Mi volt a Monsantó szlogenje egészen a közelmúltig?

A - Vegyszerekkel az emberek ellen

B - Anyánkat is megmérgezzük, ha fizet érte

C - Nélkülünk a világ rosszabb lenne

D - Nélkülünk a világ egészségesebb lenne

E - Az élet vegyszerek nélkül elképzelhetetlen

F - Mindenhol ott vagyunk

G - Kinyírunk, geci!

H - Erősebbek vagyunk, mint a természet

I - Jobb, mint a természet

(A helyes válasz tényleg itt van a többi között.)

Aki esetleg nem tudná: a Monsanto egy vegyipari cég, ők szállították az azóta is nyomorék gyerekek születését okozó Agent Orange vegyifegyvert Vietnámba, az egyik legrosszabb bio és géntechnológiai multi, élelmiszeripari érdekeltségeik is vannak (Nutrasweet pl). Nincs olyan piszkos eszköz, amivel ne élnének. A Monsanto szerint a világ címmel külön könyv foglalkozik kiemelkedő munkásságukról. A könyvről a Tovább után Fidrich Róbert ajánljóját olvashatjátok, elég meredek.

Monsanto szerint a világ

Szerző: Marie-Monique Robin
Kiadó, kiadás éve: Pallas Páholy Kulturális és Kiadói Kft, 2009 

"A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen - általában a vállalat által előállított - totális gyomirtószerrel szemben."

Évek óta így kezdem a génmódosításról szóló előadásokat. Ez a két mondat elsősorban a Monsantora utal, amely hazánkban alig ismert, pedig vetőmagjaival és gyomirtószereivel itthon is a legnagyobb vállalatok között található.
Marie-Monique Robin könyvének magyar nyelvű kiadása alapján végre lehetőségünk van alaposabban is megismerni ezt az óriáscéget. A cég múltját, az elmúlt évtizedekben elkövetett bűneit figyelembe véve tényleg fontos, hogy megismerjük, kiknek a kezébe kerül szép lassan a világ élelmiszertermelésének sorsa.
Bár a könyv tulajdonképpen egy dokumentumkönyv, igazából azt mondanám, hogy inkább krimi, bűnügyi történet: a Monsanto által elkövetett bűnök részleteibe tekinthetünk be olvasása közben. Sajnálattal kell ugyanakkor hozzátenni, hogy egyáltalán nem a képzelet szülötte, hanem valóság.

"Ennek a vállalatnak az emberei mérgezőek: mint a halál istene, elveszik az életet."

A könyv végén lévő idézet egy indiai parasztasszonytól származik. És valóban, a könyvben szép lassan fel is tárul előttünk, a cég bűnlajstroma. Álljon itt alább néhány kiragadott példa.
Egy alabamai kisváros, Anniston lakosait, a település patakjait évtizedeken át mérgezte a Monsanto helyi, poliklórozott bifenileket (PCB-ket) gyártó üzeme. A szennyezés következtében a helyiek közül sokan rákos megbetegedésben haltak meg, 450 gyerek súlyosan mozgássérült lett. Végül több mint 3500 panaszos pert indított az óriáscég ellen, amelyet Johnnie Cochran sztárügyvéd segítségével megnyertek. A bíróság az Egyesült
Államok történetének legnagyobb összegű kártérítését, 700 millió dollárt ítélt meg az áldozatoknak. Az is kiderült, hogy a PCB-k káros hatásáról  már a múlt század '40-es évei óta tudott a Monsanto. Ennek ellenére PCB-ket egészen 1977-ig, a teljes betiltásig gyártották. A hatóságok is sokáig szemet hunytak a szennyezés felett...

Az Agent orange: Vietnám mérge

Az amerikai hadsereg a vietnami háborúban lombtalanítószerként vetette be az Agent Orange nevű gyomirtószer-keveréket, amelynek egyik fő gyártója a Monsanto volt. Az esőerdőkre kiszórt lombtalanító, amelynek gyártása során mérgező dioxinok keletkeznek, több tízezer Vietnamban harcoló amerikai katona rákos megbetegedését eredményezte, de a helyi lakosság körében is súlyos születési rendellenességeket okozott.

A Monsanto ebben az esetben is megtett mindent, hogy eltitkolja a  dioxinok egészségkárosító hatásait, s elkerülje a felelősségre vonást.  A vietnami veteránok által indított perek során derült ki, hogy a Monsanto tudatosan meghamisította a dioxinok egészségügyi kockázatait vizsgáló jelentéseket, és a cég összefonódott a legmagasabb döntéshozói körökkel.

Fehérgalléros bűnözés

A kormányzati szervekkel, hatóságokkal való szoros együttműködés szinte végig jellemzője a történetnek. A Monsanto mindig is megtett mindent, hogy emberei ott legyenek a kormányban, az engedélyekért felelős intézményekben. Gyakori volt az átjárás a cég vezetéséből a kormányszervekhez és visszafelé (vállalati forgóajtók).

A tudományos kutatási eredményeket nemcsak a PCB-k és a dioxinok esetében hamisították meg, de ezt a módszert vetették be a génmódosított szarvasmarha növekedési hormon (rGBH) esetében, továbbá a génmódosított szója és kukorica egészségügyi hatásainak, valamint a cég által gyártott totális gyomirtószer, a glüfozát káros hatásainak eltitkolása érdekében is. Lényegében ezt nevezik fehérgalléros bűnözésnek.
Azok ellen pedig, akik megpróbálták felhívni a figyelmet a cég termékeivel vagy a génmódosított növényekkel kapcsolatos problémákra, mint például Pusztai Árpád professzor (Rowett Intézet, Skócia) vagy Ignacio Chapela (Berkeley Egyetem), lejárató hadjáratot indítottak, megpróbálták őket elhallgattatni.

"Volt idő, amikor a tudomány és az egyetemek büszkék voltak arra, hogy függetlenek a kormányszervektől, a katonáktól és az ipartól. De ennek már vége, nemcsak azért, mert a kutatók az ipar által nyújtott finanszírozásból élnek, hanem azért is, mert maguk is részei az iparnak. Ezért mondom, hogy totalitárius társadalomban élünk, amelyet a multinacionális cégek érdekei igazgatnak, amelyek pedig csak és kizárólag a részvényeseknek tartoznak felelősséggel" - fejtette ki Ignacio Chapela.
 
Gyilkol a "környezetkímélő" gyomirtó

A Monsanto a hetvenes években fejlesztette ki a glüfozát hatóanyagú Roundup totális gyomirtószert, amelyet úgy reklámoz, mint biológiailag lebomló, környezetkímélő szert. Ehhez képest a könyvben ismételten fény derül a kutatási adatok meghamisítására - valahogy el kellett kendőzni a kísérleti egerek és patkányok pusztulását.

Megrázó történeteket olvashatunk arról, hogy Argentínában és Paraguayban a génmódosított szójaültetvények környékén a repülőgépekből kipermetezett Roundup miatt több gyermek is meghalt, vagy súlyosan megbetegedett.


Titkos rendőrökkel a gazdák ellen

A génmódosított (Roundup Ready) szója kifejlesztésének egyik fő oka volt, hogy a Monsantonak a glüfozátra vonatkozó húsz éves szabadalmi védelme az ezredfordulón lejárt, s azóta elvileg bárki gyárthatja ezt a totális gyomirtószert. Ezért a cég szabadalmaztatta a Roundupra tűrőképességgel rendelkező génmódosított növényeket, s ma már egy csomagban árusítja a vetőmagot és a gyomirtót. Hogy a bevételeit biztosítsa, a gazdáktól megköveteli, hogy minden évben vegyék meg tőle a vetőmagot. Nem adhatnak belőle a szomszédnak, s ellentétben a több ezer éves gyakorlattal, nem vethetik el újra a következő évben.

Aki ezt nem tartja be, vagy akár a szomszéd földjéről a szél útján történő beporzással a mag átkerül a gazda földjére, és ott kikel, az ellen a Monsanto pert indít. Sok esetben a vállalat hírhedt magánnyomozó céget is felbérel, hogy így szerezzen (vagy gyártson) bizonyítékot egyes gazdák ellen. A Monsanto évente több száz gazda ellen indít eljárást az Egyesült Államokban, s csak ebből évente több mint 15 millió dollár bevételre tesznek szert. A gazdák a perek költsége miatti félelmükben a legtöbbször peren kívül megegyeznek a vállalattal, de csak 2005-ben 90 ilyen per volt, s átlagosan 412 ezer dollár kártérítést kapott a Monsanto. A kártérítési perek miatt csődbe ment gazdák egyre nagyobb részben kényszerülnek arra, hogy eladják földjüket, s ezáltal még inkább növekszik a birtokkoncentráció.

A génpiszkált gyapott öngyilkossági hullámhoz vezet

Indiában a Monsanto agresszív reklámkampányban hitette el a gazdákkal, hogy a génmódosított gyapot sokkal többet terem, mint a hagyományos. A gazdák a jó termés reményében négyszeres áron megvették a génmódosított gyapotot, majd amikor kiderült, hogy a helyi éghajlati viszonyok között a  génmódosított gyapot kudarcot vallott, a gyenge termés következtében nem tudták visszafizetni a kölcsönöket, és csődbe mentek. Emiatt csak Maharastra államban több mint ezer génmódosított gyapotot termesztő gazda lett öngyilkos.

E néhány példa is világosan mutatja, hogy milyen világ vár ránk, ha a Monsanto tervei megvalósulhatnak. Hogy ezt megakadályozzuk, nagyon fontos, hogy minél több ember megtudja, valójában miféle céggel is állunk szemben.