Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

Kiskertek a nagyvárosban II.

2012.09.12. 14:27 pappdori.bp

Van paradicsom, van paprika, legyen-e lecsó? - Kiskertek a nagyvárosban I. című minapi riportunk folytatása, amelyben arra kérdésre kerestük a választ Simon Gergely vegyianyag-szakértővel, vajon a városi kiskertben (azaz közösségi kertben, balkonon, udvaron, járdaszegélyen, talpalapnyi földön) termesztett paradicsommal vagy a szupermarketekben kapható terménnyel (hasonló, de mégsem olyan) járunk jobban?P1010800k.jpg

 

Ha meghámozom, a héjával együtt oda a vitamin! Most mi lesz? (Fotó: Papp Dóra)

GP: Csak feltételekkel tudsz következtetést mondani. Ha nem használnak növényvédőket a kiskertekben, akkor…

SG: Ha tiszta a talaj, akkor a környék légszennyezettségétől - és azon belül is a koromszennyezéstől és a levegő egyéb toxikus anyagokkal való szennyezettségétől - függ az egészségkárosító hatás. A PAH-ok és egyes toxikus fémek felhalmozódnak az élő szervezetekben. A szennyezett városi levegő és a dohányzás mellett ezek a rákkeltő anyagok az élelmiszerekből jutnak a szervezetünkbe . Találtam tanulmányt arra vonatkozóan, hogy hámozással és mosással együtt is csak a szennyezők 25%-a távolítható el a termésből. Minél alaposabban mosod a termést, annál több szennyeződést távolítasz el. A hámozással még többet, de ezt csak az érzékeny terményeknél (pl. paradicsom) ajánlom, illetve csecsemők, várandós kismamáknak szánt alapanyagoknál, érdemes, ha jobban odafigyelni erre.


GP: Vannak növények, melyek termesztésével egyáltalán ne kísérletezzük? 

SG: Nem ajánlott például a saláta, a karfiol, a brokkoli, vagy a mángold, vagyis olyan növények termesztése, melyeknek a leveleit fogyasztjuk. A kertészblogok sem ajánlják a külső rétegek/levelek fogyasztását: vegyünk le eggyel több levelet, mint amennyit egyébként eltávolítanánk (pl. káposztánál). Feldúsulnak a szennyezők a paradicsomban is. Viszont kevesebbet mértek néhány gyümölcsben például a körtében, az almában vagy a szőlőben is.

GP: Vicces. Ezek a kiskertek, általában nem nagyobbak 5-10 nm-nél. Ha belegondolok, ekkora területen leginkább paradicsomot ültetnék, és salátát vetnék.

SG: Igen, ezeket lehet termeszteni beltérben, ahol nincsenek kitéve közvetlen szennyezésnek. Arról nincs adatom, hogy a kertből elfogyasztott mennyiséget tekintve milyen a hatásuk az emberi szervezetre.

GP: Három kertet ismerek Budapesten: Kék Lecsós Kert a Millenárisnál; Grundkert a Corvin-negyednél, illetve a saját kertünk a Blahánál a Rákóczi úttal párhuzamosan. Találok bárhol információkat arról, hol érdemes parcellát szerezni?
 

SG: Ezek elég nagy csomópontok közelében vannak, ám ha van a kert előtt egy nagy épület vagy 50-100 méterre van a forgalmas úttól, már csökken a szennyezők koncentrációja. Ajánlok egy oldalt, ahol mindenki utána járhat, milyen szennyezettséget mérnek a lakókörzetében vagy a kiszemelt kertek környékén: ez az Országos Légszennyezettségi Hálózat oldala. Kevés mérőállomás van Budapesten –, talán nem mondok újat azzal, hogy a Deák tér környéke, a Széna tér vagy a Hungária körúton kívüli terület is szennyezett, és található a Keletinél is található mérőállomás. Utóbbinál egyértelműen látszik, hogy a mesterséges forgalomcsillapítás miatt csökkent a szennyezettség szintje a mesterséges forgalomcsillapítás miatt. Budapesten még nem foglalkoztak vele, de érdekes, új adat lehetne a fafűtés terjedése következtében mérhető lokális szennyezettség változása.

grund_k.jpgUborka és eper a Grundkertben, 2012 (fotó: Nemes Balázs)

 GP: Említettél egy összefoglalót arról, milyen növényeket ültessünk, ha a kertben szeretnénk „szűrni” a levegőt.

SG: Közismert, hogy egyes növények, nagyon hatékonyan tisztítják a levegőt, ezért érdemes a lakásba, és a kertbe is érdemes ültetni őket. Ha szeretnénk otthonunk levegőjét természetesen tisztítani, vagy beltérben   - például üvegházban - termesztenénk, a korábban említett blog felsorol pár növényt, melyet érdemes beszereznünk: pl. dracénát (magyarul sárkányfa), vagy bambuszt. Előnyös, ha nem napközben, a csúcsforgalom közepén, vagy közvetlenül utána szellőztetünk. A legkevésbé szennyezett az éjfél és hajnal hat óra közötti időszak.

GP: Szóval ne adjam fel a reményt, hogy egy napon én is egy tál saját termesztésű padlizsánból készített zakuszkával mosolygok majd a facebookon?

SG: Most is megteheted, ha keresel egy biotermelőt a környéken... Rendben, előbbi sem kizárt, ha figyelsz, és kizárod a kockázati tényezőket.

GP: Azaz ellenőrzöm a helyszínt: olyan kertet választok, ahol kevésbé magas a légszennyezés. Ha ez megtörtént, kevésbé érzékeny növényekkel kísérletezem. Jöhet a paradicsom, de jobban járok pár tő krumplival, szemes babbal és egy almafával. És nem árt, ha gondoskodom a megfelelő locsolásról, mert a túl magas ózon koncentráció esetleg elpusztíthatja a növénnyel együtt a termést is.

SG: Senkit nem szeretnék elriasztani a kertészkedéstől, de érdemes figyelni a kutatásokat. Egy terjeszkedő mozgalomról beszélünk, biztos, hogy egyre több figyelmet kap majd ez a terület, és hamarosan több adattal tudunk érvelni pro és kontra.

Remélem, a balkonon nevelt paradicsomról és bazsalikomról mától is mindenkinek a fantasztikus íze, és nem a poliaromás szénhidrogének jutnak eszébe. A saját megnyugtatásomra a következőt szűrtem le: ha a falszomszédunk dohányozna, és a napi szellőztetésre a reggeli csúcsforgalom utáni órákban kerítenék sort (kizárt, hogy otthon legyek olyan későn!), valószínű, hogy sokkal több káros anyag jutna a szervezetembe, mint amennyit egy paradicsom képes raktározni.

Ami nem hangzott el, de az képeken biztosan látszik, hogy kertészkedni boldogság. Az ásásról vizsgálatok nélkül merem állítani, tökéletes feszültségoldó (és diéta nélkül feszesíti bőrünket). Most visszagondolva pedig sajnálom, hogy hagytam leesni az összes almát a kertben. Azt gondoltam, a Blahán tuti annyi ólom van benne, hogy mind meghalunk tőle. Hát, tévedtem.

 


2 komment

Címkék: közlekedés életmód agrár levegő tudatos vásárlás élelmiszer vegyi anyagok

A bejegyzés trackback címe:

https://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr904759672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rézkalapács 2012.09.21. 12:14:27

A magasság mennyire számít? A hatodik emeleti teraszon számottevően jobb a paradicsomok helyzete mint az elsőn? Vagy csak kicsit?

pandava 2012.09.21. 17:21:57

@rézkalapács: szerintem egy kicsit. Próbáltam én is paprikát, uborkát és paradicsomot a 3. emeleti teraszon termeszteni, hogy de jó finom bio zöldségem lesz, de csalódnom kellett. Olyan szinten ellepte a kis növényeimet a levéltetű, hogy kézzel nem győztem állandóan nyomogatni őket, venni kellett vegyszert. Második évben már a pajzstetű is megjelent, amivel nem tudtam mit kezdeni.
süti beállítások módosítása