Karácsonykor rengeteg új elektronikai cikket vásárolunk: új tévé, új tablet és vékonyabb mobil kell. Nem kérdés, hogy a rengeteg innovatív fejlesztésnek köszönhetően az okostelefonok és társaik nagyon megkönnyítik az életünket. De ideje, hogy a bolygónk védelme is szempont legyen.
Vásárlás előtt gondold át alaposan, hogy
tényleg szeretnéd-e azt az eszközt;
ha igen, milyen terméket választasz; és
mihez kezdesz a még működő, de lecserélt műszaki cikkel!
A légszennyezettség korunk egyik legsúlyosabb világszintű közegészségügyi problémája. Megdöbbentő, de a Föld népességének mintegy 95%-a szennyezett levegőt lélegzik be. Ennek következményei a várható élettartam csökkenésétől az agykárosodáson és a magzatokat érő káros élettani hatásokon át a depresszióig terjednek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezen a héten tartja első konferenciáját a globális légszennyezettségi válsághelyzetről. A három napos genfi tanácskozáson egészségügyi szakemberek, egészségügyi miniszterek és kutatók vesznek részt. Eközben emberek tízmilliói az egész világon határozott cselekvést és valódi megoldásokat követelnek a légszennyezettség megszüntetésére.
Az Ellen MacArthur Alapítvány (EMF) ma bejelentette új globális műanyag-gazdálkodási kötelezettségvállalását (New Plastic Economy Global Commitment). Ez azonban nem garantálja kellőképpen a vállalati szektor határozott fellépését a Földünket ellepő műanyaghulladék ellen.
A Coca-Cola, a Nestlé, a Danone, a Mars, a Pepsi és az Unilever is szerepel a több mint 250 nagyvállalat között, akik a nyilatkozat aláírásával kötelezettséget vállaltak a műanyagszennyezés csökkentésére. A Greenpeace a nemzetközi Break Free From Plastic mozgalom tagjaként arra szólítja fel ezen cégeket, hogy a vállalások mellett konkrét intézkedésekkel is bizonyítsák elkötelezettségüket.
Pár éve az egyik kedvenc korallzátonyomnál taníthattam búvárkodni egy fiatal párt. Az időjárás tökéletes volt, kellemes vízhőmérséklettel és kristálytiszta vízzel. Csodálatos táj, élénk színű korallok. Még a búvárfelszerelésen keresztül is láttam a mosolyt a tanítványaim arcán.
Bajban van az ember, ha ételt szeretne házhoz rendelni. Nem elég, hogy többnyire benzines járművel érkezik az életmentő vacsora, a szemetest félig megtöltő felesleges csomagolóanyag is jár hozzá. Ennek azonban nem muszáj így lennie: egy svájci vállalkozás eldobható csomagolástól mentes megoldást dolgozott ki. Vajon itthon is működhet?
Környezettudatos emberként felmerülhet bennünk az étel-házhozszállítás elkerülése, hiszen az egy csomó felesleges környezetterheléssel jár: a szállítással járó fosszilistüzelőanyag-égetés mellett többszörösen eldobható műanyagba, alufóliába, folpackba gondosan becsomagolt ételek, a biztonság kedvéért becsomózott fülű eldobható műanyag szatyorba burkolva. Belegondolni is szörnyű, mennyi erőforrás kerül felhasználásra ahhoz képest, amikor otthon, saját magunknak főzünk.
Összeszedtünk jó néhány hasznos ötletet, amelyekkel egyszerűen csökkentheted az általad megtermelt műanyag szemét mennyiségét. Fontos, hogy a nagyvállalatok és a kormányok is bátor lépéseket tegyenek – de ne várj rájuk, kezdj el műanyagszemét-mentesen élni még ma!
Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, a Földet elárasztó műanyag szemét környezeti és egészségügyi kockázatait felismerve egyre több ország dönt az eldobható műanyagok betiltása mellett. Épp ezért petíciót indítottunk, hogy hogy Magyarország is tiltsa be az eldobható műanyag szatyrok forgalmazását. Amíg ezt közösen elérjük a döntéshozónál, addig is itt van egy sor ötlet arra, hogy csökkentheted a műanyagszemét-termelésed.
Hét éve indítottuk útjára a világméretű „Detox My Fashion” kampányunkat azért, hogy megállítsuk az élővizeink szennyezését, amit a divatcégek gyártóüzemeinek toxikus vegyszerei okoznak.
Amikor először megkérdeztük a világszerte kedvelt ruhamárkákat, azt mondták: nem tudják, pontosan milyen beszállítók gyártják a termékeiket, és hogy nem lehet tenni a szennyezés ellen. Ezt a választ persze nem fogadtuk el.
Világszerte veletek együtt cselekedtünk, hogy rávegyük a cégeket a felelősség vállalására. Hozzád hasonló emberek a világ legkülönbözőbb pontján szólították fel a cégeket: hagyják abba a környezetünk szennyezését ezekkel a mérgező anyagokkal. Petíciókat írtatok alá, üzeneteket küldtetek a közösségi médián, és látványos eseményeken vettetek részt a márkák üzleteinél, hogy ők is megértsék: nektek fontos a környezetünk védelme, az emberek egészsége, és az, milyen módon készülnek el a ruhák.
A ti kitartásotoknak köszönhető, hogy mára 80 márka jó úton halad afelé, hogy 2020-ig kivonja az összes veszélyes vegyszert a teljes beszállítói láncából. Ezek a cégek együtt a teljes globális ruhagyártás 15%-át adják.
A Greenpeace Ausztria munkatársai megvizsgálták az egyes szövetségi tartományok iskolai és óvodai konyháit, hogy felderítsék: hol kapják a gyerekek a legegészségesebb és leginkább környezetbarát élelmiszereket. Egyértelműen Bécs lett a befutó, a második helyezett Felső-Ausztria, majd Karintia, Alsó-Ausztria, Salzburg, Vorarlberg, Stájerország, az utolsó helyen pedig Tirol és Burgerland végzett.
A brit kormány most folytatja a Brexit utáni élelmezésügyi és mezőgazdasági stratégiát megalapozó konzultációkat. Az állami háttérintézményekből és nemzeti egészségügyi, szociális, környezetvédelmi szervezetekből álló Eating Better szövetség azt kéri a kormánytól, hogy az építse be a „kevesebbet, de jobbat” megközelítést a hús- és tejtermékekre vonatkozó terveibe.
A világ belefullad az eldobható műanyagokba. Minden percben egy teherautónyi műanyag szemét kerül az óceánokba. Ezt felismerve egyre több ország hoz bátor döntéseket az egyszer használatos műanyagok korlátozására. Az ENSZ most bemutatott tanulmánya szerint már 60 ország tett lépéseket a súlyos probléma kezelésének érdekében. Egymást érik az eldobható műanyagok betiltásáról szóló bejelentések. Nézzük meg, kik a műanyag szemét elleni küzdelem éllovasai!
A Párizsi klímaegyezményt követő kritikus év után végre egyre több döntéshozó állt ki a klímavédelem mellett. Vajon a többiek is követik őket?
Tegnap zárult Bonnban a tárgyalássorozat, amely a decemberi, lengyelországi Katowicében tartandó klímatárgyalásokat, a COP24-et készítette (volna) elő. A napirend zsúfolt volt, a viták pedig alapvető kérdések körül folytak – például a nagyobb ambíciókról a kibocsátáscsökkentési vállalások terén, vagy éppen a fejlődő országok támogatásáról.
Nem meglepő, hogy a lassú előrehaladás miatt szeptemberre egy extra egyeztetési kört kellett beiktatni, amit Bangkokban tartanak majd. Oda már úgy kellene érkeznie a tárgyaló feleknek, hogy elkötelezik magukat a folyamat felgyorsítása, és sokkal nagyobb vállalások megtétele mellett. Erre szükség és remény is van.
Jan Haverkamp és Rasid Alimov eredeti írása nyomán
Harminckét évvel ezelőtt a világ legnagyobb polgári nukleáris balesete óriási területeket szennyezett el Európában. A mostani generáció talán már nem is emlékezik arra, hogy
A katasztrófa által leginkább sújtott országokban: Belaruszban, Ukrajnában és Oroszországban több száz négyzetkilométernyi terület továbbra is túl szennyezett ahhoz, hogy az emberek visszatérjenek, és a területek tágabb környékén emberek milliói kockáztatják továbbra is minden egyes nap a szennyezésnek való kitettséget.
Sokan ismerhetitek a problémát: néha pont ott nőnek a növények a legszebben, ahol nem kéne. De mégis hogyan lehet visszaszorítani őket anélkül, hogy mérgező vegyszerekhez nyúlnánk?
Összegyűjtöttünk öt tippet, amit alkalmazhatsz a kertben a glifozát (és más gyomirtó szerek) helyett!
Kisebb ágyásokban vagy a járda mentén a kézi gyomlálás a legjobb módszer. Használhatsz hozzá kis kézi kapát, amivel gyökerestől ki tudod szedni őket, de hasadékokhoz jól jöhet egy fugakefe vagy fugakaparó is. Lehetőleg még a magok beérése előtt szedd ki a gyomokat, így hosszan tartó hatást érhetsz el.
A 2011-es földrengés, cunami és a fukusimai atomkatasztrófa hetedik évfordulóján továbbra is kifejezzük részvétünket és együttérzésünket a japán emberekkel.
A Fukusima Daiicsi atomerőmű 2011-es hármas reaktor-leolvadása után kitelepített több tízezer ember mindegyikének olyan története van, amit érdemes meghallgatni. Legutóbbi sugárzásfelmérésünk során abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy megismerhettük Kanno Mizue beszámolóját. Miközben Namie település kitelepítési zónájába léptünk, Kanno a hét évvel ezelőtt történtekről mesélt, amelyek megváltoztatták a saját, a családja, és további emberek tízezreinek életét.
Márciusban már tele vannak a boltok polcai olcsó vetőmagokkal. Ha egészséges kertet szeretnél, alaposan nézd meg a csomagolás feliratait, mert a kiskerti felhasználásra szánt vetőmagok között is sok a csávázott.
Két új kutatás mutatott rá, hogy a rossz levegő halálos hatásai közvetlenül kimutathatóak. Egy belgiumi vizsgálat szerint a szennyezett napokon azonnal megnövekszenek a halálos szívrohamok nemcsak részecskeszennyezés, hanem közvetlenül a dízeljárművekből származó nitrogén-dioxid hatására is. Újabb vizsgálatok pedig összefüggéseket tártak fel a levegő minősége és az öngyilkosságok száma között is.
A légszennyezés Magyarországon is óriási probléma. Azon európai országok egyike vagyunk, ahol az egyik legmagasabb a légszennyezés miatti egészségkárosodás. A helyzetet leginkább a magyar kormány és a nagyvárosok vezetői lennének képesek kezelni, ha végre sürgősen és hatékonyan szembeszállnának a problémával.
A kadmium mérgező, rákkeltő nehézfém, ami meglepően nagy mennyiségben mutatható ki a nap mint nap fogyasztott élelmiszereinkből, amit döntően a műtrágyák kadmiumszennyezettsége okoz. Korábban nem volt szabályozás a műtrágyák kadmiumtartalmára – ám az EU most úgy döntött, hogy új, fokozatosan szigorodó határértéket állapít meg. A Greenpeace és más zöld szervezetek viszont azt kérik az uniós döntéshozóktól, hogy a fokozatos szigorítás helyett rögtön olyan kadmium-határértéket alkalmazzanak a műtrágyáknál, ami megvédi a lakosok egészségét. Emellett azért dolgozunk, hogy minél hamarabb megtörténjen az áttérés a vegyszerezett, nagyüzemi mezőgazdálkodásról az ökológiai gazdálkodásra, mert ezzel elkerülhető a kadmiummal szennyezett műtrágyák használata.
Jó ételt enni boldogság. Különösen igaz ez az ünnepekkor, amikor a szeretteinkkel étkezhetünk.
Az, hogy ilyenkor mit eszünk, nem csak az egészségünkre, hanem környezetünkre is hatással van. Válassz olyan ételeket, amelyek egészségesek, és az előállításuk a természetet is óvja.
Nem kell nagy dolgokra gondolni: részesítsd előnyben a hazai termékeket, keress ökogazdálkodásból származó, vegyszermaradványoktól mentes, jó minőségű alapanyagokat, és tarts mértéket. Ne készítsd a többszörösét annak, ami szükséges, hisz az élelmiszerpazarlás az egyik fő oka annak, hogy nem jut mindenkinek elegendő élelem a Földön. Nézzük meg az ünnepi ételeinket zöld szemmel!
A napokban jelent meg a 444.hu-n „Az utolsó pillanatban győzte le Brüsszelben a tudomány a hisztériát” című cikk. Az írás aránytalanul nagymértékben támaszkodik egy magát “zöldnek” nevező, de alapvetően a környezetvédő szervezeteket, különösen a Greenpeace-t támadó, atomenergia- és GMO-párti szerzőre. A cikk apropójául a világ legelterjedtebb gyomírtójának, a glifozátnak az újraengedélyezése szolgált. A vegyszerről 2015 óta hangosodtak fel a viták. Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) ekkor tette 2A rákkeltő besorolásba az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett glifozátot. Ha az EU átvette volna ezt a besorolást akkor automatikusan tiltani kellene az Unióban ezt a gyomirtót. A glifozát kockázataival kapcsolatos tudományos eredmények azonban ennek ellenére sok európaihoz el tudtak jutni, elsősorban a zöld és egészségügyi civil szervezetek munkájának köszönhetően. Így nem véletlen, hogy több mint 1,3 millió uniós lakos írta alá a glifozát betiltását követelő Európai Polgári Kezdeményezést. Az ő szavukat meghallva, és a tudományos bizonyítékokat elfogadva mára már több uniós tagállam kiállt a szer tilalmáért. Az Unió egésze azonban – kis többséggel bár, de – november végén öt évre újraengedélyezte a problémás gyomirtót. Pillanatnyilag tehát felülkerekedett a vegyipari lobbi, de mindannyiunk érdeke, hogy a nyertes oldalra végül a tudomány és az emberek egészsége kerüljön.
A Greenpeace Magyarország 15 évvel ezelőtt bontott vitorlát hazánkban. Megalakulásunk óta bátran, állhatatosan és elkötelezetten dolgozunk, és hívjuk fel a figyelmet a természetet és egészségünket veszélyeztető környezetszennyezésekre. A problémákra mindig megoldásokat is kínálunk, és készek vagyunk minden követ megmozgatni, hogy az utánunk jövő generációk számára élhető bolygót hagyjunk hátra. 15 év hosszú idő, de vannak dolgok, amik állandóak. A kezdetek óta büszkék vagyunk anyagi és politikai függetlenségünkre, és kiállunk a tiszta környezetért és a békés egymás mellett élésért – hazánkban épp úgy, mint a világ számos pontján.
70-es évekbeli szovjet technológia, súlyos üzemzavar, biztonsági kifogások, végül az adófizetők pénzén történő kármentesítés és lebontás. Ez a greifswaldi atomerőmű rövid története. A paksival azonos blokkokat is tartalmazó német atomerőműben jártunk még idén nyáron, ahol újabb bepillantást nyertünk az atomenergia veszélyeibe, és abba: milyen óriási munka és költség egy erőmű leszerelése, a terület helyreállítása.
Hogyan befolyásolja környezetünket és az egészségünket az élelmiszereink előállításának módja? Erről tartott előadást agrárkampány-felelősünk, dr. Rodics Katalin a Semmelweis Egyetemen.
© Járdány Bence/Greenpeace
Manapság a legtöbben egyáltalán nem tudjuk, honnan származnak az élelmiszereink. Ha erre nem fordítunk külön figyelmet, akkor valószínűleg nagyüzemi mezőgazdaságból, hatalmas monokultúrákban termesztett élelmet veszünk, amit vegyszerek tucatjainak felhasználásával állítottak elő, gyakran nem is a mi kontinensünkön.
Az agrovegyipari lobbi rendre azzal riogat, hogy a kockázatos növényvédő szerek kivonása hatalmas gazdasági károkat, terméskiesést okozna. A valóság azonban rendszeresen rájuk cáfol. A rákkockázatú glifozát gyomirtó szer sorsa kapcsán is újfent elhangzanak az elsőre riasztónak tűnő számok arról, hogy a szer tilalma miként vetné vissza a mezőgazdaságot. A napokban bemutatott német-svájci tanulmány viszont rávilágít, hogy például az általuk vizsgált kukoricatermelésben a glifozát betiltása nem okozna érzékelhető veszteséget.
Demonstráció a glifozát betiltásáért Olaszországban.
