Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

Tik-tak-nic

2012.04.15. 01:30 stradivari

tik.jpg

Mikor ezeket a sorokat írom, már csak alig több mint két óra van hátra és a Titanic a jéghegynek ütközik. A csillogó teremben zene szól, finom  szivar füstje száll, táncolnak. Néhány szinttel lejjebb, a szegények osztályán is zajlik még az élet. Kártyáznak, iszogatják az olcsó bort, bizonnyal szerelmek is szövődnek – ez osztálytól függetlenül lehetséges, mint tudjuk. Smith kapitány engedett a hajótulajdonos-társaság jelenlévő vezetőjének: maximális sebességgel haladnak a sötét óceánon, ha időben érkeznek Amerikába, még elérik a lapzártát, hír, tán címoldalas, lesz a Titanic első útjáról. Több, mint kétezer kétszáz sors haladt gyanútlanul a végkifejlet felé.

Száz év elteltével is, az emberek delejes bűvölettel néznek erre a történetre, olvassák újra, nézik meg filmen, s kísérik figyelemmel az újabb és újabb expedíciókat az óceán fenekére, a roncsok, a mélység világába. A Titanic ember-mesévé vált, szimbólummá, jellé, amelynek üzenetét, mint valami kollektív tudatalattiból előbukkant szépséges rémséget, még nem fejtettünk meg. Azt hiszem ez az 1200 áldozatot követelő szerencsétlenség volt a legújabb kori emberiség első, brutális, technikai katasztrófája – már ha eltekintünk a fegyvertechnikától.  Az elsüllyeszthetetlennek hirdetett luxushajót két és fél óra alatt elnyelte a sötét és hideg óceán.

Forgatom, nézegetem ezt az ügyet, mint valami varázsgömböt. Az órám este tizenegyet mutat. Negyven perc múlva elkezdődött valami, ami máig ható érvénnyel van jelen a tudatunkban – s így az életünkben is. Utólag persze könnyebb okosnak lenni. Innen, utólag simán tekinthetjük figyelmeztető jelnek, újfelmutatásnak, mordulásnak a természet részéről : ember ne képzeld magad többnek, mint ami vagy! Nem volt ember, s ha volt, hangja elveszett a profit-dáridó hangzavarában, aki kiáltott volna: a Titanic vészharangkongatás! Rossz az irány és a sebesség uraim! És ugyan ki adott volna hitelt egy huhogónak a kézzel fogható haszonnal, az anyagi jólét – már akinek -, soha nem látott gyarapodásával szemben.

 A katasztrófának persze lettek praktikus következményei. Jégradarral szerelték fel a hajókat, a Titanic testvérhajóján megépítették utólag a dupla oldalfalat, kötelező lett a távírászok éjszakai ügyelete, jobban odafigyeltek a mentőcsónakok számára. A részletek tökéletesedtek, az egész pedig folytatta útját a pusztulás felé. A magam részéről szívesen kihagytam volna a történelemből az 1912-őt követő néhány évtizedet. A több tízmillió áldozattal együtt. De úgy látszik az emberiségnek annyi beleszólása volt a saját életébe, mint a Titanic utasainak. A kérdés, hogy mi van most. Itt és most. Mert ez az egyetlen értelmes kérdés, amit feltenni érdemes.

 Vannak ugyan hamis próféták, akik elsüllyeszthetetlennek tartják hajónkat, s vannak egészen kitűnő radarok, meg mentőcsónak-készletek, de ha a tényeket nézzük, nem hogy megakadályozni, de előre jelezni, sem sikerült mondjuk az elmúlt harminc évben egyetlen természeti katasztrófát, a társadalmiról ne is beszéljünk. Ha a tényeket nézzük, ma is az van, hogy a pénz ugat, a karaván meg halad. Kétségtelen, van némi mozgolódás a fedélzeten, akadnak nyugtalanok, akik úgy gondolják, nem kísértethajóra váltottak jegyet,  de nagy többségében mintha elfogadnók a parancsnoki hídról érkező, áldozati helyzetjelentéseket, ugyanúgy, mint mondjuk a meteorológiait, mondván, biztos így van, de ha nem, akkor sincs mit tenni.

A magam részéről most üzenem a kapitánynak – nem tudom hány éves -, hogy kizárólag a saját szememnek, és a saját fülemnek hiszek. És nem érdekelnek a prognózisok, hogy majd és mikor lesz kánaán, s az sem, hogy a múlt következményei most miért lehetetlenítik az életet „objektíve”. Ünnepélyesen jelentem, hogy a saját életemben átadom a parancsnokságot, s innentől nem a fejemre, hanem a szívemre hallgatok. Ami itt és most dobog. Ennek szellemében pedig, nem fogadom el sem kicsiben, sem nagyban, hogy (ember)áldozatokra van szükség ahhoz, hogy hajónk előre jusson. S tekintve, hogy –egyelőre- földlakó vagyok, minden természet elleni merényletet, emberellenesnek tekintek. Következőleg azon leszek, hogy legalább saját környezetemben ezt megakadályozzam.

 Már jóval elmúlt éjfél. A Titanic hamarosan kettétörik, és elsüllyed. Az első útja, egyben az utolsó lett. Miként az a szerelem is fellobbant és véget ért. De amíg tartott, az a legvalóságosabb jelen volt. Maga az élet. Ma már a hétszáz túlélőből sincs senki életben. Ki tudja, hogy ez a kétezer kétszáz lélek, most épp testben van, vagy felhők szélén lóbázza a lábát. De ha internetközelben lennének, lájkolhatnák ezt az írást egyetértésük jeleként..


5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://greenpeace.blog.hu/api/trackback/id/tr124434485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.04.15. 09:40:09

...A magam részéről most üzenem a kapitánynak – nem tudom hány éves -, hogy kizárólag a saját szememnek, és a saját fülemnek hiszek...

sajnos a szem és fül (értelem) becsapható (becsaphatja saját magát), pláne ha az ember fejében előfeltevések vannak.

fixilány 2012.04.15. 13:40:03

@kjapp: Ez egyénileg változó. Van akinek az esze csapható be a legjobban. :-)

rézkalapács 2012.04.15. 16:28:23

Hja, meg mondjuk a jobbikosok a frusztrált és gyűlölettel fertőzöt szívükre hallgatnak. Ha az eszükre hallgatnának, messzire dobnák azt a barna maszlagot. :-) Szóval nincs tuti recept.

stradivari 2012.04.15. 21:10:06

@rézkalapács: az én rendszeremben a szív érinthetetlen. de mélyen el lehet temetni a gondolat-és félelemhegyek alá..:))

zelmavagyok · http://sikospálya.blog.hu 2012.04.16. 10:50:07

Azért szív és ész egyaránt valamilyen információkra támaszkodva dönt, még ha a szív esetében másként is nevezzük az információt. Éppen a Titanic katasztrófája az egyik közös modernkori élmény, ami a vak bizalom ellen szól.
Ilyen hazai élmény volt az a pár évvel ezelőtti viharvert tüzijáték, vagy más változatban a West-Balkán.
Az igazi túlélő az, aki megtalálja az utat a félelemhegyek és a vakbizalom között.
süti beállítások módosítása