Az Európai Bizottság hamarosan engedélyezheti a glüfozátnak ellenálló génmódosított növények termesztését, habár az amerikai és az argentin eseteket hűen tükrözik ezen növények pusztító hatásait, mind a növekvő gyomirtószer-használat, mind pedig a helyi gazdák vetőmag-szabadalomtól való függésének tekintetében.
Az Európai Bizottság hamarosan dönteni fog róla, hogy engedélyezi-e 26 fajta génmódosított növény európai köztermesztését, melyből 19 fajta a glüfozát tartalmú növényvédő-szereknek ellenálló. A döntés visszafordíthatatlan károkat okozhat a gazdákra, a környezetre és az európai élelmiszerekre nézve egyaránt. A tragikus kilátások mind arra ösztökélnek minket, hogy szólítsuk fel az Európai Bizottságot, hogy ne nyissa ki Pandora szelencéjét! Meg is mutatjuk, hogy miért.
Jelenleg az európai földek kevesebb mint 1%-án termesztenek génmódosított növényeket. A gyomirtónak ellenálló génmódosított növények (továbbiakban csak HTGE növények, a „herbicide tolerant genetically engineered” angol kifejezés rövidítése) kereskedelmi forgalomba történő engedélyezése megnyithatja a kaput olyan nagy vállalatok romboló tevékenységének, mint például a Monsanto. Figyelmeztetésképpen nézzük csak meg, hogy milyen károkat okoztak a HTGE növények termesztése az amerikai és az argentin közösségeknek.
Októberben a Greenpeace megbízta Dr. Charles Benbrook, mezőgazdasággal foglalkozó közgazdászt, hogy vizsgálja ki a lehetséges következményeit a HTGE növények esetleges engedélyezése kapcsán. Benbrook a munkája nagy részét az olyan tanulmányok vizsgálatára szentelte, melyek azokon az amerikai területeken készültek, ahol a HTGE növények kereskedelmi termesztése 1996 óta engedélyezett. Azóta ezeken a helyeken abszolút egyeduralkodóvá váltak. Ha megnézzük a HTGE kukorica, cukorrépa és szója termesztésének esetében (ezekből van a legtöbb engedélyezve) a tanulmány előjelzése szerint a glüfozát felhasználása 14 év alatt (2012 és 2015 között) mintegy 800%-al növekedne. Benbrook nagyon zord képet fest a jövő Európájáról: ha az európai gazdák olyan ütemben kezdik el termeszteni a HTGE növényeket, mint ahogyan az USA-ban történt, akkor kukoricatermesztés (ez a legfontosabb és a legelterjedtebben termesztett takarmánynövény Európában) glüfozát felhasználása több mint 1000%-al növekedne 2025-ig, míg a teljes növényvédő-szer felhasználás ennek a duplája lenne. Mindez azért következik be, mert a HTGE növények termesztése közben kialakulnak a glüfozátnak ellenálló gyomnövények, melynek következtében növelni kell a gyomirtók felhasználást.
A glüfozát egy széles körű növényvédő-szer, mely legelőször a Monstano által került a piacra Roundup néven a hetvenes években. Manapság már több vállalat is forgalmaz glüfozátot különböző neveken. 20 évvel a növényvédő-szerek piacra kerülése után a Monsanto kifejlesztett olyan génmódosított növényeket (Roundup Ready növények), melyek ellenállóak a glüfozátnak, ezért bátrabban és nagyobb mennyiségben használják a növényvédő szereket, hogy eltávolítsák a nem kívánt gyomnövényeket. Habár a növény ellenáll a glüfozátnak, a természet sajnos nem tud.
Benbrook munkájában felhasználta két amerikai farmer, Wendel Lutz és Wes Shoemeyer tapasztalatait, melyek a „Growing Doubt” címet viselő, a Greenpeace által készített dokumentumfilmben is megtalálhatóak. A gazdaközösségek tapasztalatai megmutatják, hogy milyen hatással lett a HTGE növények termesztése a környezetre, a gazdaságra és a közösségekre nézve egyaránt. A dokumentumfilm két főszereplője, Luts és Shoemeyer jelenleg Európát járja, hogy figyelmeztesse az európai gazdákat, hogy milyen negatív hatásai és következményei vannak a HTGE növények termesztésének. A 18 napos turnéjukat a Greenpeace finanszírozta számukra, melyet október 22-én kezdtek Varsóban, és november 7-én fejeztek be Brüsszelben, ahol Benbrook előrejelzéseit tartalmazó tanulmányt is bemutatták.
Ha valamit tanulhatunk az amerikai gazdák tapasztalataiból, akkor az mindenképp az, hogy jelentősen növekednek a vetőmag árak, még több költségek várhatóak a nagyobb mennyiségű növényvédő-szerek vásárlása miatt, és még keményebb munka és még több plusz befektetés szükségeltetik az ellenálló gyomok kiirtására, mely elkerülhetetlen következménye a HTGE növények termesztésének. Ahol megjelennek a HTGE növények, ott a gazdákra küzdelem, a közösségekre szenvedés, az élelmiszerárakra pedig növekedés vár. A hatások végiggyűrűznek a vidéki közösségtől egészen a szupermarketek polcaiig. Ha a gazdák génmódosított növényeket termesztenek, akkor a vetőmagokat minden évben újra és újra meg kell venniük a vetőmagforgalmazó-cégekkel kötött szerződések miatt. Az Egyesült Államokban a Monsanto több esetben is beperelt gazdákat, hivatkozva, hogy megszegték a szerződési feltételeket. A probléma nemcsak abból áll, hogy a gazdák nem rakhatják félre és ültethetik újra a magokat, hanem a génmódosított vetőmagok ára egyre csak növekszik, és sok helyen az államokban már szinte nem is lehet hagyományos vetőmagokhoz hozzájutni.
Az Európai Bizottságnak vissza kell utasítani a HTGE növények engedélyezését, és a gazdákat és a környezetet kell támogatnia inkább, minthogy meghajoljon az agroipar erőskezű lobbija előtt.
http://www.guardian.co.uk/sustainable-business/blog/european-commisson-gm-glyphosate-pandora-mosanto
