Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

A Nagy Dán Delfinmészárlós Lánclevél

2010.06.18. 12:38 Zöld_Dani

Újra feltámadt az a lánclevél, melyben szörnyű képekkel illusztrálva arról van szó, hogy egy dán faluban egy helyi szokás szerint évente azonos napon brutális mennyiségű delfin mészárolnak le, s kérik az olvasót, hogy írja alá a lista végére a nevét és küldje tovább.

 

Kinyomoztuk, hogy mi az igazság, mi történt az ügyben, s az alábbiakra jutottunk.


A képek nagyjából tíz éve készültek. Akkor elég nagy botrány lett belőle, a helyi legények visszább vettek a harci lázból. Volt olyan év, hogy az adott napon egyáltalán nem bántották az állatokat, de többnyire „csak” 10-20 darab körüli állatot mészárolnak le. Ez nem csak annak köszönhető, hogy ciki amit csinálnak, hanem annak is, hogy az állatok húsában annyi mesterséges szennyező anyag halmozódik már fel, hogy nem ehetik meg őket. (Minden rosszban van valami jó.)

 

A magunk részéről azt javasoljuk, hogy aki tenni akar valamit Föld anyácskáért, akár csak egy netes aláírással, az nézzen körül és nagyon rövid időn belül fog találni sok ennél súlyosabb, aktuálisabb és közelibb ügyet is. Vagy ha meg akar maradni a cetek védelménél (végül is miért ne?) akkor nézzen a japánok körmére, ők ezeknél a delfineknél sokkal veszélyeztetettebb fajokat vadásznak, évente ezres nagyságrendben, elég magasról lesajnálva a törvények, megállapodások nagy részét.. Konkrétan pl itt lehet egy petíciót aláírni, amivel nem csak a bálnák mellett lehet kiállni, hanem két, most konkrét börtönbüntetés elé néző bálnavédő aktivistánk mellett is.

 

De semmiképp se küldje tovább, ez egy klasszikus lánclevél, melyről kis logikával azonnal ki lehet találni, hogy bármilyen nemes szándékkal is indult, a legjobb esetben is minimális értelme, haszna lehet.

 

 


13 komment

Címkék: bálna állatok óceánok

A bejegyzés trackback címe:

https://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr892091319

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rézkalapács 2010.06.18. 18:41:43

A lánclevelekről itt egy jó összefoglaló, kicsit érdes a stílusa, de hatékony
yikes.tolna.net/hoax/index.shtml

amergin 2010.06.20. 14:08:12

Időnként én is kommentálni fogom a bejegyzéseket, mert megkért rá egy nagyon kedves greenpeace-es barátom – majdnem azt mondtam: „barátnőm”, mert nőnemű az illető; de legnagyobb bánatomra, ennyire még nem jó a helyzet.

Néhány általános megjegyzés a greenpeace-szel kapcsolatban. :)

I.
„Boy: Mister! Mister! My father, who is a geologist, told me that the global warming is not sufficiently proven scientifically.
Greenpeace-activist: (makes a Jedi-movement with his hand) Your father is wrong. The global warming will be our doom.
Boy: My father is wrong. The global warming will be our doom”.
South Park, „Earth Day”-episode.

Tény az, hogy az emberiség a huszonötödik órában van – vagyis a túllövés állapotában. Ha most leállnánk minden környezetszennyező tevékenységgel, a kedvezőtlen környezeti folyamatok akkor is folytatódnának.
Ilyen körülmények között fontos és hasznos, hogy a szervezet olyan részletkérdésekkel is foglalkozik, mint génmanipulált élelmiszerek, vagy a KitKatben található pálmaolaj:
www.168ora.hu/buxa/onnek-fogalma-sincs-mi-volt-a-kit-kat-ben-55354.html

De a jelen helyzet jellegzetesen olyan, amelyben az ördög nem a részletekben lakik, hanem patás őkelme teljes testfelületével – vagy inkább alfelével – terpeszkedik el a rendszer egészén, és jó nagyokat fingik bele.
Az ördög az egész fogyasztásorientált rendszerben lakozik: abban az életmódban, amely a nyersanyagokkal, az erőforrásokkal és általában mindennel olyan pazarlóan bánik, hogy azt a Föld néhány generációnál tovább nem lesz képes nagyon elviselni; (a technikai haladásra itt nem érdemes nagyon bazírozni).
Rendszerszintű változásra lesz szükség – és ez a dolog legnehezebb része; az emberek azt még csak-csak elfogadnák, hogy ne száz méter vécépapírral töröljék ki nap mint nap a seggüket; de arra, hogy drasztikusan összehúzzák igényeiket, már kevésbé hajlandóak. Márpedig most erre lesz szükség.

A tények legszigorúbb tiszteletben tartással, maximális tudományos felkészültséggel és körültekintéssel. A legapróbb csúsztatás vagy ténybeli tévedés magának az ügynek a komolyságát rombolja le.

II.
„Az előző kapitány, Paul Watson, egy haszontalan szervezetlen médiaribanc volt, aki szerint még hazudozni is megengedett, ha nemes ügy érdekében teszik”.
South Park, Whale Wars

Az írott és elektronikus sajtót még évekkel ezelőtt járta be a hír, hogy az Unió környezetvédelmi bizottsága elé terjesztett jelentés számai és adatai „megkozmetikázottak”. A – már elfelejtettem melyik – szakmai fórum által készített jelentés az általános klimatikus körülmények drasztikus romlását 2038-ra jósolta, amit az objektív adatok semmiképpen sem támasztottak alá. A jelentésért felelős ember azt nyilatkozta, hogy így akarták a világ politikusait gyorsabb intézkedésekre sarkallni.
(Az ügy közelebbi paramétereit elfelejtettem – külön kérésre utánakeresek).

Nem tudom ki volt az a baromállat, az az eszement agyalágyult idióta, aki elhitte, hogy egy több lépcsőn keresztül menő, meghamisított (vagy akár csak „kozmetikázott”) jelentéssel nem buknak le, max. egy (azaz egyes) héten belül.
De még ha nem is buknának le – ami csupán egy absztrakt, elméleti lehetőség – akkor is necces feltételezni, hogy hazudozni megengedett-e – akár a gyorsabb beavatkozás reményében.

Az igyekezet végső soron érthető: politikusaink jelenlegi választópolgárainkat célozzák meg ígéreteikkel; 2078 viszont kívül esik az aktuális választási kampány akciórádiuszán, mivel a jelenlegi választópolgárok közül akkor már lényegesen kevesebben lesznek életben. És az különben is 2078-ban lesz.
Bizony, kedveseim, a kampányt úgy kell végigvinni, hogy „csupán” a gyermekek, az unokák élete lesz pokol a jelenlegi tendenciák szerint. Így kell belátásra bírni az embereket. Csúsztatás, hazudozás kontraproduktív.

III.
„Eric: I’m not too busy, Stan. Stan: You are not? Eric: No, I’m not. (Pause) I just don’t care. At all. Stan: „Kenny! You don’t care about dolphins and whales being slaughtered? Kenny: hmpf-nmpf! Eric: STAN! KENNY AND I DON’T GIVE TWO BIG SHIT ABOUT DOLPHINS AND WHAAAALES!”
South Park, Whale wars

Tény, hogy a környezeti katasztrófához az is bőven elég lesz, ha egymilliárd kínai hirtelen átvált bicikliről autóra. (Apropó! Mennyire aktív a Greenpeace Kínában?) Az meg már csak a hab lesz a tortán, ha a most már ugyancsak nekilendülő India is beszáll a fogyasztási buliba, további egymilliárd fővel.
Hogy a drasztikus rendszerváltozás szükségességét globális méretekben hogy fogjuk érvényesíteni, az egy külön érdekes történet lesz. Aki ennek a valóban hatékony receptjét ki fogja találni, annak szerintem kapásból két darab béke-Nobeldíjat is kellene adni.
A környezetvédelemnek ára van. A számlát mindenki számára egyértelműen és világosan ki kell állítani: környezetvédelem = gazdasági válság. Ez a képlet sajnos így igaz. Ilyenkor komplett gazdasági szektorokat kell leállítani, illetve drasztikusan átformálni – ami viszont időbe telik.
Hogy hogyan lehet ezt rendszerméretekben elfogadtatni? Sajnálom – nekem a diktatúrán kívül nincs jobb ötletem. (Palpatine for president!)

A környezetvédelmi stratégiai kérdésekben a Greenpeace álláspontját sem érzem mindig teljesen megfelelőnek. 1. Az egyik ilyen vesszőparipám, az atomreaktorok kérdése – amelyeket közelebbről ismerhetek, mivel atomfizikusként végzett apám sokáig a KFKI kutatási atomreaktorában dolgozott.

Ezután szívtam a fogam, hogy több greenpeace-es ismerősömről, akikkel beszélgettem a témáról, kiderült, hogy fogalmuk sincs, hogy működik egy atomreaktor. Csak annyit tudnak, hogy azokból kivesznek valami sugárzó micsodákat, amik ártanak a Földanyának. „That’s not enough children, to change the world. That’s not enough”.

Az atomreaktorok messze a legkörnyezetbarátabb energiaforrások egyike, amelyekkel csak rendelkezünk.
Hogyan működik egy ilyen izé? Vannak a masszív sugárzó uránrudak. Ezekből lesz energia, hőenergia. Az uránrudak hűtővízben vannak: nehézvízben (D2O), ez hűti az egész rendszert, különben a reaktor külső köpenye megolvadna. És vannak a szabályozó rudak: ha az uránból eredő neutronsugárzást semmi sem nyelné el, akkor az egész rendszer egy atombomba (majd egy gombafelhő) formáját öltené. Moderátor-, illetve szabályozó-rudak, amelyeket bórból, illetve szénből készítenek.
A szabályozó-rudakat felülről lógatják bele az uránrudak közé. Valahogy így:
en.wikipedia.org/wiki/File:Thermal_reactor_diagram.png

Innentől kezdődik a trükk. A reaktort szabályozó emberekre nagy nyomás nehezedik (politikai-, gazdaságpolitikai értelemben), hogy minél több energiát termeljenek.
Minél jobban belelógatják a cuccba a szabályozó-rudakat, annál több neutron nyelődik el, és annál kevesebb energia termelődik. Viszont ha nagyon kihúzzák őket, akkor könnyen elforrhat a hűtővíz, és túlszalad a rendszer. Gombafelhő.
Így a rendszert az egészséges határig próbálják terhelni, amivel viszont nagyon kell vigyázni, mivel a billenési pont nagyon vékony: nagyon könnyen megszaladhat a rendszer. (Csernobilban is terhelhetőséget próbáltak tesztelni. Sikertelenül).

A Greenpeace, amennyire én tudom, az atomerőműveket azért ellenzi, mert veszélyesek, és mert nehéz megoldani a kiégett fűtőelemek tárolását, amelyek még néhány ezer évig sugároznak.
A veszélyességről annyit, hogy valamennyi eddigi, általam ismert reaktorbaleset emberi mulasztásnak, illetve felelőtlenségnek „köszönhető”. Ha odafigyelnek a rendszerre, akkor biztonságos.
A még sugárzó, de használhatóság szempontjából már lemerült fűtőelemekről annyit, hogy 25 méter vastag falú betonkockák valóban nem esztétikusak, és külön vigyázni kell, hogy nehogy földrengés-veszélyes helyekre telepítsék őket; de megfelelően elzárva biztonságosak; a jelenlétük a Földön össze sem hasonlítható a sok más ipari és vegyi hulladék jelenlétével a természetben; és szerintem néhány évtizeden belül reálisan lehet reménykedni a technikai-ipari ártalmatlanításukban.

2. Repülőgépek. Erről röviden csak annyit, hogy a repülőgépek persze megterhelik a környezetet. De fogyasztási szokásaink, az ipari méretű környezetszennyezés nagyságrendekkel jobban terheli meg a környezetet, mint az általános légi forgalom.
(És szerintem néhány évtizeden belül itt is ki fognak majd találni környezetbarátabb meghajtószerkezettel rendelkező repülőket).

Bob_ 2010.06.22. 11:36:10

Üdv Amergin,

Minden tiszteletem a KFKI-s papáé, de

- miért ne lehetne nem atomfizikusnak is véleménye arról, hogy milyen módon megtermelt energiát szeretne használni?

- nemcsak a veszélyesség a baj az atomerőművekkel, de az feltétlen. Nem lehet kizárni az emberi tényezőt. Nemcsak az atomnál, másnál sem. Csak ott max. letépi a szél a szélerőmű rotorját és legrosszabb esetben egy gyerekekkel teli sulin landol. Az atomerőmű esetében ennél nagyságrendekkel súlyosabbak a következmények mind térben, mind időben. És nemcsak a működtetést lehet elbaltázni, hanem a hulladékkezelést, ami meglehetősen hosszú generációkon át feladatunk marad.

A legnevesebb hitelminősítő cégek (Moody’s 2009 július 9; Citigroup 2009 november 9) szerint túl kockázatos vállalkozás az atomerőművek építésébe fogni!

Jelenleg ugyanis 52 reaktor van épülőben, de ebből 13 már több, mint 20 éve nem készült el, 24 esetében nem tisztázott, hogy beindíthatóak-e.

Al Gore: „A Fehér-házban töltött 8 évem alatt, amikor nukleáris fegyverkezési program ügye került elénk, akkor azt tapasztaltuk, hogy mindig atomenergia termelési programmal indult.”

Hans Alven, Nobel-díjas atomfizikus: „Az energetikai és katonai célú atom sziámi ikrek!”

Világszerte tendencia, hogy az atomerőművek építési költségei a politikai döntés megszületésekor sokszor alacsonyabbak, mint mire elkészülnek.
- A legkorszerűbbnek mondott finn atomerőmű már most 4-évet késik és mintegy 400 milliárd forinttal kerül többe. A cseh Temelin 10 évet késett és 5x annyiba került. Az utolsó 10 indiai reaktor esetében 300%-os volt a büdzsétúllépés...

Javaslom az alábbi dokumentumok érvrendszerét, ha még nem láttad volna:
www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2008/11/getting-serious-about-nuclear.pdf

www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2009/4/nuclear-power-a-dangerous-was.pdf

www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2009/11/nuclear-power-an-obstacle-to.pdf

Az eddig említett hátrányok nélkül a megújuló szektor HÉTSZER több munkahelyet teremt, mint az atom.

Legjobbakat!
bob

Vay M 2010.06.22. 15:13:53

@amergin:
Drága amergin,
ugye nem pár south park idézet, néhány aktivista szavai és az IPCC tévedése miatt akarsz rajtunk túl sok port elverni? :-)
Bob belinkelt pár fontos doksit, amin a GP álláspontja nyugszik, - általában ezek, meg a hivatalos GP-s anyagok alapján érdemes egy szervezetet kritizálni. (Aki ügyes, így is találhat fogást, de sebaj, abból többet tanulunk, mint a lelkes vállonveregetésekből.)
Nagyon hosszan írtál nagyon sok mindent, - ebből ha jól látom a lényegesebb pontokat Bob megválaszolta, de ha valamire még szeretnél választ szólj.
Üdv: M

amergin 2010.06.22. 16:53:24

@Vay M: Szevasz Vay! Nem akarok én senkin sem port elverni, különösen nem néhány South Parkos idézet alapján :D - azokat csak csipkelődésnek raktam be, nem kell őket komolyan venni :D - A belinkelt cikkeket majd feltétlen elolvasom - csak jussak levegőhöz; (jelenleg rengeteg munkával küszködöm az egyetem körül).

Én a nagyvolumenű energiatermelés jövőjét egyelőre az atomenergiában látom - amelynek az egyetlen nagy bökkenője valóban a sugárzófűtőelemek kezelése; én abban reménykedem, hogy 3-4 évtizeden belül elérhető válik a fúziósenergia; (vagyis szabályozni fogják tudni a hidrogénfúziót).
De még tanulhatok :)

Vay M 2010.06.22. 17:22:27

A hidegfúzióban nem csak te reménykedsz, akik bütykölik, azok szerint legjobb esetben 50 év múlva menni fog :-)
Szerintem meg addig tegyünk meg mindent a megújulókkal + az energiahatékonysággal, és ha utána is szükség van még arra a hidegfúzióra, akkor nézzük meg. (Tudtommal arról nincs elutasító GP-s álláspont - lévén h maga a hidegfúzió sem létezik még, de elképzelhetőnek tartják az okosaink, h ne legyen vele semmi bajunk.)

De ha már south park, ezt ismered?
greenpeace.blog.hu/2010/04/03/antizold_klasszikus

amergin 2010.06.22. 17:36:51

Felületesen belenéztem a linkekbe - emészthető hosszúságúak, tehát még a közeli jövőben igyekszem őket átnyálazni.

Vannak bennem bizonyos előítéletek - de ezeket zárójelbe fogom tenni az olvasás idejére - alapjáraton kicsit gyanakvó vagyok az olyan tanulmányokkal, amelyeket szervezetek és nem magánszemélyek jegyeznek (ha egy tudományos intézmény mint olyan állít ki egy tudományosnak szánt jelentést, a készítők nevét akkor is feltüntetik) - és ilyen tanulmányok esetében olyan sznobizmus is működik bennem, hogy a készítőnek minimum phd-je legyen fizikából.

De mondom: azért ezeket a rögeszméimet ideiglenesen zárójelbe fogom rakni.

Vay M 2010.06.22. 17:48:44

Oké, tisztelem az elszánt nyitottságod!
De azt ne felejtsd el: itt messze nem csak fizikáról van szó. Az a végrehajtás mikéntje, ha úgy tetszik, a legutolsó kérdés.
Előbb jönnek olyanok, h nemzetgazdasági szempontból milyen az atomenergia: munkahelyteremtés, klímavédelem, környezetbiztonság, korrupció (gondolj csak arra, h az a kocsis istván, aki most a bkv vezetőjeként jeleskedik, az mvm vezetőjeként 18 mrd-t tüntetett el, azelőtt meg a paksi atomerőmű vezetje volt),
s vannak tájhasználati, ökológiai szempontok, sőt etikaiak is.
Ezek mind fontosabbak, mint a fizika, akkor, amikor arról gondolkodunk, h kell-e nekünk az atom. Ha ezek alapján úgy döntünk, h igen, akkor jöhetnek a fizikusok, és végrehajthatják a társadalom döntését.

De az, h az atomenergia használatáról azok mondják meg a tutit, akik abból élnek, és akik a végrehajtás mikéntjéhez értenek csak, az olyan, mint ha a halálbüntetés elfogadásáról a hóhérokat tekintenénk szakértőknek. Ők vastagon érintettek, elfogultak, befolyásoltak. De nem értenek jobban ahhoz, h az ezerféle, zömmel az ő kompetenciájukon kívül eső szempont alapján kell-e vagy sem.

amergin 2010.06.22. 17:57:38

@Vay M: Megvan :) (Többször végignéztem mindegyik évadot :D ) Egyébként nem gondolom, hogy a South Park greenpeace-ellenes volna - még csak azt sem mondanám, hogy greenpeace-szkeptikusok. Inkább csak ironizálnak.

Amiről én beszéltem, az a hidrogén-fúzió:
en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen_fusion
És nem a hidegfúzió:
en.wikipedia.org/wiki/Cold_fusion

A hidegfúzió a magfúziót szobahőmérséklet-szerű körülmények között próbálja megvalósítani; és a fizikusok között a folyamat megvalósíthatósága egyáltalán vitatott; (amennyiben az a tényleges magfúziót célozza szobahőmérsékleten).

A hidrogénfúzió simán arra a folyamatra utal, amelynek során a csillagok előállítják a maguk energiáját, és - hm - ahogyan a hidrogénbomba működik. A hidrogénbomba egy nagyságrenddel nagyobbat pukkan, mint az atom, mert nekije az atombomba csak a gyutacsa.
Egy kis földre vitt nap.

Viszont az energia is nagyságrendekkel nagyobb, ami a hidrogénfúzióban szabadul föl, mint amit egy atombomba - annak lassított változata: az atomreaktor - előállítani képes.
Kérdés: hogyan szelidítsük meg a hidrogénfúziót, amikor semmilyen ismert földi anyag nem képes elviselni a nap magjához közelítő hőmérsékletet?

A hidegfúzió ennek egyik közelítési kísérlete volna - lehetősége, mint mondtam, vitatott.

Én a most ismert fizikai elvek szerinti megvalósítási utakban gondolkodom: Simonyi Károlynak volt a témáról néhány cikke - jelenleg olyan utakkal kísérleteznek, hogy a naphőmérsékletű plazmát (plazma = negyedik halmazállapot, külön szaladgálnak a magrészecskék) elektromágneses mezővel lebegtetik - és úgy próbálják megcsapolni a keletkező energiát.

Probléma: a mai technikai színvonalon csak nagyon kevés fúziós anyagot tudnak lebegtetni, amelyből érdemi energiát nem tudnak kinyerni; (még annyit sem, amennyibe az egész előállítása és lebegtetése kerül).
Szerintem ezen az úton lesz siker - néhány évtized múlva.

amergin 2010.06.22. 17:59:23

@Vay M: Értelek, elfogadom :) Bár jegyezzük meg a fizikusokról: azért is érdemes kikérni a véleményüket, mert ők értenek hozzá :) És vannak öko-tudatos fizikusok is ;)

amergin 2010.06.26. 16:03:36

Ez annyira szép, hogy berakom Nektek. Az egyik kedvenc számom. (És majd még küldök megjegyzést, csak jussak levegőhöz!)
www.youtube.com/watch?v=lYUNqlhWOWs

GP-gépház 2010.06.29. 17:03:29

Már be is készítettük, rövidesen ki lesz posztolva!
süti beállítások módosítása