Törökországban nem néhány tucat környezetvédő lohol egyik környezetpusztításról a másikra: ezekben a percekben is széles utcai (és nem facebookos) lakossági tiltakozás kíséri, hogy a kormány az egyik városi park helyére plázát akar építtetni. A rendőrség brutális fellépése sem hallgattatja el a tiltakozásokat, többfelé sérültek vannak, az irodánkat kinyitottuk a menekülők előtt, és elsősegély-nyújtó központtá alakult át.
Ahogy az jobb helyeken lenni szokott, a hatalom erőszakos fellépése visszaütni látszik: több városban is spontán tiltakozások indultak, és már nem csak pár fáról van szó, nem egy népszerű parkról, aminek a helyére egy plázát akarnak építeni, hanem a demokráciáról, a hatalmi elit felelősségéről, amit az emberek és a jövő generációk felé visel.
Jóslásokba bocsátkozni persze hülyeség és korai, de azért a forgatókönyv ismerős: számos korrupt és antidemokratikus kormány és rendszer végének kezdetét hozta egy-egy környezetromboló ötlet elleni tiltakozás.
Külön figyelemre méltó, hogy Törökországban széles körű lakossági felháborodás van. Nem pár Facebook-csoport alakult és nem a pár környezetvédő szervezet pár aktivistájától várják el, hogy oldja meg a problémát.
Hanem kimennek az utcára és akár a konliktust is vállalják véleményükért.
A példa és a párhuzam kézenfekvő: a Kossuth téri pusztításra nézve már késő, de a Római parti faírtást és betonozást még tervezik.