Huszonhárom évvel ezelőtt az Exxon Valdez zátonyra futott az alaszkai Prince William Sound-i Blight sziklapárkánynál.
A tartályhajó tizenegy millió gallon olajat ontott a vízbe, beszennyezve az alaszkai partot 1500 mérföldes szakaszon, több százezer tengeri madár, vidra, fóka és bálna halálát okozva, továbbá elpusztítva a helyi közösségeket.
Az Exxon két évvel későbbi nyilatkozata ellenére, mely szerint a kiömlött olajat „feltakarították”, több tízezer gallonnyi nyersolaj még mindig szennyezi a tengerpartokat, és károsítva ezzel a vadvilágot.
Az alaszkai emberek több mint két évtized elteltével még mindig a kiömlött olaj valós hatásaival élnek együtt. A megsérült tartályhajóból néhány nap elteltével már nem szivárgott tovább az olaj, azonban a vadvilágra és a közösségekre tett hatásai még mindig érezhetőek. Nincsen befejezési dátum a felépülés szempontjából.
Az Exxon Valdez volt az ország legnagyobb olajkatasztrófája, míg ismét be nem következett egy. 2010 áprilisában a Deepwater Horizon olajfúró felrobbant és elsüllyedt, tragikus módon tizenegy ember halálát okozva, és közel öt millió hordó olajat juttatva a Mexikói-öbölbe.
Az olaj a robbanástól számítva még 86 napon át ömlött a vízbe, mígnem a kutat lezárták, és a robbanás után öt teljes hónap telt el mire a szövetségi kormány végül a kutat halottnak nyilvánította. A Mexikói-öböl ökoszisztémája, vadvilága és parti közösségei évtizedekig, ha nem évszázadokig érezni fogják az olajfolt hatásait.
Idén, az olajóriás Shell szolgálatában álló két rozsdás, régi olajfúró hajó tart Alaszkába, hogy kifúrja az első kutakat az Északi-sark ősi vizeiben. Nyilvánvaló, hogy a cég úgy gondolja, hogy olyan katasztrófák, mint az Exxon Valdez-é és a Deepwater Horizon-é nem történhetnek meg újra. A tények másként mutatják. Tavaly csak a Shell egymagában 207 ’jelentős’ olajfolthoz járult hozzá világszerte, olyan helyeken, mint Nigéria és az Északi-tenger Nagy-Britanniához tartozó része.
Beaufort és Chukchi Alaszka távoli részén található az infrastruktúrája - utak, felszállópályák, kikötők – túlságosan gyér ahhoz, hogy készen álljon az olajszivárgásra. A jelenlétük javítására való törekvések ellenére a Partmenti Őrségnek még mindig nincs meg a kapacitása arra, hogy egy nagyobb olajkiömlést kezelni tudjon. Még az amerikai Parti Őrség vezetője is nyilvánosan elismerte, hogy az ügynökségének kevés esélye lenne egyedül elbánni egy olajkiömléssel a fagyott Északi- sarkon. Még ha az olajkiömlésre való reagálás lehetséges is lenne ebben a távoli és durva Északi-sarki környezetben, a Shell és az olajipar nem rendelkezik a megfelelő technológiával és szaktudással ahhoz, hogy eltávolítsa az olajat az Északi-sarki tengeri környezetből. Egyszerűen fogalmazva, ha egy robbanás és nagy olajfolt következne be, a Shell nem tudná eltakarítani azt.
A terv, amit a Shell előterjesztett valójában olyan dolgokat foglal magába, mint lapátok és seprűk a potenciális olajfoltok feltakarításának eszközeként. Ez viccesnek tűnhetne, ha nem lenne olyan nagy a tét.
A Shell semmivel nem törődik, csak a vállalati célok elérésével. A jegesmedvék és az érintetlen természeti szépség csak akadályok a még nagyobb profit elérésében. A Greenpeace azt tervezi, hogy a Shell minden lépésével szembeszegül ezen a téren. Ahhoz azonban, hogy olyan nyilvános akadályba ütköztessük a Shellt, amelyben aztán le tudjuk győzni, ahhoz több millió emberre van szükség.
Világszerte mát több mint 300 000 ember szólalt fel. Kérlek szakíts egy percet az Exxon Valdez olajfoltjának évfordulóján, és csatlakozz ahhoz a növekvő számú embercsoporthoz, akik nem fogják csendben nézni amint a Föld egyik utolsó vadonát elpusztítják, és segíts megmenteni az Északi-sarkot!
Forrás: http://greenpeaceblogs.com/2012/03/22/23-years-later-and-shell-has-learned-nothing-from-the-exxon-valdez-disaster/
fordította: Edit
