- Rákkeltéssel gyanúsított glifozát gyomirtó szer volt az EU-s talajminták közel felében, köztük magyar mintákban is egy nemrég bemutatott kutatás szerint.
- A glifozát ilyen mértékű jelenléte a széllel szállított és a vizeinkbe jutó talajszemcsékben azt mutatja: sokkal nagyobb ezen szer kockázata, mint azt korábban gondoltuk.
- A talajokban mért koncentrációk több esetben elérték 2 mg/kg-ot is. Ez ijesztően magas szint: mérgező a giliszták, hasznos gombák és baktériumok, és más fontos talajlakó élőlények számára.
- A glifozát további engedélyezéséről várhatóan holnap, október 25-én döntenek az uniós tagállamok képviselői.
- A fentiek tükrében is a Greenpeace Magyarország felszólítja a magyar és európai döntéshozókat, hogy a Monsanto és más agrovegyipari óriások érdekei helyett az emberek egészségére szavazzanak.
Demonstráció a glifozát betiltásáért Olaszországban.
A holland Wageningeni Egyetem és az ugyanott működő RIKILT kutatóintézet az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával (Joint Research Centre – JRC) együttműködve a napokban mutatta be azt a tanulmányt, miszerint
az európai talajok 45%-a szennyezett a glifozát nevű gyomirtóval vagy AMPA nevű bomlástermékével.
A minták 21%-a tartalmazott glifozátot, 42% AMPA-t, 18% pedig mindkettőt.
A glifozátot 2015-ben az IARC (az Egészségügyi Világszervezet rákkutatási ügynöksége) „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” kategóriába sorolta, és azóta folyik a vita a szer uniós engedélyezéséről.
A kutatók 317 mintát vettek 11 országban: Dániában, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Hollandiában, Franciaországban, Portugáliában, Németországban és Magyarországon is.
A mintákat különböző művelésű földeken vették: vizsgálták többek között gabonák, gyökérnövények, napraforgó, repce, zöldségek termőtalaját. A kutatók és a hatóságok általában csak a vizek növényvédő szerek általi szennyezettségét vizsgálják – ez a kutatás volt ez az egyik első átfogó európai talajvizsgálat.
Mind a 11 vizsgált országban, köztük a magyar talajmintákban is kimutatták a glifozátot és az AMPA-t. A talajokban mért koncentrációk többször ijesztően magasak voltak, elérték a 2 mg/kg-ot is. Ez a mennyiség már mérgező olyan fontos talajlakó élőlények számára, mint a giliszták, hasznos gombák és baktériumok; valamint legyengíti a növények természetes patogének elleni védekezőképességét.
A Wageningeni Egyetem kutatói szerint – tekintve a glifozátmaradványok komoly jelenlétét az európai talajmintákban – nem észszerű a glifozát újraengedélyezése. A glifozátnak és az AMPA-nak ugyanis káros hatásai lehetnek a talajok biodiverzitására, a vízi szervezetekre és az emberi egészségre.
A tanulmány modelleket állított fel arra, hogy a talaj vegyszermaradék-tartalma mennyiben szennyezheti a környezetet, azaz a szél és a víz eróziója mennyire szórhatja azt szét. Megállapították, hogy több olyan területen, ahol magas volt a mért koncentráció, ott az erózió mértéke is jelentős volt, ami akár kockázatot jelenthet az emberi egészségére is. Az emberek ugyanis belélegezhetik a szennyezett port; a szennyezett víz pedig felszívódhat bőrükön keresztül, illetve le is nyelhetik.
A kutatás alapján kijelenthetjük, hogy az uniós hatóságok jelentősen alulbecsülték ezen gyomirtó szer kockázatát.
A kutatás bemutatta, hogy a glifozát sokkal tovább maradhat a talajban, mint azt a gyártók állítják. Azaz a rákkeltéssel gyanúsított glifozát jelentette károk sokkal jelentősebbek lehetnek, mint azt korábban becsültük. Ezért sem engedhető meg, hogy továbbra is az EU piacán maradjon ez a veszélyes gyomirtó szer.
