egy kijózanító 7 perces dokumentumfilm a WWF által agyba főbe magasztalt novalja zemlja-i jegesmedve rezervátum "szűzi" (MEGA-LOL) előtörténete kapcsán...

www.youtube.com/watch?v=vBdtw5HaPTQ

és alább a WWF méltatás is olvasható a szűzi" (MEGA-LOL) jegesmedve rezervátumról,

ahol egy szóval se említik azt, hogy a rezervátum a világ legnagyobb atmoszferikus atom- és hidrogénbomba kísérleti területén jött létre...

NEW RUSSIAN ARCTIC PARK TO PROTECT KEY POLAR BEAR HABITAT
www.worldwildlife.org/who/media/press/2009/WWFPresitem12722.html

PS: a atomenergia elsősorban a bomba-fabrikálás lehetősége miatt veszélyes... nem pedig a békés felhasználás kockázatai miatt...

ja arról se feledkezzünk meg, hogy KIK NYERNÉNEK a sarkvidék "védelem alá" helyezéséből...

no hát kik???

hát persze:

az a NYERSANYAG-KITERMELŐ konkurencia nyerne amely nem részesülne ebből a BULIBÓL

gondolom ők támogatják - jó sok áttételen keresztül - ezt a greenpeace kezdeményezést

PS: ez azonban egy pillanatig sem zárja ki azt, hogy a Greenpeace-esek jelentős része őszintén hisz abban, hogy az általuk propagált ügy alapvetően jó....

és a jó ügy érdekében akár még az ördöggel is szövetkeznek

mégis... a sztori vhol TRAGIKOMIKUS... hiszen a valóban érintettekről - a helyi lakosságról -
alig esik szó... lehet hogy ők inkább az arab olajsejkek nyomdokába lépnének...

Hogy kik nyernének a sarkvidék védelem alá helyezéséből?
Például én: mert ha nem basszák el, akkor továbbra is sok hőt ver vissza a jég felülete, és lassabban melegszik a bolygó, ahol élek.
Például.

@fixilány: az a baj, hogy ez nem ilyen egyszerű. A világnak, nekem és neked is olajra van szükséged. Az olaj jelenti a mobilitást. A az összes olajcég ezt az igényt elégíti ki.

Meg lehet tiltani, hogy a sarkokon ne legyenek fúrások, de lehet rosszabbul járunk. A tiltás mit sem befolyásolja az olaj iránti keresletet, így mondjuk majd olajpalából fogják kinyerni az olajat, ami meglehet nagyobb kárt okoz, mint egy esetleges sarkvidéki olajszennyezés.

És szerinted ez az út hova vezet?
Figyelembe véve, hogy ott még veszélyesebb a fúrás, mint más mélytengeri helyeken, és hogy az elég gyakori kiömlések feltakarítása (nem csak a GP szerint) lehetetlen?
És arról is beszélj nekem kérlek, hogy miért tartod lehetetlennek a takarékoskodást? Mert gondolatmenetedből ez következik.
Meg arról is, hogy szerinted mi lesz, ha nem csökkentjük az olajfelhasználást?
Meg arról, hogy miért nem jó neked a normálisabb helyeken bányászott olaj.
Mert "az a baj, hogy ez nem ilyen egyszerű."

@fixilány: Dehogy is, félreértesz.

@fixilány:
A takarékoskodással a legnagyobb probléma, hogy Ázsiában úgy növekszik az üzemanyagok iránt az igény, hogyha mi a takarékoskodunk, akkor azzal csak ők esznek meg többet(náluk pedig a GP nem mer tiltakozni).
Úgyhogy ez a dolog leginkább annyira működik, amennyire a piac kikényszeríti(és azért már egy elég masszív shift indult a takarékosabb járművek gyártása és fejlesztése felé), meg amennyire elterjednek a versenyképes alternatívák.

@fixilány:

azért azt remélem tudod, hogy jelenleg mindössze egy interglaciálisban (jégkorszakközben) vagyunk és több millió éve tart a pleisztocén jégkorszak:)

"Quaternary glaciation, also known as the Pleistocene glaciation, the CURRENT ICE AGE or simply the ice age, refers to the period from 2.58 Ma (million years ago) to present,"

en.wikipedia.org/wiki/Quaternary_glaciation

Persze. :-) Azt azért remélem tudod, hogy ez földtörténeti léptékkel megy elvileg, ami minket nem érint. Ami igen, az bizonyítottan ember okozta felmelegedés, ami viszont már nem földtörténeti léptékekben megy, hanem évek alatt mérhető különbségekben. Nem mindegy.

@fixilány:

az extrém gyors klímaváltozás egyáltalán nem volt ritkaság a recens jégkorszakban… eddig kb. 25 példát találtak rá…
en.wikipedia.org/wiki/Dansgaard-Oeschger_cycles

@fixilány:

Egy példa a természetes körülmények között bekövetkező rendkívül gyors éghajlatváltozásra:

„The Younger Dryas saw a RAPID RETURN to glacial conditions in the higher latitudes of the Northern Hemisphere between 12.9–11.5 ka BP,[6] in SHARP CONTRAST to the warming of the preceding interstadialdeglaciation. It has been believed that the transitions each OCCURRED OVER A PERIOD OF A DECADE OR SO,[7]but the onset may have been faster”
en.wikipedia.org/wiki/Younger_Dryas#Abrupt_climate_change

BTW

Az utóbbi 5000 évben nem a „globális felmelegedés”, hanem a periodikusán visszaérő globális lehűlés volt inkább problematikus,

pl. 4200 évvel ezelőtt az éghajlat HŰVÖSEBBÉ és SZÁRAZABBÁ vált – és ez – finoman fogalmazva – kemény menet volt az ókori civilizációk számára…
en.wikipedia.org/wiki/4.2_kiloyear_event

2800 évvel ezelőtt az éghajlat HŰVÖSEBBÉ és SZÁRAZABBÁ vált – és ez – finoman fogalmazva – kemény menet volt az ókori civilizációk számára…
en.wikipedia.org/wiki/Bronze_Age_collapse#Drought

1500 évvel ezelőtt az éghajlat HŰVÖSEBBÉ és SZÁRAZABBÁ vált – és ez adta meg a kegyelemdöfést a klasszikus civilizációnak (meg persze Justinianus megalomán költekezetése; ez is szerepet játszott a klasszikus világot elpusztító nagy pestisjárvány kialakulásában)
en.wikipedia.org/wiki/Extreme_weather_events_of_535-536

az ún kis jégkorszak se volt semmi (pl. a nagy pestisjárvánnyal indult)

en.wikipedia.org/wiki/Little_Ice_Age

@fixilány:

ja és arról se feledkezzünk meg, hogy a 7 ezer évvel ezelőtti ún. „zöld Szahara” a jelenleginél 2-3 celsius fokkal magasabb átlaghőmérséklethez – a holocén klíma optimumhoz – kapcsolódott
en.wikipedia.org/wiki/Sahara_pump_theory#Last_Glacial_Maximum

a jelenleginél 2-3 celsius fokkal melegebb holocén klímaoptimum idején a Szahara lényegében szavanna volt, a Szaharában lévő hegyvidékeket pedig kiterjedt erdők borították.
en.wikipedia.org/wiki/Green_Sahara#Ecology

ergo

még csak az se igaz, hogy a mai átlaghőmérséklet magas lenne a jelenkor kontextusában...

mi több, a magasabb átlaghőmérséklet mellett sokkal jobbak voltak a globális életfeltételek...