Már több mint 8000 méhecskét fogadtak örökbe a www.csipemameheket.hu oldalon azok, akik felismerték a méhek munkájának jelentőségét, és fontosnak tartják a megporzást végző rovarok megmentését. Az örökbe fogadott méhecskéknek köszönhetően már 33 méhmenedék épült, amelyeket az ország több pontján, kertekben, közterületeken, városokban és kistelepüléseken már el is kezdtünk kihelyezni. Örülünk, hogy sokan vannak, akik csípik a méheket, ezért összegyűjtöttünk számukra néhány érdekességet a méhek világából.
Mik azok a kövér, szőrös sárga-fekete dongók?
A sokak által látásból már ismert színes bundájú „dongók” a poszméhek. Leggyakrabban a narancssárga-fekete csíkos példányokkal találkozhatsz. A poszméhek zömök testű, mokány kis rovarok, melyek – dacolva az elemekkel – hideg, szeles, kellemetlenül nyirkos időben is képesek repülni, ellentétben a háziméhekkel. Kora tavasszal, az első virágokon is a poszméheket látni leggyakrabban.
Gondoltad volna, hogy a paradicsomot valószínűleg egy poszméhnek köszönheted?
A paradicsomvirág portokja olyan, mint egy borsszóró. A háziméh nem fér hozzá a pollenhez, a nagyobb és nehezebb poszméhek azonban miniatűr rezgő „kütyükként” kirázzák és megfürdetik szőrös testüket a virágporban. Nyugat-Európában a poszméhek lárváit a katicákhoz hasonlóan bedobozolva árulják.
Láttál már kék színű dongót?
A kék fadongó hatalmas, ragyogóan kék rovar. Első pillantásra feketének tűnik, de ha rásüt a nap, azonnal láthatóvá válik csillogóan fémes, sötétkék színe. A fadongók termetük ellenére egyáltalán nem agresszívak. Békésen gyűjtögetik a nektárt és pollent a virágokról. A méretüket és testsúlyukat kihasználva olyan virágokban is elérik a nektárt, melyeknél az egy hosszú cső végén található. A fadongókat angolul „ácsméheknek” hívják, mert fészküket az elhalt fákban építik.
Tudod, hogy mire való a haskefe?
A méheknek különböző pollengyűjtő készülékeik vannak: csáptisztítók, kosárkák és kefécskék. Kosárkákat például a poszméhek viselnek, haskefét pedig a művészméhek. Ezek valójában különleges szőrképletek a hátsó lábszáron vagy a hason, melyek segítenek a pollent összegyűjteni és szállítani.
Megporzás rovarok helyett rázóasztallal vagy ecsettel
Vannak területek, ahol már nincsenek méhek és vadon élő beporzók, ezért más utakat keresnek a megporzásra. Rázóasztalokat, vagy a növényekre felszerelt mini vibrátorokat használnak. Sőt: Kína délnyugati részén kézzel, kis ecsettel végzik a körte- és almafák megporzását, mivel a házi és vadon élő méheik szinte teljesen kipusztultak. Ezeknek a módszereknek azonban egyike sem olyan hatékony, mint az eredeti rovarmegporzás.
Tudod, mi a darázsderék?
A méheknél és a darazsaknál a potroh első és második szelvénye között van egy befűződés. Ez a darázsderék. Ettől a rovar potroha nagyon hajlékonnyá, jó irányíthatóvá válik, ami segíti a peterakást.
A méhek nemcsak fel-le csapkodnak
A méhek szárnya úgy működik, mint egy propeller, amelynek a lapátjai maguk is forognak. Nemcsak felfelé és lefelé csapkodnak vele, hanem előre-hátra is, méghozzá hihetetlen sebességgel, 230-szor lendítik másodpercenként. Így tudnak elegendő felhajtóerőt generálni ahhoz, hogy szárnyméretükhöz képest nehéz testüket felemeljék. Ahhoz hogy haladni tudjanak, szárnyaik mozgási síkját nem vízszintesen, hanem ferdén állítják be. A New Scientist nevű amerikai tudományos folyóirat videóján jól követhető a szárnyak mozgása:
Ha szeretnél tenni valamit a méhekért, akkor az otthon könnyen megvalósítható javaslatokat itt megtalálod; és csatlakozhatsz a Greenpeace méhmentő kampányához is a www.csipemameheket.hu oldalon.
Írta: Márta Krisztina
Fotók: Wikimedia Commons, www.scottishartistandhisgarden.blogspot.com
