Napjainkban a legfőbb természetvédelmi téma a globális felmelegedés. Szinte minden héten hallani vagy olvasni lehet valamilyen hírt ezzel kapcsolatban. Mégis úgy tűnik, hogy az emberek nem veszik elég komolyan. Olyan érzés, mintha csak rémisztgetni akarnának minket, de senki sem ijed meg igazán. Az információk többsége, amik a médián keresztül eljutnak az emberekhez, hiányosak és sokszor tévesek is, vagy annyira tudományos nyelven van megfogalmazva, hogy az embernek kedve sincs elolvasni.
Először is azt kell tisztázni, hogy tulajdonképpen miért is rossz a globális felmelegedés. Sokan úgy gondolják, hogy ez annyit jelent, hogy nyáron melegebb, télen pedig enyhébb lesz az időjárás. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Testületének (IPCC) előrejelzése szerint, ha nem teszünk komoly lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsük az üvegházgázok kibocsátásának mértékét, úgy 2100-ra a bolygó átlaghőmérséklete 6 C fokkal is emelkedhet. Az ilyen híreket olyan képekkel festik alá a médiában, amiken zsúfolt strandokon fürdőznek az emberek és palackos vizet osztogatnak a városokban. Ezáltal azt az érzetet keltik bennünk, hogy tulajdonképpen a globális felmelegedés nem is olyan rossz.
Itt a lényeg az „átlag” szóban rejlik. Első hallásra a 6 C fok nem tűnik soknak. Az egyenlítő környékén valószínűleg alig fog emelkedni a hőmérséklet, míg a sarkok környékén jelentős lehet a változás. Képzeljük el, hogy a fejünket a hűtőszekrénybe, a lábunkat pedig a forró sütőbe tesszük. Az átlaghőmérséklet biztos kellemes lesz, de a testünk két végpontján túl meleg, illetve hideg lesz. A globális felmelegedés is hasonlóképpen zajlik. Ez eddig nem jelentene túl nagy gondot, hiszen mi emberek is elviselünk legalább 50 C fokos hőingadozást, a jegesmedvék és a császárpingvinek is bírják a 30 C fokot az állatkertekben. A gond azzal van, hogy a jég már kevésbé bírja a meleget. A jegesmedve, a császárpingvin és a többi sarkköri állat, nem a magasabb hőmérséklet miatt fog elpusztulni, hanem mert megváltozik a környezete, elfogy a terület ahol élelmet szerezhet magának. Itt van példának a krill. Az óriás ceteketől, a pingvinekig számos élőlény fontos tápláléka. A krill a jégtakaró alatt növekvő algából táplálkozik. Így, ha nincs jég, nincs alga, nincs krill, nincs cet,pingvin, satöbbi.
Sokan ha meghallják a tengerszint emelkedésről szóló híreket, azzal cáfolják, hogy ez butaság, hiszen ha van egy telipohár vizünk, amiben van egy jégkocka, és ez a jégkocka elolvad, akkor sem fog a pohárból kifolyni a víz. Ez így is van. A tenger szint nem azért fog emelkedni, mert a benne lévő jég elolvad. A tenger felett uszó jégtömegek és a gleccserek olvadása okozza a tengerszint növekedését, illetve magasabb hőmérsékleten a víznek nagyobb lesz a térfogata. Az IPCC szerint, 2100-ra 59 cm-rel fog emelkedni ÁTLAGOSAN a tengerszint, de mint utóbb kiderült, a sarki jégtakarók sokkal gyorsabban olvadnak, mint azt a tudósok gondolták. Ha csak abba gondolunk bele, hogy az emberiség 45%-a partvidéken él, a megapoliszok (10 milliónál nagyobb létszámú városok) 75%-a folyók és tengerek partján található. Engedjük szabadjára a fantáziánkat és képzeljük el, hogy mit jelentene ez. A víz emberek millióinak otthonát, megélhetőségét, munkahelyét tüntetné el. Ezek az emberek nyilván más területekre, országokba kell, hogy költözzenek majd. Az ilyen mértékű tömeges vándorlás komoly politikai problémákat is jelentene. Hol fog lakni,dolgozni,élni New York, London, Tokio lakossága?
Tény, hogy az ember a felelős a legtöbb CO2 és egyéb káros gázok kibocsátásért. A növények fotoszintézis során CO2-t vonnak ki a levegőből, így fenntartva a légkör egyensúlyát. Az esőerdők és a tenger felszínén élő növények játszák a legfontosabb szerepet ebben. Ennél fogva nem csak az a probléma, hogy az ipar forradalmasítása miatt a gyárak tonnányi mérgező anyagot juttatnak a légkörbe, hanem óriási iramban kezdték el irtani az erdőket és szennyezni az óceánokat,tengereket. Így már nincs annyi növény, amennyi semlegesíteni tudná ezt. Valóban ennyire buták lennénk, hogy saját magunk alatt vágjuk a fát?
A sort még lehetne folytatni, hogy mi minden fog változni és elpusztulni. A probléma ott gyökerezik, hogy már nem a saját létfenntartásunkhoz szükséges mennyiséget állítjuk elő a gyárakban,erőművekben, hanem annyi felesleget és szemetet, amennyit a bolygónk képtelen újrahasznosítani. A természet rendje, hogy valami születik, aztán meghal, így van ez a bolygókkal is, de miért kell siettetnünk a halálát? Az élőlények lételeme a levegő és a víz, ezt már az óvodában megtanultuk, mégis most úgy tűnik ezt elfelejtettük. Itt már nem csak arról van szó, hogy a gyerekeink jövőjét tesszük tönkre, hanem már a sajátunkat is. Az ember valóban ennyire önpusztító lenne?
A globális felmelegedés nem csak melegebb levegőt jelent, hanem a légkör, a tápláléklánc és az ökoszisztéma teljes összeomlását. Amiben mi, emberek is élünk. És ez nem „hamarosan”, meg 100-200 év múlva lesz, hanem a legújabb előrejelzések szerint 40 éven belül kritikus lesz a Föld állapota. Visszafordítani ezt már nem lehet. Mi pedig lassan levegőért kapkodhatunk.