Miközben az jelentős médiafigyelmet generált idehaza, hogy a csernobili atomerőmű-torzó körül napelemes erőművet telepítenének az ukránok – igaz, ezt a tervet Kijev már másodszor süti el –, két fontos, Fukusimával kapcsolatos hír is elsikkadt az elmúlt héten. Ezt a hiányosságot pótolom most.
Új közparkok, zöldtetők, a meglévő zöldterületek szigorú védelme, közösségi tervezés, szennyező anyagoktól mentes tiszta környezet, javuló levegőminőség, megújuló energiaforrások támogatása. Mi így látjuk a jövő Budapestjét! Összegyűjtöttük, milyen konkrét lépésekkel lehetne biztosítani azt, hogy Budapest az elkövetkező négy évben érdemi előrelépéseket tegyen. Bízunk abban, hogy a Főváros meghallja a javaslatainkat, mert a budapestiek is megérdemlik, hogy élhetőbb és egészségesebb környezetben élhessenek!
Írta: Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse
Néhány nappal ezelőtt egy újabb, a nagyüzemi állattartás fenntarthatatlanságát bizonyító élelmiszerbotrány tört ki Európában. Hollandiából és Belgiumból származó, veszélyes rovarölő szert (fipronilt) tartalmazó tojások kerültek forgalomba 16 európai országban. A legfrissebb információk szerint nemcsak a szomszédos országokban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában, hanem Magyarországon is találtak a rovarirtóval szennyezett tojásból. A dán hatóságok megerősítették, hogy egyedül Dániába több mint 20 tonna mérget tartalmazó tojás érkezett.
A nyár az az időszak, amikor mi, magyarok is leginkább érezzük a bőrünkön a klímaváltozást. Forróbb nyarak köszöntenek ránk, gyakoribb hőhullámokkal. A klímaberendezések használata ezért hazánkban is egyre gyakoribbá válik, míg a világ déli, trópusi területein, a városokban sok helyen szinte egész évben használják őket.
Köztudott azonban, hogy a mesterséges hűtéssel tulajdonképpen tovább tetézzük a problémát, mivel egyrészt a légkondícionálók igazi áramfalók, másrészt a bennük keringő hűtőgáz jelentős üvegházhatású gáz. Mindezek miatt használatukkal még inkább hozzájárulunk a globális felmelegedéshez. Hogyan tudnánk ezt a csapdát elkerülni, együtt lehet-e élni a klímaberendezésekkel úgy, hogy használatukkal nem romboljuk az éghajlatot?
„A Föld védelme nem ismer határokat.” Ezzel az üzenettel küldtek fotókat nekünk a Greenpeace munkatársai a világ minden tájáról, saját anyanyelvükön, hogy megmutassák: egy közösség vagyunk. A környezetszennyezések elleni küzdelemben szükség van a nemzetközi összefogásra. Ez különösen fontos akkor, amikor a civilek működését megnehezíti egy olyan jogszabály, amely megbélyegzi a külföldről is támogatást kapó civil szervezeteket, amilyen a Greenpeace Magyarország is.
Nemrégiben megjelent néhány hír arról, hogy ártalmasak-e a naptejek, illetve hogy mennyire problémás a napozás. Fontosnak tartjuk, hogy ennek kapcsán rögzítsünk néhány tényt.
Először is: erős napsütésben lenni sajnos igenis kockázatos, különösen nyáron,
Másodszor: a D-vitamin fontos a szervezetünknek, melynek keletkezéséhez megfelelő étkezés és napfény is szükséges. Másrészt viszont sajnos valóban vannak olyan naptejösszetevők, amelyek többek között károsíthatják a hormonrendszert. Ezért mindig ellenőrizd a naptejen a címkét – cikkünkben tippeket is adunk, mire figyelj!
Végezetül: a nap ellen védekezni igen könnyű – igyekezz árnyékban maradni, illetve megfelelő ruházattal is hatékonyan védheted magad.
Kép 1990-ből: aktivisták hívják fel a figyelmet az ózonréteg károsodására Ausztráliában.
Írta: Gadó György Pál, a Greenpeace Magyarország zöldterületkampány-felelőse.
Az árvízvédelem komoly dolog, és sok mindent alaposan meg kell vizsgálni. Hol van a legjobb helye a gátnak, hogyan véd a legjobban? Milyen fajta gát legyen? Mennyibe kerül? Milyen környezeti és társadalmi hatásai vannak a beruházásnak? Hogyan hat a természetes élővilágra? Ezek alapvető kérdéseknek számítanak, és komoly, szakértői válaszokat igényelnek. Ennek ellenére tegnap a Fővárosi Közgyűlés ismét úgy hozott döntést a Római-part sorsáról, hogy megválaszolatlanul hagyta ezeket a kérdéseket. Beszámolónk a Fővárosi Közgyűlés június 14-i üléséről, ahol személyesen is ott voltunk.
Hiányos információk alapján értékelték biztonságosnak a glifozátot az Európai Unió döntés-előkészítést segítő ügynökségei. Súlyos hibákra világított rá a bizalmas információként kezelt iparági adatok első független elemzése. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) értékeléseiből ugyanis hiányzik több olyan eset, amelyek tumort és rákos megbetegedéseket mutattak ki a glifozátnak való kitettséget követően.
Greenpeace-aktivisták az Európai Bizottság épületénél 2012 novemberében.
Minden kismama vizeletében jelen volt a glifozát nevű totális gyomirtó szer Olaszországban. 14 várandós nőt vizsgáltak meg, és mind a tizennégynél kimutatták a növényvédő szer maradványait – közölte az olaszországi fogyasztóvédelmi tesztmagazin, a Salvagente.
Hosszú vajúdás után a mai nap az amerikai elnök végül bejelentette: az USA kilép a 2015-ben, Párizsban 195 ország egyetértésével elfogadott globális éghajlatvédelmi megállapodásból. Az USA kilépésétől függetlenül a megállapodás érvényben marad.
Ám ahhoz, hogy a klímakatasztrófát elkerüljük, így még erősebb összefogásra és cselekvésre lesz szükség a többi ország részéről. Az éghajlat nem ismer határokat – Trump, valamint kormányzatának felelőssége, ha visszafogja az éghajlatvédelmi lépéseket a rövid távú gazdasági haszon és hatalom reményében. Ezzel persze a többi országot hozza nehezebb helyzetbe, de végső soron Amerikának fog ártani. Az USA lakosait és gazdaságát sem kímélik majd az éghajlatváltozás hatásai. Emellett a döntés politikai következményei sem pozitívak.
Élednek a szúnyogok, és ezzel együtt az önkormányzatok is hamarosan intézkedni fognak a rendszeres szúnyogirtásról. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen módszert választanak ehhez. Ma az általánosan elterjedt kémiai szúnyogirtás találati aránya a balatoni mérések szerint 0,2% alatt van, azaz
minden egyes kiirtott csípőszúnyogra legalább 500 más fajhoz tartozó elpusztított rovar jut.
Egy rossz időzítéssel elpusztíthatják például a repülő méheket és más beporzó rovarokat is, melyek beporoznák az élelmiszernövényeinket.
Gyűrűs szúnyog. Forrás: Szabi237/Wikipédia
Süli János, az új paksi miniszter múlt hétfői sajtótájékoztatóján érdekes dolgok hangoztak el. Egyfelől beismert pár „apróságot”, amiről eddig sehogy, vagy máshogy beszéltek. Másfelől pedig olyan kijelentéseket tett, amelyek további magyarázatra szorulnának. A kijelentéseket ráadásul árnyalták a hét további eseményei: Varga Mihály és Lázár János nyilatkozatai, főleg a finanszírozás kérdésében, csak tovább növelték a zavart.
Én nem. Ezek a lenyűgöző kis rovarok nemcsak a természetes ökoszisztémákban játszanak létfontosságú szerepet, hanem az élelmiszer-termelésben is.
Világszerte a haszonnövényeink háromnegyede a beporzóktól függ: olyan apró kis lényektől, mint például a méhek vagy a pillangók. Európában az összes termesztésbe vont növényfajta 84%-át rovarok – főleg méhek – porozzák be.
Szentpétervár Oroszország második legnagyobb városa. A Roszatom vállalat az ötmilliós város központjában építi az Akademik Lomonoszov úszó atomerőművet. Az Oroszország nukleáris biztonságáért felelős hatóság, a Roszteknadzor megerősítette: a reaktort „a kikötői tesztek során a Szentpétervár közigazgatási határain belül található hajógyárban töltik majd fel fűtőanyaggal és helyezik működésbe”.
Egy friss interjúban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tett néhány különös állítást a paksi bővítésről. Itt összeszedtünk pár pontot, ahol szerintünk érdemes árnyalni a kijelentéseket.
© JÁRDÁNY Bence/Greenpeace
Múlt héten érkezett a hír, hogy legalább 6000 köbméternyi zagy ömlött ki Erdélyben, a szászavinci színesfémbánya ülepítőjéből. A Cupru Min bányavállalat kövekkel, földdel próbálta útját állni az áradatnak, de teljesen a mai napig nem tudta megállítani a kifolyást. A tározó azóta is szivárog, és a szennyezés a zagytározó alatti patakon keresztül az Aranyos folyóba jut. A magyar Greenpeace – romániai és szlovákiai munkatársakkal együtt – a helyszínen vizsgálta április 8–9-én a folyók szennyezettségét. Az eredmények megnyugtatóak: nincs számottevő szennyezés a Magyarország felé tartó Maros vizében. [1] Az Aranyos folyó azonban megszenvedte az iszapkiömlést.
Sokáig januárra ígérték. A március 6-i lakossági fórumon azt, hogy másnap megjelenik – végül 10 napba telt, míg sikerült feltölteni a római-parti gát két nyomvonalát összehasonlító tanulmányt. Egy kis probléma azért van. A tanulmány azt a látszatot kelti, mintha a parti mobilgát és a Nánási út–Királyok úti gát kidolgozott műszaki terveit hasonlítaná össze. Valójában ezek a tervek nem léteznek. Ez tehát olyan, mint verselemzést írni úgy, hogy a két összehasonlítandó verset nem is olvastuk.
Donald Trump már elnökjelöltként is klímatagadóként mutatkozott be. Programjában szerepeltette, hogy az USA kilép a Párizsi megállapodásból (az éghajlatváltozás megfékezésére kötött globális megállapodásból). Megválasztása után körbevette magát az olajipar nagyágyúival; a környezetvédelmi hivatal (EPA) élére pedig Scott Pruitt személyében egy klímaszkeptikus, a fosszilis energiacégekkel jó kapcsolatot ápoló politikust ültetett.
Trump engedélyezett két új kőolajvezetéket, súlyosan megvágta a kutatási támogatásokat, és cenzúrázta a NASA klímakutatási weboldalát. De valóban meg tudja – olajipari kifejezéssel élve – „fúrni” a klímaváltozás ellen létrejött globális megegyezést? Érdeke Amerikának, hogy szembe menjen az egész világgal ebben a kérdésben?
A Standing Rock rezervátum közelében húzódna a Dakota Access-kőolajvezeték, az említett két új vezeték egyike. Egymásról, a környezetszennyezésről és az éghajlati válságról nem lehet erőszakkal nem tudomást venni. (A képen: Standing Rock fegyvertelen védelmezői, szemben a könnygázt, paprikasprayt és gumilövedéket is használó rendvédelmi erőkkel, 2016 novemberében.)
A tudomány mai állása szerint az élet kialakulásának előfeltétele a folyékony víz. Ennek ellenére igen mostohán bánunk bolygónk folyékony vízkészleteivel. A látható műanyag szeméten túl kiszámíthatatlan műanyag mikroszemcsékkel terheljük a vizeinket; hiába szabályoztuk Európában az ipar kibocsátását, a fogyasztásunk révén Ázsia trópusi folyóit szennyezzük el; fel nem számolt régi szennyezések szivárognak a vizeinkbe; a mezőgazdaságunk pedig a mai napig agrokemikáliákkal mérgezi a vizeket.
Nagyon sokat elárul a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. gondolkodásáról és értékrendjéről az a tény, hogy a Liget Budapest-projektet egyáltalán nevezték az „ingatlanfejlesztők Oscarjának” tartott MIPIM Awardsra. Még érdekesebb azonban az a tény, hogy az UNESCO világörökségi védelme alatt álló, budapesti kultúrtörténeti értékként számon tartott közpark (a világ első közparkja!) területén egy olyan programot kívánnak végrehajtani a projektgazdák, amelyet a „legjobb jövőbeli megaprojekt” kategóriába soroltak be a beruházás óriási volumene miatt.
A díj honlapján a projekt előzetes méltatásaként csupa olyan dolgot olvashatunk, amely a zöldterületi rehabilitációt, a közpark megújítását, a régi épületek renoválását helyezi az előtérbe. Egy közpark megújítása azonban a világnak egyetlen más szegletében sem „építészeti megaprojekt”.
Halija vagyok, több mint három éve dolgozom az oroszországi Greenpeace-nél azért, hogy a bolygónk jobb hely legyen.
Imádom a tajgát. Imádom azért, mert egyszerre vad és gyönyörű, mert inspiráló, és mert felbecsülhetetlen szerepet tölt be az életünkben. Egyszerűen nem élhetünk ezek nélkül az érintetlen erdők nélkül – már csak azért sem, mert segítik a klímaváltozás elleni küzdelmünket, és több millió növény- és rovarfajnak adnak otthont a legegyszerűbb mohától kezdve a gombákon át a hatalmas medvékig.
Hát nem egy csodálatos mennyország ez a hely?
Ma hat éve, hogy eltűnt 15 000 ember, és tízezrek élete örökre megváltozott. Japán északkeleti részét óriási földrengés rázta meg, majd az ezt követő hatalmas cunami tengerparti városokat mosott el. A következő napokban rettenetes hírek érkeztek: az egyes számú fukusimai atomerőműben robbanások történtek, több reaktorban is megolvadt az üzemanyag, az atomerőmű tágabb környezetét radioaktív szennyezés borította be.
Míg egyes politikusat aggodalommal tölt el a nemzetközi kapcsolatokban fokozódó ellenségeskedés és a kiszámíthatatlanság, mások valamiféle vélt biztonságba próbálnak kapaszkodni. Ez lehet a magyarázata annak, hogy sokan feltétel nélkül odaállnak az Európai Unió és Kanada között tervezett, komoly kockázatokkal járó kereskedelmi megállapodás, a CETA mellé. Az EU igyekezete, hogy szövetségesei felé kimutassa jó szándékát, azonban aláássa jó néhány európai parlamenti (EP) képviselő kemény munkáját és az elővigyázatosságot a CETA veszélyeivel kapcsolatban.
Fotó a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet demonstrációjáról 2016 szeptemberében. © Járdány Bence/Greenpeace
Az Európai Parlament 2017. február 15-én dönt a CETA-ról. Mondjunk nemet a CETA-ra: üzenj te is hazánk európai parlamenti képviselőinek!
A közelmúlt híre, hogy 2017-ben Essen, az egykori német bányászváros nyerte el az Európa Zöld Fővárosa címet. Az Európai Bizottság által 2010 óta adományozott cím egy évre szól – és a címet elnyerő város egy évtizeden belül nem pályázhat újra. Magyar város még soha nem nyerte el ezt a kitüntetést, de érdekesség, hogy Pécs felkerült a 2019-es jelöltek közé, ahol 14 versenytársával kell majd megmérkőznie a címért.
Essen. Forrás: ec.europa.eu/Ecolounge
Tömeges kihalásról vagy kihalási eseményről akkor beszélhetünk, ha a teljes Földre kiterjedően megállapítható, hogy rövid időn belül nagyszámú faj kihal. A Föld 4,54 milliárd éves történetében öt jelentős, tömeges (a fajok több mint felét érintő) kihalást különböztethetünk meg.
A modern kihaláskutatás alapját a szilárd vázzal rendelkező élőlények fosszilis maradványai adják. Ám a fosszilis rekordok sem adnak biztos eredményeket. A ritka ősmaradványok esetében nehéz annak eldöntése, hogy a kihalás hirtelen, vagy fokozatosan történt. A nem-ritka ősmaradványok vizsgálatának eredményei alapján multidiszciplináris csoportok modellezik a múltbeli eseményeket. Valószínűleg az öt tömegkihaláson felül is történtek kihalási események, de ezzel kapcsolatban nincs teljes egyetértés a kutatók között.
