A davosi Világgazdasági Fórum már szinte tradicionális színhelyévé vált a kapitalista rendszer, a hatalmilag túlterjeszkedett vállalatok, a társadalmi igazságtalanságok elleni véleménykifejtésnek. Tavaly találkozhattunk az ukrán Femen mozgalom „képviselőivel”, akik a bent tárgyaló delegációt hibáztatták a világban jelen levő szegénységért. Jelen voltak természetesen az Occupy mozgalom aktivistái is, akik a megszokott sátrak helyett, kihasználva a nagy mennyiségű hó adta lehetőségeket, iglukat építettek. Nem csoda tehát, hogy 2000 óta ezen a helyszínen kerül átadásra a a Berne Declaration és a Greenpeace által szervezett díj, a Public Eye Awards átadása. Az „elismerő” díjat az a vállalat nyeri el, amely a legtisztességtelenebbül bánik a környezettel vagy a társadalommal. A jelölteket a szervezők nevezik meg, és az internetes szavazók ítélik oda végül a győztesnek járó díjat.

A tavalyi győztes a Vale multinacionális bányatársaság lett, mely a második legnagyobb bányászattal foglalkozó vállalat a világon. A Vale részt vett a Belo Monte gát építésében is, amely monstrum felhúzása miatt 40 ezer amazonasi őslakos volt kénytelen elhagyni a lakóhelyét. A Public Eye Awards „dicsőségfalán” megtalálhatóak még olyan logók is, mint a Walt Disney, a Shell, vagy akár a Wal-Mart.

Az idei jelöltek heten vannak, mint a gonoszok. Vegyük is őket szemügyre közelebbről!

1. Alstom

A francia székhelyű energetikai és közlekedési konglomerátum neve világszerte ismert a korrupciós ügyeiről. Rendszeresen vesztegetnek meg helyi politikusokat, és többször is büntették már meg a céget ilyen miatt. A Világbank több alkalommal is megszakította egyes Alstom projektek támogatását. Patrick Bessy, a vállalat képviselője a Világbank döntését csak gúnyosan konstatálta: „Akkor megcsináljuk a projektet más támogatásokból.” 2004 júliusában a mexikói bíróság 31ezer dollárra büntette az Alstom-ot, és két évre kizárta a közbeszerzési pályázatokból mexikói hivatalnokok megvesztegetése miatt. Újabb nyomozások szerint 2008-ban az Alstom 6,8millió dollárt fizetett ki, hogy megkapja a sao paoloi metróbővítési projektet. Szlovéniában is nyomozás folyik, ahol a szlovén Korrupció-megelőzési Bizottság szerint jogtalan ügylet lehet a šoštanji szénerőmű új blokkjának építési pályázatának hátterében. Zambiában 110ezer eurót fizetett ki hivtalnokoknak az Alstom Hydro France, mely ügy miatt a Világbank három évre kizárta a támogatási rendszeréből.

2. Coal India

A maga éves 400millió tonna széntermelésével a Coal India a világ legnagyobb széntermelő vállalata. Az indiai szénbányák 90%-át birtokolja, és további szénerőművek építését is tervezi, melynek köszönhetően India válna a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid kibocsátójává. 2010-ben 205 haláleset és 699 komolyabb sérülés következett be a bányájukban, jól mutatva ezzel azt, hogy a munkakörülmények katasztrofálisak lehetnek. Továbbá legalább 239 szénbányájuk üzemel környezetvédelmi engedély nélkül. A korrupció és a „sógor-koma-jóbarát” elv szinte mindennapos a Coal India tevékenységeiben, pedig az ember azt gondolná, hogy egy állami tulajdonú vállalatban nagyobb felelősségérzet van jelen. A Jharia térségben 23 földalatti és 9 felszíni bányát üzemeltetnek. A bányák térségében mintegy 400ezer ember van közvetlenül kitéve a földbeomlások veszélyének. A veszélyes vegyi anyagok elterjedése az ivóvizekben és a talajban azonban még több ember egészségét és életét kockáztatja a sűrűn lakott térségben. Továbbá egész India szerte több százezer őslakost telepítettek át a bányaépítések miatt, továbbá nem beszélve az erdőirtásokról, és a fajpusztításokról.

3. G4S

A G4S mondhatni a világ legnagyobb magánhadserege. A brit biztonsági vállalat több mint 650ezer embert foglalkoztat. A biztonsági embereik gyakran alulképzettek, alulfizetettek, és sok közülük büntetett előéletű. A cégnek 125 országban van székhelye, és számtalan esetben köthető a nevükhöz a nemzetközi törvények és az emberi jogok megsértése. A G4S jelen van Palesztinában is, ahol az izraeli kormánynak dolgoznak börtönök védelmében és határátkelőhelyek ellenőrzésében. Más elnyomó hatalmakat is kiszolgálnak, például Afganisztánban, Irakban, Bahreinben, Szaúd-Arábiában.
A G4S emberei dolgoznak például a kishoni és a moskobiyyehi fogdán is, ahol emberjogi aktivisták több esetben is dokumentálták, hogy a palesztin fogvatartottakat rendszeresen megkínozzák, és embertelen körülmények között tartják. Az al jalamei börtönben is a vállalat emberei végzik a védelmi tevékenységet, ahol palesztin gyerekeket tartanak foglyul. 2009 augusztusában egy volt katonát, egy bizonyos Danny Fitzsimonwast vették fel egy iraki szolgálatba anélkül, hogy orvosi vagy mentális vizsgálat alá vetetették volna. Danny poszttraumás stressz szindrómában szenvedett, és 36 órán belül két kollegáját is lelőtte.

4. Goldman Sachs

A Goldman Sachs a finánctőke vámpírja. Vagyona nagyjából 700 milliárd euróra tehető, mely kétszer annyi, mint például Franciaország költségvetése. Míg a gazdasági válságon szinte mindenki veszített, addig a vállalat jó pénzt csinált belőle. Például szolgál, hogy 1998 és 2009 között különböző könyvelési trükkökkel segítette a görög államadósság több mint a felének az „elrejtését”, mely végül teljesen összeroppantotta a görög gazdaságot, magával rántva ezzel az egész EU-t. A Goldman Sachs nagyjából 600 millió dollárt profitált az egészből, és Görögország évente 400millió dollár tartozást köteles fizetni feléjük egészen 2037-ig, több mint 10 milliárd dolláros kárt okozva ezzel az európai adófizetőknek.

A Goldman Sachs korábbi alelnöke jelenleg az Európai Központi Bank egyik vezetője, akik a gazdasági válságot próbálják kezelni. A politikai kapcsolataik és összefonódásaik nem véletlenek. A korábbi olasz miniszterelnök, Mario Monti is volt a Goldman nemzetközi tanácsadója, az amerikai kincstár korábbi titkárai, úgymint Robert Rubin és Henry Paulson jelenleg a bank igazgatótanácsában ülnek. De ugyanitt ül Jon Corzine, New Jersey korábbi kormányzója is. A bank több kormánynak is nyújt gazdasági és politikai tanácsokat. Ha a piac felborul, vagy csalódnak benne az emberek, akkor a Goldman segít változtatni a hangulaton.

5. Lonmin

A Lonmin a világ harmadik legnagyobb bányatársasága. 2012-ben a vállalat arra kérte a Dél-Afrikai Bányászati Minisztériumot, hogy foganatosítsanak megfelelő eszközöket a Marikana bányánál zajló bányamunkások sztrájkja ellen. Nem sokkal később 44 dolgozót lelőtt a rendőrség, további 77-et pedig súlyosan megsebesített. A rendőrség semmilyen felszólítást nem tett, mielőtt tüzelni kezdett. Másnap a Lonmin kirúgással fenyegette meg a dolgozókat, ha tovább folytatják a sztrájkot.

A bányában dolgozókat szigorú szerződés köti, és a számukra biztosított szállás közel sem megfelelő: elektromos áram és szennyvízelvezetés legtöbb esetben nincsen. A lakók különböző krónikus betegségekben szenvednek, a gyerekeknek épült iskola falai pedig azbesztet tartalmaznak, és a vállalat azóta sem volt hajlandó ezeket kicserélni. 2011-ben 9000 munkást rúgtak ki, mert félbeszakították a kitermelést.

A bányaépítések legtöbb esetben mezőgazdaságilag használható földeket vesznek el, a gazdák elszigetelődnek, a körülöttük levő földek elértéktelenednek.

6. Repower

A svájci energetikai vállalat az olasz calabriai lakosok ellenállása ellenére kezdett bele egy széntüzelésű erőmű építésébe. A kijelölt terület Európa legnagyobb szervezett bűnözői szövetségének, a Ndrangheta maffia hatalmának a központjában áll, így a cég valószínűleg üzletet kötött a maffiával. A korábbi miniszterelnök, Silvio Berlusconi egy külön törvényt hozott a projekt engedélyezésére, mindezt annak ellenére, hogy a lakosság nem szerette volna az erőmű megépítését. A Repower egy teljesen félreinformáló kampányt is folytat szórólapokon, plakátokon, reklámokon, előadásokon keresztül, és nem szégyell nyilvánvalóan hazug információkat terjeszteni, mint például a szén-dioxid kibocsátás kapcsán, vagy az erőmű környezetre és egészségre gyakorolt hatása kapcsán.

7. Shell

A sarkvidék olajvadásza. Az első olajipari óriásvállalat, mely a törékeny Északi-Sarkon tervez fosszilis energiaforráshoz jutni. Az olvadó jégterületek tették lehetővé, hogy ki lehessen aknázni a terület energiaforrásait, mely a klímaváltozásnak köszönhetően alakult ki. Minden további olajipari beruházás tovább növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, mely a sarkvidék további csökkenéséhez, és zöld energia lehetőségeinek elvesztéséhez vezet. A Shell hosszú távú stratégiájából teljesen hiányoznak a megújuló energiaforrások. Továbbá tudósok azt állítják, hogy egyelőre senki nem tud arra megoldást, hogy hogyan lehetne az esetlegesen bekövetkező olajszennyezést helyrehozni.A Shellnek vannak a legnagyobb olajfúrótornyai: a mexikói-öbölben található tornyai másfél mérföld mélyre is lefúrnak. Jelen vannak a Niger deltájában is. Ha azt hallani, hogy valahol kockázatos, vitás vagy szennyező olajfúrás zajlik, akkor tuti, hogy a Shell keze benne van a dologban. Szintén érdekeltek a kanadai olajpala kitermelésben is, melynek környezeti hatása és vízfelhasználása valami elképesztő. A Shell a világ harmadik legnagyobb olajpala kitermelője.

Hát igazából nehéz döntés az, mikor a sok rossz közül kell kivételesen nem a kevésbé rosszat, hanem a legrosszabbat kiválasztani. De azért kérem, hogy tegyék meg voksaikat az alábbi oldalon:
http://www.publiceye.ch/en/vote/