Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

Videósáv betöltése...

Cianidos bányák nyílhatnak Romániában és Szlovákiában

2012.09.05. 12:47 SimonG

Hamarosan szinte az összes jelentős magyar folyót felett cianidos zagytározók fognak billegni. Romániában nemrég titokban adták ki az első ciános aranybánya engedélyét, míg Szlovákiában két hasonló bánya előkészítése folyik. Csak a jó szerencsébe bízhatunk majd, hogy így a klímaváltozás korában nem fog olyan extrém mennyiségű csapadék lehullani, hogy a 2000-es nagybányai katasztrófához hasonlóan, ismét cián ölje ki valamely folyónk élővilágát.GP0788.jpg

A képen 2000-es tiszai ciánkatasztrófát okozó nagybányai aranyat feldolgozó üzem látható. 

Cián Romániából?

A jelenlegi román kormányzat, korábbi cianid ellenes ígéreteire fittyet hányva még idén július 5-én titokban megadta a környezetvédelmi engedélyt egy kanadai cégnek, hogy az erdélyi Csertésen ciánnal bányásszon aranyat. A Temes megyei illetékes hatóság a döntően kanadai tulajdonában álló Deva Gold Rt-nek (1) adott engedélyt a Maros folyó közelében fekvő Felsőcsertésen (2) cianidos aranybányászatra. A kanadai tulajdonos mögött részben ugyanaz a kétes hírnevű Frank Timiş üzletember áll aki a verespataki bányaprojekt kezdeményezője volt.

A hazai civil szervezetek a Greenpeace és az MTVSZ kezdeményezésére már tavaly ősszel is tiltakoztak az akkori román kormánynál a csertési beruházás ellen. A részben korábban is bányászati 456 hektáros területen 45 millió tonna ércből kívánnak 68 tonna aranyat és 490 tonna ezüstöt kinyerni a 16 éves projekt során. A tervek szerint körülbelül 26 ezer tonna cianidot használnának fel a termeléshez, és a toxikus nehézfémeket is tartalmazó több tízmillió tonnányi cianidos zagyot egy 63 hektáros ülepítőtóba eresztenék.

Bár Felsőcsertésen már több szennyező baleset, köztük 80 ember halált okozó gátszakadás is történt (3) a román civilek közleménye szerint a Temes Megyei „zöldhatóság az engedélyeztetési eljárás során nem kért és nem kapott biztosítékokat a kárrendezésre egy esetleges baleset esetén”. A román Független Környezetvédelmi Központ, az Alburnus Maior Egyesület és a Re.Generation szerint az engedélyben nincs semmilyen garancia arra, hogy a cég valóban megtérítse a felmerülő környezeti károkat. Az engedély emellett megengedi 187 hektár erdő kivágását és hogy az aranybánya elfoglaljon 108 hektárt az Erdélyi Érchegység Natura 2000 uniós természetvédelmi oltalom alatt álló területéből. A Deva Gold ráadásul a bányászat során 29 millió köbméter vizet kiszivattyúzhat a Marosból.

Bár a botrány szeptember elejei kirobbanása után Rovana Plumb, Románia környezetvédelmi és erdészeti minisztere az engedély kiadásának vizsgálatát ígérte, félő hogy ha megkötésekkel is de engedélyezni fogják a környezet veszélyeztető beruházást. Ráadásul ez lenne az első, ciántechnológián alapuló nagyobb aranykitermelés Romániában, így az engedély rossz precedenst teremthet. Magyarország, Csehország, Németország, Görögország már betiltotta a cianidos aranybányászatot és a román szociáldemokraták is támogatták az Európai Parlament által hozott uniós cianid technológia tilalmat ajánló javaslatot. Vajon ezek után mennyire bízhatunk abban, hogy a román szociáldemokraták vezette kormány tényleg ígéretéhez híven nem engedélyezi a hasonló technológiájú a csertésinél lényegesen nagyobb verespataki aranybánya beruházást?

Aranyláz Szlovákiában is?

Mindeközben Szlovákiában július elsejével bezárólag 27 különféle arany kutatási engedélyt adtak ki. Mintegy 890 négyzetkilométernyi területen kutatnak arany után ausztrál, ciprusi, kanadai, orosz és brit cégek. Csak az elmúlt egy évben 6 új területen, 140 négyzetkilométeren kezdődött meg a nemesfém utáni kutakodás.

A ciprusi EMED társaság öt területen kutathat például Selmecbánya és Gyetva környékén, Pálosnagymezőn és Kelőn. A kanadai Global Minerals Ltd. Andrásin, Betlérben és Rozsnyón, a brit Ortac Resources pedig 5 helyen a Zemplén szlovák területein, Szomolnokon, Eperjesen és Oroszsebesen keres aranyat. Ezen cégek mellett még a szintén kanadai Uranium Resources Ltd. valamint az ausztrál Crown Energy Company Ltd. is kutatási jogot kapott. A Greenpeacet nyugtalanítja a bányászcégek aktivitása és módszereik is. 2007 óta elvben Szlovákia korlátozta a cianidos aranybányászatot a Greenpeace és körmöcbányai civilek fellépése nyomán. Azóta a ciános technológia használatát a környékbeli településeknek és az illetékes megyéknek is jóvá kell hagyni. Most mégis félő, hogy cianidos technológiát engedélyeztetne pár cég, így a Greenpeace ahogy Romániában úgy Szlovákiában is egy teljes cianid technológia tilalmat szeretne, mielőtt ilyen a környezetet és a vizeinket veszélyeztető bányák nyílnának.

UPDATE: A román zöld tárca benyújtotta a keresetet a bukaresti táblabírósághoz a bányanyitás ellen. Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter szerint a Hunyad megyei településre tervezett aranykitermelés törvénytelenül kapta meg a környezetvédelmi engedélyét. http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=67292

Simon Gergely


(1) A Deva Gold tulajdonosa 80%-ban a kanadai Eldorado Gold Corporation és 20%-ban a román állam.

(2) Felsőcsertés körülbelül 6 kilométerre északkeletre van a Maros folyótól és 7 kilométerre Dévától. Felsőcsertés légvonalban 40 kilométerre van a rendkívül vitatott verespataki bányaprojekt helyszínétől.

(3) Csertésen a korábbi kitermelés során már több súlyos baleset is történt, hiszen 1972-ben átszakadt a rézbánya zagytározójának 30 méter magas gátja, aminek következtében a kiömlő iszap elöntötte a falut, 80 ember halálát okozva. Később, 2004 júniusában a heves esőzések miatt felduzzadt patakok elmosták a parton lévő meddőhányó egyes részeit, aminek következtében nehézfémeket (kobalt, cink, réz) tartalmazó iszap került a termőföldekre. http://www.mtvsz.hu/ujabb_verespatak_a_lathataron___a_deva_gold_csertesi_aranybanya_beruhazasa

Tetszett? Szeretnéd, ha többen olvasnák? Szavazz a Greenpeace blogjára a Goldenblog versenyen, Szakértői blog kategóriában!


13 komment · 1 trackback

Címkék: technológia cián víz verespatak

A bejegyzés trackback címe:

https://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr684756613

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A Petrocelli-szindróma 2012.09.06. 08:45:31

Emlékeztek, ugye? Olasz származású, a nép fia típusú kikupálódott ügyvéd gyerek a szentem. Mindig valami nagyon loser cowboy fiút, avagy lányt védett, és mindig a közelében állók biztatták erre. Gondolom, hogy közben azért jutott neki zsírosabb falat i...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kronstadt (törölt) 2012.09.05. 21:11:06

"hogy így a klímaváltozás korában"

a klímaváltozás kora kb. a légkör megjelenésével köszöntött be:)

Paleoclimatology
en.wikipedia.org/wiki/Paleoclimatology

ami pedig bányászaik ténykedését illeti:

üdvös lenne az ha efféle bizniszt csak KORLÁTLAN FELELŐSSÉGŰ JOGI SZEMÉLYKÉNT lehetne csinálni az ADÓSOK BÖRTÖNE című jogintézmény bevezetése mellett:)

további érdekesség:

a Tisza a ciánkatasztrófa után sokkal gyorsabban regenerálódott a vártnál

hu.wikipedia.org/wiki/Tiszai_ci%C3%A1nszennyez%C3%A9s#Gazdas.C3.A1gi_.C3.A9s_k.C3.B6rnyezeti_k.C3.A1rok

rézkalapács 2012.09.05. 22:21:48

@kronstadt: Gyerünk, ne állj meg félúton! Magyarázd el, hogy ciánszennyezés is mindig volt, nem kell ellene ágálni!

kronstadt (törölt) 2012.09.05. 22:35:35

@rézkalapács:

zöld mázzal borított szocialista álmok helyett a román cégből kéne a pénzt kiverni

vagy B verzió:

olyan rendszer mellett kiállni, ahol efféle játékot csak korlátlan felelősségű jogi személyként lehetne játszani...

kronstadt (törölt) 2012.09.05. 22:39:10

@rézkalapács:

esetleg azzal is lehetne szembesülni, hogy a bányajog mindenütt állami monopólium... a csapnivaló szabályokat szintén az adott állam hozta.... és a folyómeder is állami tulajdon... így folyik benne nyugodtan mindenféle trutyi évtizedek óta a közjó nevében:)

Mankurt 2012.09.06. 01:26:27

Dejó, hogy így megbecsülik a rabolt földet... "Majd a hülye magyarok megint újratelepítik a halakat"

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2012.09.06. 06:48:42

Hát erre csak azt lehet mondani, hogy felháborító!

Kutchek (törölt) 2012.09.06. 07:35:16

@Mankurt: Szerintem, ha a miénk lenne, mi is megnyitnánk ezeket a bányákat.
Az már más kérdés, hogy magyar cégek miért nem csinálnak ilyet. A jó körmöci arany többet hozna a konyhára, mit ez a kesze-kusza keleti nyitás vagymi....

Nick Leeson 2012.09.06. 08:12:29

Mindkét ország uniós. Hogy a fenébe engedheti ezt az EU, amikor nálunk mindenért pofáznak? Pl. házi pálinka...

öt görög 2012.09.06. 08:23:25

greenpeace, románia - egyik jobb, mint a másik. Meg vagyunk áldva.

Hurrá Torpedó · http://www.youtube.com/watch?v=br-D7UneS0E 2012.09.06. 08:39:52

jelen pillanatban az is jobb lenne, ha cián folyna a tiszamederben, mert legalább folyna valami, ha már víz nincs benne.

@Nick Leeson: Értő olvasás: "...Európai Parlament által hozott uniós cianid technológia tilalmat ajánló javaslatot..."
És mivel ez csak ajánlás, ezért nem kell betartani. Minden ország eldönti hogy betartja e vagy sem. Hát ők nem veszik figyelembe, megtehetik.

profilo 2012.09.06. 09:30:07

@Hurrá Torpedó:

Ki mondta,hogy nincs víz a Tiszában?

Kb. fél órája voltam a tokaji Tisza-hídon.A Tisza köszöni jól van.
Beszoptál egy rádióhírt.Ahol a megszólaltatott max derékig érő Tiszáról nyilatkozott,ott,ahol sosem volt 3-4 méteres mélységű a folyó.

rézkalapács 2012.09.06. 10:10:18

Mi az, hogy megbecsülik a "rabolt földet"? Azokon a vidékeken - pár kisebb, nagyobb folttól eltekintve- a magyarok mindig is kisebbségben voltak. Inkább mi csináltuk azt, amit velünk a ruszkik, az osztrákok, a törökök, a nácik.