A légszennyezettség korunk egyik legsúlyosabb világszintű közegészségügyi problémája. Megdöbbentő, de a Föld népességének mintegy 95%-a szennyezett levegőt lélegzik be. Ennek következményei a várható élettartam csökkenésétől az agykárosodáson és a magzatokat érő káros élettani hatásokon át a depresszióig terjednek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezen a héten tartja első konferenciáját a globális légszennyezettségi válsághelyzetről. A három napos genfi tanácskozáson egészségügyi szakemberek, egészségügyi miniszterek és kutatók vesznek részt. Eközben emberek tízmilliói az egész világon határozott cselekvést és valódi megoldásokat követelnek a légszennyezettség megszüntetésére.
A probléma hatékony kezelése nagyon jelentős pozitív következményekkel járna. Kínában és Indiában az átlagos élettartam akár négy évvel is növekedhetne, ha a levegő minősége megfelelne a WHO ajánlásainak. De még Európában sincs ez nagyon másként: a lengyelek például átlagosan 16 hónappal élhetnének tovább, ha a kontinensünkön átívelő szmogot fel tudnánk számolni. Ráadásul mivel a légszennyezettség elsődleges forrásai a szén és más fosszilis tüzelőanyagok, így a közegészségügyi válság megoldása nagyban hozzájárulna a klímakrízis kezeléséhez, illetve a párizsi egyezményben előirányzott 1,5 °C-os maximális hőmérséklet-növekedés betartásához is.
A légszennyezettségnek az emberiséget jelenleg fenyegető más válságokhoz képest van néhány sajátos jellemzője.
Először is nincsen benne semmi ismeretlen vagy titokzatos részlet. Nagyon is jól ismerjük az okokat. A probléma elsődleges forrása itt is a globális fő szennyező, a szén. 2013-ban a széntüzelésű erőművek 23 000 európai lakos idő előtti halálát okozták, míg 2011 és 2012 között Indiában ugyanez a szám 100 000 volt. Mindeközben a Föld városi népessége a kőolajalapú közlekedés benzin- és dízelgőzében fuldoklik. A német városokban például a nitrogén-dioxid-kibocsátás kétharmadát a közlekedés generálja.
A Greenpeace éppen a múlt héten publikált egy műholdas adatfelvételen alapuló elemzést a légtér NO₂-szennyezettségéről. Az elemzés megint csak a két ismert főbűnöst azonosította be: a széntüzelésen alapuló energiatermelést és a közlekedést. A műholdak kamerái elől nincsen hova menekülniük.
De tudjuk azt is, mi a megoldás.
Kipróbált és működő intézkedések egész sora áll a döntéshozók rendelkezésére, hogy egy sokkal szebb, fenntartható világot teremtsenek: szigorú kibocsátási és levegőminőségi előírások; a szénalapú energiatermelés, illetve a benzines és dízeljárművek kivezetése; átállás a megújuló energiaforrásokra. Ezen megoldások többsége egyúttal egyre költséghatékonyabb is.
Vegyük például a megújuló energiát, amely szó szerint életeket ment. A szél- és napenergia-termelés növekedése 2007 és 2015 között csak az Egyesült Államokban 12 700 idő előtti elhalálozást akadályozott meg.
Eközben Ázsiában Kína a tiszta energiatermelés elterjesztésének zászlóvivőjévé válik. Az elmúlt években a nehéziparra kirótt szigorú kibocsátási korlátok és levegőminőségi előírások, valamint a lassú, de folyamatos elfordulás a szénalapú energiatermeléstől a levegőminőség folyamatos javulását eredményezték az ország északi, szmogtól leginkább sújtott részén. Ettől persze a százmilliók tiszta levegőjéért folytatott küzdelemnek még koránt sincs vége ebben a régióban.
De ez még nem minden: a szállítási és energiatermelési rendszerek zöldítése óriási költségmegtakarításokkal is járnának. Egy becslés szerint a szénalapú energiatermelés leállítása 62,3 milliárd euróval csökkentené az EU egészségügyi ellátórendszereinek terheit. Egy másik közelmúltbeli kutatás szerint Kína évi 38 milliárd dollárt spórolna azzal, ha megtisztítaná levegőjét.
A légszennyezettség egyúttal szerte a világon cselekvésre ösztönzi az állampolgárokat is. Az egész világon közösségek ezrei szerveződnek a tiszta levegő védelmében: a falusi lakosság egy új szénerőmű megépülése ellen tiltakozik Balin, míg Delhiben, Jakartában, Pekingben a városlakók egyre határozottabban követelik a hatékony levegőtisztasági intézkedéseket, Belgiumban pedig civilek állítottak fel több mint 20 000 mérőállomást, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésükre a légszennyezettség aktuális mértékéről.
Ezen lakossági fellépéseknek meg is van az eredménye. A kínai és indiai döntéshozók levegőtisztítási akciótervek végrehajtásába kezdtek, miközben Európában egyre több városban vezetnek be a benzines és dízelautókra vonatkozó korlátozásokat.
De ha a fentiek nem adnának elég okot a cselekvésre, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemrégiben publikált jelentése ezt mindenképpen megteszi. Ha ugyanis a légszennyezettséget annak forrásánál, vagyis a szén- és a kőolaj-felhasználásnál kezeljük, akkor egyben több évi CO₂-kibocsátástól is megóvjuk a világot. Ezzel nagy lépést teszünk afelé, hogy a globális felmelegedést megállítsuk a párizsi egyezményben előirányzott 1,5 °C-nál. Egyre nagyobb tömegek ismerik ezt föl. Elég csak arra az 50 000 emberre gondolnunk, aki nemrégiben a németországi Hambach-erdőben tervezett szénkitermelés ellen tiltakozott.
A szükséges eszközök mind a világ kormányainak rendelkezésére állnak. Sokat ezek közül már alkalmazunk is. De a krízis mértéke, illetve az annak kezeléséből fakadó pozitív hatások mind arra ösztönöznek, hogy radikálisan felgyorsítsuk a légszennyezettség elleni küzdelmet, és a lehető leghatározottabb intézkedéseket tegyük levegőnk megtisztítása érdekében.
A WHO-nak ezt az üzenetet kell közvetíteni a politikai döntéshozók felé szerte a világon – méghozzá hangosan és egyértelműen.
A Greenpeace International társigazgatója, Jennifer Morgan blogposztja alapján.
Légszennyezettség Magyarországon
Magyarország sajnos egyike az EU azon országainak, ahol a legmagasabb a légszennyezettség miatti egészségkárosodás. A hazánkban mért értékek mind a részecskeszennyezés (szálló por, PM₁₀), mind a nitrogén-dioxid-szennyezés (NO₂) tekintetében több mérési ponton rendszeresen meghaladják az Unió egészségügyi határértékeit. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján részecskeszennyezés miatt több mint 10 ezren, nitrogén-dioxid-szennyezés miatt pedig legalább 1200-an halnak meg évente idő előtt Magyarországon. Előbbi fő forrása a háztartási tüzelés, ezen belül is a máig népszerű vegyes tüzelés, míg az utóbbiért elsősorban az elavult dízeljárművek felelősek.
Az Európai Bizottság egy korábban indított kötelezettségszegési eljárás folytatásaként 2018 tavaszán pert indított Magyarország és öt másik, az EU levegőminőségi szabályait megsértő tagállam ellen. A Bizottság azért kezdeményezte az eljárást, mert nem látott megfelelő garanciákat arra, hogy a magyar kormány által benyújtott intézkedési terv valóban hatékonyan tudja csökkenteni a levegőben a szálló por határérték feletti mennyiségét.
A Greenpeace Magyarország a Levegő Munkacsoporttal közösen 2016-ban egy 6 pontos javaslatcsomagban kérte a Miniszterelnökséget, hogy lépjen fel hatékonyan a lakosság egészségének védelmében. Ám az általunk javasolt intézkedések többségének érdemi megvalósítása a mai napig várat magára. Egyebek mellett azt várjuk a kormánytól, hogy tiltsák be a súlyosan egészségkárosító lakossági lignittüzelést, és korlátozzák a szennyező dízeljárművek használatát. Települési szinten a zöld zónák kijelölése, illetve a dugódíj bevezetése javíthatja érdemben a levegő minőségét.
