Az alábbi véleményt Kumi Naidoo, a Greenpeace ügyvezető igazgatója írta a New York Times/International Herald Tribune részére
Tizenkét nap közel sem elegendő megérteni a katasztrófa nagyságát, ami Japánt sújtotta március 11-től. A gyerekektől kezdve, akik szüleiket veszítették el a földrengésben, azokon át, akiknek a szeretteit még mindig nem találták meg a cunami után, egészen azon dolgozókig, akik az egészségüket kockáztatják azzal, hogy hősiesen megkísérlik stabilizálni a Fukushima nukleáris komplexumot – ezzel nincs vége a tragikus történetnek.
Amellett, hogy átérzem a japán emberek gyászát és empátiáját, egy új érzés született bennem, és ez a düh. Ahogy aggodalmasan várunk minden információmorzsát Fukushima helyzetéről, reménykedve, hogy a radioaktív szivárgások és kibocsátások a végükhöz közelednek, hogy elhárítható a további katasztrófák kockázata, és hogy a japán embereknek egyel kevesebb rémálommal kelljen megbirkózniuk, a kormányok az egész világon továbbra is támogatják a nukleáris energiába való befektetéseket. Múlt héten például a dél-afrikai anyaországom kormánya bejelentette, hogy 9600 megawatt nukleáris energiát adtak hozzá az új energia tervükhöz.
Jelenleg két veszélyes feltevés van, amit tényként kezelnek a folyamatban lévő nukleáris válság kellős közepén. Az első, hogy a nukleáris energia biztonságos. A második, hogy a nukleáris energia az alacsony szén-dioxid kibocsátású jövő alapvető eleme, így szükséges a katasztrofális klímaváltozás elkerülése miatt. Egyik sem igaz.
A nukleáris technológia mindig érzékeny lesz az emberi hibára, természeti katasztrófára, tervezési hibára vagy terrorista támadásra. Amit most Fukushimánál látunk, az a rendszer hibája. A reaktorok ellenálltak a földrengésnek és a cunaminak, de aztán a létfontosságú hűtési rendszerek buktak el. Amikor a visszacsatolt villamosenergia-rendszer is tönkre ment, a reaktorok túlhevültek, és végül ez okozta a sugárzás elterjedését. Ez csak egyetlen példája annak, ami rosszul mehet.
A nukleáris erő eredendően nem biztonságos, és a sugárzást kísérő expozícióból eredő betegségek listája borzalmas: genetikai mutációk, születési rendellenességek, rák, leukémia és rendellenességek a szaporodásban, immunrendszerben, szív- és érrendszerben, endokrin rendszerben.
Mióta hallottunk Csernobilról és a Three Mile Islandről, a nukleáris ipar elhiteti velünk, hogy ezek elszigetelt esetek voltak az egyébként hibátlan történelmükben. Nem egészen. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség több, mint 800 jelentős eseményt jegyzett hivatalosan – Mayak, Tokaimura, Bohunice, Forsmark, hogy csak néhányat említsek.
Az érvelés, miszerint a nukleáris energia szükséges része a szén-dioxidtól mentes jövőnek, hazugság.
A Greenpeace és az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) együtt kidolgozott egy tervet, az „Energy [R]evolution”-t (Energia Forradalom/Energia fejlődés), amely egyszerűen bemutatja, hogy a tiszta energia útja olcsóbb, egészségesebb, valamint gyorsabban hoz eredményt az éghajlat érdekében, mint bármely más lehetőség. Ez a terv a meglévő reaktorok kivonását követeli világszerte, és az új, anyagias nukleáris reaktorok építésének a halasztását.
Ráadásul a konzervatív Nemzetközi Energia Ügynökség által nemrégiben létrehozott energia forgatókönyv kiemeli a tényt, miszerint a nukleáris energia nem szükséges az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez. Megmutatja, hogy ha a meglévő nukleáris energia kapacitása 2050-ig megnégyszereződik, a világot ellátó energia aránya globálisan 10% alatt lesz. Ez kevesebb, mint 4%-kal csökkentené a szén-dioxid kibocsátását. Ugyanezt a pénzösszeget a tiszta, megújuló energiaforrásokba fektetve, mint a szél és a napenergia, sokkal nagyobb hatást érhetünk el a globális felmelegedés csökkentésében.
A nukleáris energia egy drága és halálos őrület a valódi megoldásokhoz képest. Az energia „üzemanyag-mentes” erőforrásai nem hoznak létre nemzetközi konfliktusokat (ahogy ezt írom, segíteni nem tudok, de Líbiára gondolok), ezek nem száradnak ki, és nem is ömlenek ki. Ezekhez kezdeti pénzügyi befektetések kellenek, de idővel a megújuló erőforrások ára csökkenni fog, ahogy a technológiai fejlődés és a piaci verseny lejjebb tolja az árakat. Továbbá a bölcsen megvalósított, nukleáris- és üzemanyag-mentes, zöld jövő seregnyi biztonságos, új munkahelyet fog teremteni.
Ha egy olyan nemzetközi szervezet, mint a Greenpeace, csatlakozik a Japán Lakosok Nukleáris Információ Központjához (JCNIC), és együtt fordulnak a japán kormányhoz jobb evakuációs tervekkel és egyéb védelmi intézkedésekkel a még mindig a 30 km-es lezárt zónában lévő emberek érdekében; ha az élelmiszer-kérdés és a víz szennyezettsége tovább növekszik Ázsiában; ha jód tablettákat árusítanak ki továbbra is világszerte, és az emberek riadó-készültségben vannak a radioaktív sugárzás miatt Japántól olyan távol is, mint Los Angeles – szükségszerű, hogy ahogy a világ lakossága, mi továbbra is hangoztassuk ellenállásunkat a nukleáris energiába való további befektetések miatt. Egy valóban tiszta energia forradalomra van most szükségünk.
Fordította: Kerekes-Nagy Krisztina
