Többen biztosan feltennétek a kérdést, hogy mit is lehet csinálni egy héten keresztül egy Bakony lábánál fekvő faluban. Hát ahol korábban 25 patakmalom volt található, oda még egy hét is kevés!
A mostani tábor mondhatni zéruspontja volt egy hosszú távú „álomnak”, melyet a győri székhelyű Reflex Egyesület álmodott meg, mégpedig hogy láthatóvá tegyük és megőrizzük Pápateszér korábbi vízimalmainak maradványait, és a jövőben újra őröljön egy patakmalom helyi termesztésű tájfajtákat. Mindehhez sok lelkes helybéli és távolról érkező önkéntes összefogására van szükség.
Ezért gyűltünk mi össze Pápateszéren, hogy megtegyük az első lépést, elinduljon az a folyamat, mely mind hagyományőrzés, mind pedig önfenntartó mezőgazdaság terén újra a térképre helyezi e kis falut. Ez alatt az egy hét alatt az ide érkező résztvevők fő feladata volt a három patak mentén található vízimalmok feltérképezése, koordinátáinak és állapotának meghatározása. Ez sokkal nehezebb feladatnak bizonyult, mint ahogy elsőre azt gondoltuk, ugyanis több malom közülük már megközelíthetetlen helyen található, helyismerettel rendelkező ember vezetése nélkül elvesztünk volna a sűrű bozótban. Szinte hihetetlen, hogy milyen műemléki értékeket őriznek a falu körüli erdők, elhagyatott falak és malomalkatrészek őrzik emlékét a korábban működő vízimalmoknak. Egyelőre mi csak feltérképeztünk egyes malmokat, hosszabb távon viszont egy teljes tanösvény kialakítására is sor kerül, melyen keresztül megközelíthetővé válnak az épületek, épületmaradványok, és információs táblával is felvértezzük őket.
Azonban nem a Reflex az egyetlen a faluban, aki újra szeretné éleszteni a vízimalmok kultúráját: szerencsére két malom tulajdonosa energiát és időt nem spórolva nekilátott az épületek felújításának, melyből az egyik már teljesen üzemkész állapotban van, hamarosan a hivatalos átadására is sor kerül.
A nappali felfedezőtúráinkat esténként általában előadások és beszélgetések követték. Hétfő este Fülöp Ádám és Tóth Marci tartott beszámolót franciaországi tapasztalataikról. Franciaországban már országszerte több gazda is felismerte az élelmiszer-önrendelkezés fontosságát, ezért ún. gazdapék tevékenységbe kezdtek, vagyis a saját maguk által, helyben termesztett gabonájukat őrlik meg a saját malmukban, melyből aztán a saját pékségükben készítenek péksüteményt. A nagyüzemi mezőgazdaságnak „köszönhetően” sajnos egyre gyorsabban tűnnek el a tájfajták, korábban több ezer búzafajtát termesztettek Európa-szerte, manapság azonban már kétszámjegyűre tehető az elterjedt fajták száma. A biológiai sokféleség megőrzése elengedhetetlen az agrárium túlélése érdekében.
Esténként szó esett még a táplálkozásunk környezetre gyakorolt hatásáról, a műemlékvédelemről, és egy kis betekintést nyerhettünk Kuba életébe is, ahol az orosz olaj- és más nyersanyag importjának megszűnése után a lakosság kénytelen volt saját magának előállítani az élelmiszert, közösségi kertek sorban nyíltak a lakótelepek udvarain, és a társadalom összefogásával sikeresen átvészelték a nehéz időket. A tábort egy rendhagyó esemény zárta, ugyanis megrendeztük Pápateszér első malomjáték-vetélkedőjét is, mely egy versenysorozat első állomása.
A tábor ugyan véget ért, de az igazi feladatok még csak most kezdődnek. Megtettük az első lépést annak érdekében, hogy a pápateszéri vízimolnár életet ne csak az emlékek őrizzék, hanem újra életre keljen!
fotókat készítette: Obermayer András
