A Párizsi klímaegyezményt követő kritikus év után végre egyre több döntéshozó állt ki a klímavédelem mellett. Vajon a többiek is követik őket?
Tegnap zárult Bonnban a tárgyalássorozat, amely a decemberi, lengyelországi Katowicében tartandó klímatárgyalásokat, a COP24-et készítette (volna) elő. A napirend zsúfolt volt, a viták pedig alapvető kérdések körül folytak – például a nagyobb ambíciókról a kibocsátáscsökkentési vállalások terén, vagy éppen a fejlődő országok támogatásáról.
Nem meglepő, hogy a lassú előrehaladás miatt szeptemberre egy extra egyeztetési kört kellett beiktatni, amit Bangkokban tartanak majd. Oda már úgy kellene érkeznie a tárgyaló feleknek, hogy elkötelezik magukat a folyamat felgyorsítása, és sokkal nagyobb vállalások megtétele mellett. Erre szükség és remény is van.
Alig két évvel azután, hogy világméretű egyezmény született Párizsban a globális felmelegedés mértékét 1,5°C-nál való megállításáról, egy több „klímabajnok” vezető látszik most előlépni a sötétből.
A világ vezetői a klímakonferencián megfogalmazott célokról szóló hangzatos nyilatkozataik ellenére többnyire képtelenek voltak a megfelelő lépések meghozatalára.
A Párizsi egyezményben előrevetített lendületes előrelépések helyett csak tétlenséget tapasztalhattunk a klímavédelem terén. Amikor Donald Trump amerikai elnök tavaly felrúgta a megállapodást, a világ többi része még hangosabban kiállt a klímaegyezmény mellett. Bár a vezetők a G7 és G20 csúcsokon is megerősítették elkötelezettségüket a Párizsi egyezmény mellett, a klímavédelmi intézkedések a mai napig elégtelenek.
A kritikus hangok szerint a párizsi megállapodás körüli eufória hamis volt, hiszen a világ valójában szélsebesen halad a 3 °C-os globális felmelegedés felé.
Új-Zéland miniszterelnöke, Jacinda Ardern megmutatta azt a bátor vezetői képességet, amire szükség van. Az áprilisi kormánydöntés értelmében ugyanis egyáltalán nem adnak ki több engedélyt tengeri földgáz- és olajkutatásra az országhoz tartozó kizárólagos gazdasági övezetben. Itt az ideje, hogy más vezetők is kövessék a példát.
Mindeddig főleg a nem állami szereplők vezették a klímaválság elleni küzdelmet. Párizs és Koppenhága városvezetése például kitiltja a benzines és/vagy dízeljárműveket. Egyre több vállalkozás hozza összhangba működését a párizsi célokkal.
A kormányoknak most kellene átvenniük a stafétát. Például az Egyesült Királyságnak, ahol Claire Perry klímaváltozásügyi miniszter szigorítaná a brit szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési tervek hosszú távú célszámait. Amennyiben a tervekhez komoly belföldi intézkedések is kapcsolódnak majd, az komoly példával szolgálhat a többi ország vezetői számára.
Angela Merkel német kancellárt nemzetközi szinten az éghajlatvédelem bajnokaként tartják számon, ugyanakkor Németországon belül sajnos szégyenletesen kevés konkrét intézkedés történt. Márciusban az újonnan megalakuló német kormány egy úgynevezett „szénbizottságot” hozott létre, melynek feladata az lesz, hogy forgatókönyvet készítsen a szén kivezetésére a német energiamixből. Az éghajlat védelme érdekében olyan részletes, azonnal induló és gyors ütemű stratégiára van szükség, amely 2030-ra teljesen megszünteti a szén felhasználását az országban.
Az Elba óriási esőzések utáni áradása Wustnál 2013-ban.
Múlt hónapban Emmanuel Macron francia elnök erős klímavédelmi üzeneteket fogalmazott meg az Egyesült Államok kongresszusa előtt. Ám ez csak akkor lehet hiteles, ha Franciaországban jelentős átalakulások kezdődnek, és ez mindeddig nem történt meg.
Az Európai Bizottság felülvizsgálja az EU hosszú távú éghajlatvédelmi terveit, hét tagállam pedig ambiciózusabb vállalásokat sürget. Ezeket azonban tettekre is kell váltani, továbbá erősebb célok kitűzésére van szükség, hogy a nemzetközi színtéren is lökést kapjanak a tárgyalások.
Kína már három évvel előtte elérte a 2020-as kibocsátási céljait, így szerepe lehet a klímatárgyalások előrevitelében. Tavaly azonban ismét nőttek Kína kibocsátásai, Pekingnek tehát éppúgy rengeteg tennivalója van hazai pályán, mint az EU-nak.
Az országoknak most kell olyan módszereket életbe léptetniük, amelyek megerősítik és tovább fokozzák a határozott éghajlatvédelmi fellépést. Azok a kishitűek, akik az eddigi tétlenségre mutogatva feladásba menekülnek, nem veszik észre: most valódi lehetőség van a gyors változásra, a párizsi célok elérésére.
Az éghajlatvédelemmel kapcsolatos tennivalók ráadásul összhangban állnak más olyan célokkal, amiket a politikusaink szívesen hangoztatnak: az egészségügy fejlesztése, a kutatás-fejlesztés vagy éppen a költséghatékonyság. A megújuló energiaforrások árának zuhanásával és a klímakatasztrófa veszélyeinek felismerésével a klímabajnokként való fellépés sok szempontból szükségszerű. A vezetőknek meg kell érteniük és tudomásul kell venniük, milyen sürgős most a világ helyzete, valamint bátran el kell kötelezniük magukat eddig soha nem látott mértékű változtatások mellett. Nincs második esélyünk.
Készült Jennifer Morgan, a Greenpeace International ügyvezető igazgatójának a Thomson Reuters Foundation News oldalon megjelent írása alapján.
