A Greenpeace Németország új kutatása felhívja a figyelmet a fast fashion által okozott környezetszennyezés, szén-dioxid-kibocsátás, valamint az előállított hulladék kirívó mértékére.
A Black Friday, azaz fekete péntek idén várhatóan több milliárd dollár forgalmat generál majd a ruhaneműk és egyéb termékek eladásával. A vásárlási láz azonban minden eddiginél több hulladék termelésével is jár, ami rossz hír a környezet számára. A fekete péntek rászolgált a nevére: minden évben több tucat embert tipornak el az áruházak megrohamozása során, ami már halálos áldozattal is járt.
A fekete péntek, majd az azt követő cyberhétfő a nagy vásárlási időszak kezdetét jelzi, amikor az emberek nekifognak a karácsonyi ajándékok beszerzésének. Mindkét napon nagy árleszállítások, különleges akciók és a „kihagyhatatlan lehetőségek” sulykolják az emberekbe, hogy azonnal vásárolni kell, „olcsón nagy mennyiségben”, impulzusvásárlást és a felesleges termékek túlfogyasztását generálva. Az úgynevezett fast fashion termékek, alacsony áraiknál fogva, a fekete péntek legeladottabb termékkategóriái közé tartoznak, így számtalan nagy divatmárka és kiskereskedelmi vállalat igyekszik meglovagolni a lehetőséget. A fogyasztáskutatás rávilágított arra, hogy miközben nem könnyű ellenállni egy újabb csábító viseletnek, a vásárlás csak rövid ideig tartó örömérzetet ad, hosszabb távon semmiféle jutalmazó hatással nem bír. Mindeközben viszont az okozott környezeti hatások egészen valóságosak és sokáig érezhetőek.
A Greenpeace Németország által készített kutatás [1] szerint a fast fashion üzletág rohamosan bővül: a ruhaipar termelésének volumene 2000 és 2014 között megduplázódott, az eladás a 2002-es 1000 milliárd dollárról 2015-re 1800 milliárd dollárra emelkedett, 2025-re pedig 2100 milliárd dollár várható.
Az átlagos fogyasztó évről évre 60%-kal több ruházati cikket vásárol, és csak feleannyi ideig tartja meg azokat, mint 15 évvel ezelőtt, amivel óriási mennyiségű textilhulladékot állít elő.
A kutatás felsorolja az előidézett káros környezeti hatásokat, például a folyók és óceánok szennyezését a textilgyárak által kibocsátott kémiai anyagok révén, az iparág hatalmas energiafogyasztását, valamint a gyapottermelés során felhasznált növényvédő szerek okozta termőföldszennyezést. A Greenpeace szerint a fast fashion többek között a műszálak, különösen a poliészter egyre növekvő felhasználásával járul hozzá leginkább a környezetszennyezéshez; ezek az anyagok élettartamuk során közel háromszor annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a pamut.
Ma már a ruhaneműk 60%-a tartalmaz poliésztert, amely lebomlásához több évtizedre lehet szükség, ráadásul a műanyag mikroszálak a tengeri környezetet is szennyezik.
Egyelőre az újrahasznosítás nem megoldás. A piacok tele vannak felesleges ruhákkal, és mindeddig nem született olyan technológia, amely kifizetődővé tenné a használt ruhaneműk új szövetszálakká történő átalakítását. A Greenpeace Németország kutatása szerint a használtruha-kereskedelem rendszere az összeomlás szélén van. Az EU-ban éves szinten mintegy 1,5-2 millió tonna használt ruha keletkezik, amelyből csupán a legjobb minőségű cikkek 10-12 százalékát értékesítik újra helyben, a többit jellemzően a déli országokba exportálják.
Magyarországon sajnos a szegények számára adományozott használt ruhák igen jelentős része pedig a kályhákban végzi, még jelentősebb helyi környezetszennyezést okozva.
A divatmárkáknak sürgősen át kell gondolniuk az eldobható cikkekre épülő üzleti modelljüket, és átállni a tartós, javítható és újrahasználatra alkalmas ruházat gyártására. Fogyasztóként nekünk is van befolyásunk erre:
mielőtt egy újabb „jó vásárt csinálnánk”, gondolkodjunk el azon, hogy vajon tényleg szükségünk van-e az adott termékre [2].
Csökkenteni kell a fogyasztás mértékét, amit akár olyan egyszerűen is elkezdhetünk, hogy fekete pénteken nem veszünk semmit, és csatlakozunk a világszerte megtartott Ne vásárolj semmit! naphoz. Ez a jelképes nap arra invitálja az embereket, hogy a vásárlás egynapos szüneteltetésén túl gondolkodjanak el azon, hogy igazából mire van szükségük. A Greenpeace is támogatja a „Ne vásárolj semmit!” nap üzenetét, és szorgalmazza a fast fashion visszalassítását.
Ideje megszabadulni az „eldobhatóság” mentalitásától, és újragondolni, hogy mi az, amire valóban szükségünk van a ruhásszekrényükben, ahelyett hogy valami újabb olcsó ruháért állnánk sorban. Újratervezésre van szükség a divatiparban, ami a jobb minőséget, a tartósságot és az újrahasznosítást tartja szem előtt.
2011 óta mintegy 78 vállalat, köztük különféle divatmárkák, kiskereskedelmi vállalatok és textilbeszállítók csatlakoztak a Greenpeace Detox kampányához, és kötelezték el magukat arra, hogy 2020-ra nullára csökkentsék a veszélyes kémiai anyagok kibocsátását az ellátási láncban – sokan közülük valódi előrelépést is tettek ezen cél felé [3]. Azonban ha tovább nő a „több ruhát olcsóbban” tendencia, akkor a teljes iparág szintjén megfigyelhető nagyobb mértékű termelés és fogyasztás aláássa a veszélyes vegyszerek kivonására tett erőfeszítéseket.
Jegyzetek:
[1] A Greenpeace Németország Timeout for fast fashion című kutatása
[2] A Greenpeace Németország kutatása rávilágít arra, hogy a ruhák hasznos élettartamának egy évről kettőre történő növelése révén egy év alatt 24%-kal csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, nagy mennyiségű édesvíz megtakarítását teszi lehetővé, valamint jelentősen csökken a káros kémiai anyagok kibocsátása.
[3] A Greenpeace International aszerint értékeli a legnagyobb divatmárkákat, hogy azok milyen hatékonyan vonják ki a mérgező anyagokat a gyártási láncukból: www.greenpeace.org/DetoxCatwalk
