Ennyi CO2 kibocsátástól kímélte meg az izlandi vulkán az éghajlatot.

A nagy piros háromszög az európai légi közlekedés CO2 kibocsátása, a kicsi piros a vulkáné. A nagy fekete, ami most nem jött ki. (A nem légi közlekedés kibocsátása értelemszerűen megnőtt, ezt reméljük beleszámolták a tonnákba. Ha nem, akkor csak egy elnagyolt számítás, de a nagyságrend látszik.)

S hogy mennyire volt erős a kibocsáott hamu hűtő hatása, mit jelent ez? Arról itt egy hosszabb greenpeace-es okoskodás:

Kétségtelen, hogy a vulkánkitörések szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, de az emberi tevékenység által keletkezõ mennyiséghez viszonyítva kicsi a hatásuk. A vulkánkitörések úgy évi 110-250 millió tonna CO2-t termelnek, míg az emberi tevékenységek körülbelül ennek százszorosához járulnak hozzá.

Számos tényezõ befolyásolja, hogy a vulkánkitörés hatással van-e a globális hõmérsékletre, okoz-e rövidtávú éghajlati változásokat, illetve hozzájárul-e a természetes éghajlati ingadozásokhoz. Ha a vulkán megfelelõ erõvel tör ki, hamurészecskék, kén-dioxid és egyéb savas gázok érhetik el a sztratoszférát és egy hét alatt körbevehetik a bolygót, hónapokig, akár évekig ott maradva.

A finom hamuszemcsék aztán a napenergia egy részét visszaverik az ûrbe, megakadályozva, hogy elérje a Föld felszínét. A kénes gázok a légkörben vízzel keveredve savas aeroszolt alkotnak, ami szintén elnyeli a napsugárzást és visszaveri az ûrbe azt. Ez a visszavert energia a globális átlaghõmérsékletek csökkenését eredményezheti.

A történelmi feljegyzések azt mutatják, hogy az elmúlt 600 évben többször is elõfordultak a Föld átmeneti lehûlését okozó intenzív vulkánkitörések. Az egyik legismertebb 1991-ben történt. A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörésekor 17 millió tonna kén-dioxidot és finom hamurészecskéket juttatott több mint 40 kilométer magasba a légkörbe. Három héten belül a porfelhõ körbevette a Földgolyót, mely 0,4 Celsius fok globális átlaghõmérséklet csökkenést eredményezett. Hûtõ hatása még legalább három éven keresztül érzékelhetõ volt bizonyos mértékben.

Az izlandi Eyjafjallajokull gleccser alatti tûzhányóból elõtörõ vulkáni hamufelhõ nem érte el a sztratoszférát. Mi több, a kitörés nem járt nagy mennyiségû kén-dioxid keletkezésével sem. Ezért valószínûtlen, hogy hatása legyen a globális hõmérsékletekre, bár rövid távon lehetnek helyi hatásai. Ha a kitörések intenzívebbé válnak vagy huzamosabb ideig folytatódnak, az éghajlati hatások valószínûbbek lehetnek.

Bárhogy is történjék, a lehûlés átmeneti lesz. Nem fogja tartósan ellensúlyozni a fosszilis üzemanyagok égetésének és az erdõirtások eredményeként az éghajlatban végbemenõ ember által elõidézett változásokat.