevővel. S onnantól már nem tévedhetsz el. Hisz nem börtönlakónak születtél!

Így tehát kedves olvasóm, ha majd feltekintesz az égre, és röpülő, kardszárnyú delfineket látsz, ne lepődj meg. Sikerült nekik.

 

 

 


4 komment

Címkék: állatok

A bejegyzés trackback címe:

https://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr364291763

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gabipeti 2012.03.06. 18:28:54

A sertés- szarvasmarha- baromfitelepeket miért nem perelik be?

fuck.the.system 2012.03.06. 19:05:49

@Gabipeti: Biztos vannak olyan pereik is, ha a telepek az állatvédelmi tv-t sértik. Vagyis ha van fogás.
Miért, tudsz róla, hogy nem perelik be?
Vagy csak azért kérded, mert ebben a cikkben erről nem volt szó?

rézkalapács 2012.03.07. 12:23:23

Szép. Meg talán igaz is :-)
süti beállítások módosítása