Az alábbi fogalmazást Fannitól, általános iskolás nyírbogdányi szimpatizánsunktól kaptuk.
Az óceán máig titok az emberek előtt. Igen az emberek még most sem tudják igazán értékelni, milyen nagyszerű, és felszabadító érzés a tengerek, óceánok tiszta levegője, szennyezetlen vize. Szennyezetlen? Már, sajnálatos módon nem. Történetünk is itt kezdődik. A mélyben, ahol azért még éri a növényeket a Nap meleget adó fénye. A tengerparti síkságokat a korallok színes világa váltja fel. A szirtek és zegzugaik hallatlanul sokszínű élővilágnak nyújtanak otthont. Sokfélesége szinte felülmúlhatatlanul gazdag, megőrzése fontos és felbecsülhetetlen. A Nagy Korallzátony pótalhatatlan, természeti kincs.
Lili és Henry két aranyos teknőc, barátaikkal együtt vígan szokott úszkálni a Csendes-óceán sós vízében. Csabi cápa nem egyszer vigyázott már rájuk. Ezen a szép délelőtti napon is közösen játszottak, mikor Lili eszméletét vesztve belezuhant a porba. Szólongatták, hívogatták, de nem sikerült felébreszteniük. Penny, a polip azonnal elvitte őt az orvoshoz, hogy gyógyítsa meg. Dina a lelkes delfin elkísérte a fiúkat a rájához.
Rita néni pár perc alatt rendbe hozta Lilit, s kifejtette, most még nincs életveszélyben, viszont oxigénhiányban szenved. Valami meggátolja a levegő lejutását a vízbe. A delfin a felszín felé közeledve érezte, valóban nincs sok oxigén a tüdejében, s a napfény sem hatolt át olyan erőteljesen. Egy bizonyos részen lepillantva elhalt növényeket látott, s a tengernyi halacska víg kacagása és játéka helyett dermedt, vak üresség uralkodott. Amint a fejét kidugta a vízből, tiszta, oxigén dús levegő áramlott az ereibe, elégedettsége visszatért. Magabiztossága kissé lelohadt azonban, mikor meglátta a víz, ragyogó kék színét elborító, s egyre jobban terjedő feketeséget. Egy közeli kis szigetnek ütközött, felborult hajó ontotta magából a koromsötét, pusztító olajat. Az a víz tetején lebegett, nem süllyedt le. A madarak tollai beszennyeződtek, szerencsétlen állatok elrepülni sem tudtak. Az emberi könnyelműség következtében állatok ezrei tűnhetnek el a Föld színéről, és senki nem tesz ellene semmit? Dina mérgében megpróbált közelebb úszni a hajóhoz, de vajmi kevés eséllyel. Nagyot szippantott a levegőből, majd lebukott a mélybe. Tüstént figyelmeztetnie kell mindenkit, mielőtt még nagy baj lesz. Sebesen elúszott a rendelőbe. Odaérve az oly vidám társaság arca elsötétült, meglátva a szomorú, kétségbeesett Dinát. Egyenesen rémisztő volt őt ilyen állapotban látni őt. Története végeztével a rendelőben lévő kompánia felúszott a felszínre. Ez a gyönyörű világ, mely után az ember csak sóvároghat, egy röpke nap alatt tönkre megy az ember felelőtlen keze által. Ilyen szívtelen, erkölcstelen lenne minden ember?
Ekkor háló tekeredett Dina köré és már emelte őt valami a magasba. Amikor egy férfi kifogta őt, megdöbbent, mert tudta, még biztonságban van. Rövid idő elteltével visszadobták őt az óceánba. A hajó oldalán különös felirat díszelgett. Dina szíve nagyot dobbant örömében. A hajó oldalára GREENPEACE volt festve. Érezte, földöntúli nyugalom árad szét benne, és tudta, hogy senki nincs csapdában. A fedélzeten nyüzsgő pár ember a madarak tollát tisztítgatta. Ketten külön kieveztek a partra, hogy a lyukból folyó olajat megfékezzék. Helikopterek jöttek, és további mentőhajók. Igyekeztek megakadályozni, hogy az olaj elérje a Nagy Korallzátonyt. A nap lement, majd felkelt. A területet elkerítették, az állatokat a megtisztított vízbe visszaeresztették. A búvárok megbizonyosodtak az élőlények épségéről, majd elmentek. Az állatok egytől egyig boldogok és megkönnyebbültek voltak. Néhány segítőkész ember közreműködésével sikerült megmenteniük a Föld egyik legnagyobb természeti csodáját. Ez a mese egy meg nem történt eseményen alapszik, de nem lehet tudni mikor fog bekövetkezni egy olyan eset, amikor még a GREENPEACE sem tud majd mit kezdeni. Ha elpusztítjuk a vizet, idővel ő is elpusztít minket.
A víz az úr. Éltet mindenkit és mindent ezen a Kék bolygón. Tegyük fel magunknak a kérdést: hány repülő drágakő, hány illatos virág, hány ember élhetne meg víz nélkül?
