Kezdjük a jó hírekkel. Január 21-i újraiktatási beszédében Barack Obama egy teljes bekezdésen át ecsetelte, hogy az Egyesült Államok felveszi a kesztyűt az éghajlatváltozás ellen, sőt vezető szerepet is vállal az energiarendszer megújításában. (Ez, ha másra nem is, arra biztosan elég, hogy konkrét szaván lehessen fogni az elnököt.)
Január 24-én a Washington Postban jelent meg egy vendégcikk Jim Yong Kimtől, a Világbank tavaly kinevezett új elnökétől. (Ő egyébként az első ember a pozícióban, aki nem a politikai-pénzügyi oldalról érkezett; sőt mindeddig gyógyítással, illetve a legszegényebb országok egészségügyi helyzetének javításával foglalkozott.) Ennek fő üzenete az volt, hogy az éghajlatváltozásnak kell a legfőbb prioritásnak lennie a pénzügyi konferenciák napirendjében is.
Ugyanehhez kapcsolódóan: tavaly novemberben maga a Világbank adott ki egy jelentést az éghajlatváltozás jelenlegi üteme mellett várható következményeiről. Kim erről azt mondta:
„Egészen meglepő volt a fogadtatása. Olyasmi, hogy »Persze, mindezt már hallottuk a környezetvédő szervezetektől – de te jó ég, ha a Világbank mondja, hogy ez ennyire súlyos ügy, akkor újra kell gondolnunk a történetet.«”
Félreértés ne essék, korábban is lehetett hallani mindenféle ígéreteket. De újabban talán közrejátszik az ilyesféle megnyilatkozásokban az is, ahogy a szemünk láttára válnak valósággá a korábbi „sötétzöld riogatások”.
Jason Box Grönland-specialista gleccserkutató pár évvel ezelőtt megjósolta Buda, sőt Pest méretű jégtáblák leszakadását és leolvadását a térségben. 2012 februárjában a grönlandi jégtakaró 100%-os felületi olvadását* prognosztizálta a következő évtizedre – és ez már azon év júliusában 97%-os felületi olvadást figyeltek meg. Ezt az is jelzi, hogy a jégpáncél teljes elolvadása feleakkora hőmérsékleten is beindul, mint amekkorát eddig valószínűsítettek.
Forrás: http://www.arctic.noaa.gov/reportcard/greenland_ice_sheet.html
Ez az olvadás önmagában megemelte egy milliméterrel a globális tengerszintet. Box azt mondta: „Akik azt állítják, ez mind a természetes ciklusok része, egyszerűen nem értik, hogy ezt a ciklust az emberek hajtják most és a belátható jövőben.”
Lord Nicholas Stern, az éghajlatváltozásról szóló híres 2006-os Stern-jelentés szerzője ma azt mondja: „Visszatekintve alábecsültem a kockázatokat. Úgy tűnik, a bolygó és a légkör kevesebb szén-dioxidot nyel el, mint vártuk, és a kibocsátások rendkívül gyorsan emelkednek. Az éghajlatváltozás egyes hatásai hamarabb bekövetkeznek, mint akkor gondoltuk.”
Akkor 75% esélyt adott annak, hogy a globális átlaghőmérséklet 2-3 ℃-kal fog megemelkedni. Ma azt mondja, nagyjából a 4 ℃ felé haladunk.
Ezért számol ezzel a Világbank jelentése. Ezért bukkan fel nap mint nap egyre többször a téma. Ezért kell változnunk, változtatnunk, változást kicsikarnunk – magunkban, egymásban, és együtt.
*A felületi olvadás nem azt jelenti, hogy a teljes hóréteg eltűnik, hanem „mindössze” hogy a legfelső szintje indul olvadásnak. Ennek a közönségesnek tűnő jelenségnek Grönland szélességi helyzete és tengerszint feletti magassága ad óriási jelentőséget. Ilyen olvadás a NASA szerint is előfordul 150 évenként – egyszer.
Források:
http://climatedesk.org/2013/01/why-greenlands-melting-could-be-the-biggest-climate-disaster-of-all/
http://www.guardian.co.uk/environment/2013/jan/27/nicholas-stern-climate-change-davos
