A veterán kampányos és egykori ökológus Joss Garman beszélt nekünk a munkája során elért sikerekről és a tapasztalatairól.
Mi volt az eddigi legsikeresebb kampányod?
Van két kampány, amiben különösen büszke vagyok arra, hogy részt vehettem. Az első a Heathrow repülőtér 3. kifutópálya építésének megállítása, ami a klímaváltozás elleni harc egyik epikus győzelmének számít. Nem hiszem, hogy sikert érhettünk volna el a közös fellépés, és a közeli település, Sipson lakóinak a mozgalomba való bekapcsolódása nélkül. A Klíma Tábor, valamint az ügyet a legfelsőbb bíróságig vivő ügyvédek szintén kulcsszerepet játszottak a történetben.
A másik, kampány, amely történelmi jelentőségű a brit környezetvédelemben a tervezett szénerőmű-beruházások meghiúsítása volt. A Greenpeace nélkülözhetetlen szerepet játszott abban, hogy összefogja az embereket a kormány szándékának megváltoztatásáért. Különösen a 6 emblematikussá vált aktivista és tárgyalásuk vált híressé, miután lezártak egy szénerőművet a CO2 kibocsájtás megszüntetéséért. A bíróság felmentette mindannyiukat, az indoklásban szerepelt, hogy a társadalmi jó érdekében cselekedtek.
Mindkét eset azt bizonyítja, hogy az aktivisták rendkívül fontos szerepet játszanak, ők igazi változást képesek ma is elérni.
Mi volt az eddigi legkevésbé sikeres kampányod?
Amikor még iskolás voltam, hat szombatomat töltöttem a főutcán a „STOP ESSO” kampány keretében – amelynek során igyekeztünk a világ legnagyobb olajtársaságára nyomást gyakorolni. Szomorúsággal tölt el, ha arra gondolok, hogy az Exxon óriásvállalat és társai még mindig vasmarokkal tartja befolyása alatt az amerikai kongresszust. Ezt támasztja alá, hogy az Obama-kormánynak sem sikerült keresztülvinnie az éghajlatvédelmi intézkedéseit. Éppen ezért úgy érzem, hogy itt az ideje még erőteljesebben fellépnünk az olajiparral szemben.
Vállalatok: velük dolgozni, vagy ellenük?
Mindkettő! Természetesen sok jól ismert márka van, amelyik hátráltatja a küzdelmet a klímaváltozás megállításáért. Sok más - akár korábban szennyezőnek ismert - vállalat is van azonban amely változtatott az üzletpolitikáján, és kiáll a környezetvédelemért, persze ennek mértéke nagyon különböző lehet, de ők potenciális szövetségesként is számon tarthatók a küzdelemben. Kaliforniában például sok vállalatnál megfigyelhető a környezetvédők mellett való kiállás, annak érdekében, hogy a ,,zöldebb” törvényeket megvédelmezzék az olajlobbival szemben. Ezek a változások nagyon fontosak.
Mi a leghatékonyabb módja az emberek motiválásának?
Mindig a mozgalmakra épülő kampányok a legsikeresebbek. A Heathrow példájával élve, vannak emberek, akik a zajszennyezés, mások a kis, helyi közösségek, megint mások a klímaváltozás miatt aggódtak. Meg kell találnunk a módját, hogy ezek a motivált emberek összefogjanak a közös cél érdekében.
Mi a legjobb módja a politikusok elérésének?
A politikusok is végső soron csupán csak emberek, különböző motivációkkal. Ezért fel kell tennünk magunknak néhány kérdést. Kik befolyásolják őket? Milyen kérdések foglalkoztatják választóikat? Mitől függ a pozíciójuk? Milyen gazdasági és társadalmi érdekeket tartanak számon? Ezeket, és ehhez hasonló kérdéseket kell megválaszolnunk magunkban, ahhoz, hogy tudjuk, hogyan, kell tárgyalnunk az adott politikussal. A légi-közlekedés kérdése például egyértelműen befolyásolta az elmúlt évek választásait, ezért lehetetlen volt bármelyiküknek is figyelmen kívül hagynia a bővítés kérdését.
Mi a legfontosabb, amit idén tehet az országod a környezetvédelemért?
Nagy Britanniának létre kell hoznia egy Zöld Beruházási Bankot. Ha ez megszületik, akkor sok milliárdnyi magántőke fog áramlani a környezetvédelmi iparba, és az alacsony CO2 kibocsájtású technológiákba, ez esélyt ad az országnak, hogy megmutassuk az egész világnak, nem csak beszélünk a Föld jövőjéről, de cselekszünk is. Ezeknek a beruházásoknak a sikere erőteljes jelzés lesz a fejlődő országoknak, hogy jól válasszanak a különböző technológiák közül. Remélem mielőbb megvalósul ez az elképzelés.
A legfontosabb lépés, amit idén az emberek tehetnek?
Vegyenek részt a klímaváltozás elleni kampányban, hogy változást érhessünk el. Nagyon fontos persze a saját életvitelünk zöldítése, de sok ember van, aki erre még nem ébredt rá, így a politikai változás elősegítése is szükséges. Sok csatát megnyertünk már közösen, és újabbak vannak még hátra.
Milyen más kampányokra figyeltél fel mostanában?
A túl halászat és a tengerek kizsákmányolása nagyon aktuális ma. 2011 az óceánok jövőjének éve is. A pazarló halászati technikák miatt most egész Európában újratárgyalják a szabályozásokat. A tengeri élőlényekről, rejtett életmódjuk miatt gyakran megfeledkezünk, noha az övék ugyanolyan törékeny ökoszisztéma, mint bármelyik másik. Nem szabad elhalasztanunk a lehetőséget a megvédésükre. A Greenpeace rendelkezik azzal az erővel, ami a fenntarthatóság irányába terelheti a szupermarketeket és beszállítóikat, de vannak itt mások is, akik eredményesen küzdenek, jó példa volt erre Jamie Oliver iskolai étkeztetés kampánya, vagy fellépése az etikus állattartásért.
Ki a te szemedben a legnagyobb kampányhős?
Nagyon szerencsés vagyok, hogy ismerhetem Ben Stewart-ot és Leila Deen-t, két Greenpeace aktivistát, akik az Északi-Tengeren küzdöttek a nyár folyamán, búvárruhában úsztak az olajfúrótoronyhoz és meg is mászták azokat a Sarkvidéken. Ahogy a Mexikói-öböl katasztrófája is megmutatta, az olajtársaságok mélytengeri fúrásai rendkívül kockázatosak, ami fokozottan igaz az ehhez hasonló, különösen érzékeny ökoszisztémájú területek esetében. Ez a két aktivista a hajó legénységével együtt a környezetvédelem frontvonalában harcolt. Ők a kampány igazi hősei, és az enyémek is.
Ford. és szerk.: Schmidt Gergő
