Szentpétervár Oroszország második legnagyobb városa. A Roszatom vállalat az ötmilliós város központjában építi az Akademik Lomonoszov úszó atomerőművet. Az Oroszország nukleáris biztonságáért felelős hatóság, a Roszteknadzor megerősítette: a reaktort „a kikötői tesztek során a Szentpétervár közigazgatási határain belül található hajógyárban töltik majd fel fűtőanyaggal és helyezik működésbe”.
Noha az úszó atomerőmű még nem kapta meg az üzemeltetési engedélyt, a Roszteknadzor szerint a Roszatom már 2014-ben megszerezte a szükséges engedélyt a szentpétervári kormányzótól, Georgij Poltavcsenkótól. Az oroszországi Greenpeace petíciót indított, amelyben az engedély azonnali visszavonását és a veszélyes kísérlet leállítását követelik a kormányzótól.
A kísérlet nem csak az ötmilliós város számára jelent veszélyt. Egy nukleáris baleset esetén a szennyezés a Balti-tenger vizét, valamint a szomszédos országok területét is érintheti.
Azonban nem ez az egyetlen aggodalomra okot adó dolog. Egy úszó nukleáris erőmű esetében a szokásos veszélyek, a természeti katasztrófa vagy a műszaki meghibásodás mellett újabbak is megjelennek, mint például a kalóztámadás vagy a terrorizmus. Ha egy úszó atomerőmű bűnözők kezére kerülne, azzal jelentős mennyiségű dúsított uránra is szert tennének, ami nukleáris zsarolásra is esélyt adna.
A tervek szerint a tesztelési fázis után az úszó atomerőművet a távol-keleti Csukcsföldre szállítják, és Pevek város mellett helyezik üzembe. Az úszó atomerőmű 2017 őszén vagy 2018 tavaszán fogja elhagyni Szentpétervárt. A tervezett útvonal valószínűleg Észtország, Svédország, Norvégia, valamint feltehetőleg Lengyelország és Németország kizárólagos gazdasági övezetein, valamint a Dániához tartozó, mintegy 12 tengeri mérföldes területen halad majd át.
Az orosz Greenpeace kérte a Roszatom terveit az úszó atomerőmű szállításához kapcsolódó, országhatárokon átívelő környezeti hatásvizsgálat elvégzéséről és az érintett országok tájékoztatásáról, amelyet az espooi egyezmény ír elő.
Oroszország formálisan ugyan nem ratifikálta az espooi egyezményt, azonban korábban önként betartotta annak előírásait – például környezeti hatástanulmányt készített a Baltikumban tervezett atomerőmű, vagy az Északi Áramlat gázvezeték kapcsán, illetve más esetekben is.
A Roszatom a megkeresésre válaszul közölte, hogy nem tervez ilyen hatásvizsgálatot. „Az úszó erőműblokk (fizikai forrás) szállítása során, az Orosz Föderáció területi vizeinek elhagyása után olyan területeken halad majd, amelyek nem tartoznak az Orosz Föderáció joghatósága alá” – írta a cég. Az ENSZ tengerjogi egyezményére hivatkoznak, amely lefekteti a hajók békés célú áthaladásának jogát a tengerparti országok területi vizein, még abban az esetben is, ha azok nukleáris erőművet szállítanak.
A Roszatom továbbá, több más orosz állami vállalathoz és hatósági szervhez hasonlóan, nemzetközi szinten is az oroszországi szabályozást igyekszik alkalmazni. A cég képviselői azt nyilatkozták a Greenpeace-nek, hogy „az atomenergiával kapcsolatos szövetségi előírásoknak és szabályozásnak megfelelően a működtető (a Roszenergoatom részvénytársaság) kidolgozott egy akciótervet” sugárzásveszély esetére, megakadályozandó „a legénység és a lakosság kitettségét a megengedett értékek fölötti szintnek és a környezet radioaktív szennyeződését. Az atomenergiára vonatkozó szövetségi szabályozás nem írja elő az akcióterv és a személyzet védelmét célzó intézkedések megtárgyalását a szomszédos államokkal”.
Az orosz Greenpeace jogi szakértői a Roszatom válasza kapcsán megjegyezték, hogy a vállalat meglehetősen abszurd módon értelmezi az espooi egyezményt. Az egyezmény ellehetetlenítését eredményezné az, ha azt az államok megkerülhetnék azáltal, hogy területi vizeiken kívül folytatnak veszélyes tevékenységet.
A nemzetközi jogi eszközökre – az UNCLOS, az espooi egyezmény, az ITLOS előírásai és utasításai, a Nemzetközi Bíróság – támaszkodva a Greenpeace felszólítja a Roszatomot, hogy tartsa tiszteletben az Oroszországgal szomszédos országok jogát a biztonságos környezethez és a radioaktív veszélyektől való védelemhez. Ezért követeljük, hogy a Roszatom a nemzetközi előírásoknak megfelelően végezzen környezeti hatásvizsgálatot, és tájékoztassa azon országokat, amelyek vizein áthalad az úszó atomerőmű.
A súlyos biztonsági aggályok mellett az úszó atomerőmű megépítése és használata az Északi-sarkvidék térségére is komoly veszélyt jelent. A Roszatom és a kapcsolt vállalkozások azt nyilatkozták, hogy a sarkvidéki régió ipari feltárása érdekében úszó atomerőművet és atommeghajtású hajókat kívánnak használni.
A cég olaj- és gázipari óriásvállalatokkal és szénbányászati vállalatokkal szerződött azért, hogy a nukleáris flottája számára biztosítsa a kibányászott fosszilis energiahordozók szállításának útvonalát az északi hajózási útvonalon. Az úszó atomerőmű az ón- és az aranybányászat számára is biztosítana energiát. Ez pedig, a nukleáris kockázat mellett, növelné a sarkvidéki régió környezetszennyezését, és gyorsítaná a terület pusztulását.
A Greenpeace ellenzi magát az úszó atomerőmű ötletét is, mert az indokolatlanul és elfogadhatatlanul veszélyes, és annak leállítását követeli.