A Greenpeace Arctic Sunrise nevű hajóján utazik két tudós: Dr. Julienne Stroeve, az amerikai National Snow and Ice Data Centre (NSIDC) (Nemzeti Hó és Jég Adatközpont) kutatója, valamint Nick Toberg, a Cambridge-i Egyetem jégszakértője. Arról faggattam őket, mit kutatnak majd a jégen, miért olyan fontos az északi-sarkvidék jege, és vajon milyen hatást gyakorol klímánkra a jégtakaró olvadása.
MY Arctic Sunrise expedíciója, 2012. szeptember (Fotó: Daniel Beltra / Greenpeace)
Mit fogtok a jégen csinálni?
Julienne: A jég vastagságát fogom mérni – fontosabb érték, mint a jégfelszín kiterjedése, mert a (teljes) térfogatvesztésről árulkodik. A jég vastagságát egy kettő méter mélyre hatoló kézi spirálfúró segítségével mérem különböző pontokon. A hó vastagságát is szeretném megvizsgálni, de arra is kíváncsi vagyok, hogy összegyűlik-e az olvadékvíz a jégréteg tetején, és ha igen, vajon újra megfagy-e. Hajózás közben az óceán hőmérsékletét is mérni tudjuk.
Dr. Julienne Stroeve (Fotó: Daniel Beltra / Greenpeace)
Nick: Sebességmérővel felszerelt bóják segítségével azt fogjuk vizsgálni, milyen hatással vannak az óceán hullámai a jégfalra, amelyen megtörnek. Ezzel a módszerrel kiegészíthetjük hiányzó fizikai ismereteinket azzal kapcsolatban, hogy a hullámok ereje hogyan járul hozzá a jég töredezetté válásához és olvadásához. A darabokra szakadt jégtáblák kevesebb napsugarat vernek vissza, ami felmelegíti a tenger mélyét. A jég visszahúzódásával mind erősebb hullámok jelennek meg, s a hullámok évről évre több kárt tesznek a jégben.
Mi történik idén a tenger jegével?
Julienne: Ebben az évben jelentős mértékben visszavonult a jég – egyes helyeken akár több száz mérfölddel is. Júniusra sokfelé megközelítette azt a minimumot, amit máskor csak szeptemberben szokott elérni. Sőt, a valaha mért legalacsonyabb érték, 3.51 millió km² alá süllyedt, és olvad tovább.
Miben más ez az év, mint a korábbiak? 2007-ben megdőlt a korábbi melegrekord – most is ilyen meleg volt?
Julienne: Engem nagyon megrázott, hogy mennyit olvadt a jég 2012-ben. Tisztában voltunk vele, hogy vékonyodik, de nem tudtuk, hogy pontosan mennyivel. Nem volt olyan meleg idén, ami indokolta volna ezt az olvadást, így valószínűleg a jégpáncél vékonysága a magyarázat. Az előző évben eltűnt vastagabb jég helyén egy sokkal vékonyabb téli réteg jelenik meg, ami garantálja, hogy a gyors olvadás évről évre megismétlődjön. Igazából azt gondolom, hogy ha idén a 2007. év időjárása ismétlődött volna meg, az északi-sarki jégfelszín ma már nem érné el a hárommillió négyzetkilométert sem.
Nick: 2007-ben az időjárási körülmények kedveztek a jég visszahúzódásának. Tavaly – 2011-ben – nem volt szokatlan az idő, a jég mégis megközelítette a 2007-es minimumot. Míg a jég visszaverte, az óceán elnyeli a sugarak energiáját, így a víz hőmérséklete emelkedik. Az előfeltételek most már adottak: a fokozódó olvadás hosszú távú tendencia. Életünk hátralévő részében jég nélküli nyarakra számíthatunk.
MY Arctic Sunrise expedíciója, 2012. szeptember (Fotó: Daniel Beltra / Greenpeace)
Mi a szerepe a jégréteg vastagságának (térfogatának) és felületének (felszíni kiterjedésének)?
Julienne: Nos, a jég felülete fontos a napsugarak visszaverése és a légkör hűtése szempontjából. Ha csökken a jég térfogata, a jég nagyon elvékonyodik és könnyebben elolvad. A csökkenő vastagság miatt veszítünk olyan sokat a jég felületéből. A vastagság ugyanakkor a jegesmedvéknek is fontos: a vékony jégen nem tudnak vadászni, mert beomlik alattuk.
A jégfelszín csökkenése hogyan befolyásolja az olvadást?
Julienne: A jég által korábban visszavert hő nagy részét nyáron az óceán nyeli el, az őszi jegesedéssel kezdődően pedig a légkör, aminek eredményeként több felhő alakul ki és megnövekedik a légkör páratartalma. A felhők számának emelkedése ősszel és télen tovább fűti az atmoszférát, s a hő az óceánok szintjén is megjelenik, tovább gyorsítva a jég visszaszorulását.
Honnét tudjuk, hogy a jég olvadását emberi tevékenység okozza?
Julienne: A légkörben található széndioxid-mennyiség mérése és eredetének feltárása elárulja, hogy emberi hatásról van szó. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével a levegőbe került széndioxid-mennyiség eltér a természetes légköri széndioxid-tartalomtól. Nem könnyű a természetes felmelegedés és az emberi tevékenység eredménye között különbséget tenni, mindazonáltal azok a modellek, amelyek az emberi tevékenység által kibocsátott széndioxiddal nem számolnak, nem jeleznek ilyen mértékű felmelegedést. Az új klímamodellek alapján készült tanulmányomban, amelyet a Geophysical Research Letters c. folyóirat 2012. augusztusi számában jelent meg, 60%-ban becsültem emberi tevékenység eredményének a tengeri jégtakaró nyári visszahúzódását.
Nick: Az északi sarkvidéki jégtakaró az 1970-es évek óta minden évtizedben 10%-kal csökkent. 13 millió éve borítja jelentős mennyiségű jég ezt a területet (amint azt a közelmúltban végzett üledék-vizsgálatok megmutatták). Amikor a kiterjedése természetes ciklusok eredményeként csökkent, az több tízezer év alatt következett be. Ma a jégfelszín visszahúzódásának üteme az, ami igazán vérfagyasztó.
És mi a helyzet hosszú távon?
Nick: Ha a fennmaradó négymillió négyzetkilométer tengeri jég nyaranta eltűnik, az hatásaiban 20 év alatt a légkörbe bocsátott CO2-mennyiségnek felel meg (a mai kibocsátás szintjén számolva). Az 1970-es években még nyolcmillió négyzetkilométer volt a nyári jégtakaró kiterjedése, vagyis az elmúlt 30 évben a felére csökkent.
Julienne: Ha tovább fűtjük az atmoszférát, az északi sarkvidéki térségbből 2030-ra teljesen eltűnhet a nyári jégtakaró. Bár a klíma természetes változékonysága pár évig akár még növelheti is a jég mennyiségét, hosszú távon az eltűnésére kell berendezkednünk. Az északi sarkkörön új éghajlati viszonyokat teremtünk: egy új korszakot, amelyben egész évben melegebb van.
Az idei év jelentősége kiemelkedő – elértük az eddigi a klímamodellek szélső értékeit. Megfigyeléseink arra utalnak, hogy a tengeri jég sokkal nagyobb ütemben csökken, történik, mint akár a legfrissebb IPCC modellek szerint.
MY Arctic Sunrise expedíciója, 2012. szeptember (Fotó: Daniel Beltra / Greenpeace)
Milyen hatással jár mindez a világra a Sarkkörön innen?
Nick: A jégtakaró egy jókora hűtőrendszer, amely jócskán meghatározza a Föld éghajlati viszonyait. Megváltozik a meleg és a hideg eloszlása – például nem haladnak el Nagy-Britannia mellett a meleg vizű áramlatok, amelyeknek eddig mérsékelt éghajlatát köszönhette. Ne feledjük, az Egyesült Királyság Szibériával azonos szélességi fokon fekszik, csak épp az Észak-atlanti áramlat fűtötte – eddig.
Julienne: Az északi földgömb időjárási mintázatait a sarkvidéki térség határozza meg. A nyílt víz elnyeli a hőt, majd a légkört melegíti fel vele. Megváltoztatja a levegő mozgását és a magas légköri futóráamlatokat (jet stream). A szél lelassul, aminek következtében tartósabbak lesznek a szélsőséges időjárási viszonyok, például az Egyesült Államokban aszály alakul ki. Korai lenne még határozottan állítani, hogy így lesz, de fizikailag nem elképzelhetetlen.
Mit gondolsz, hogyan fog reagálni a világ?
Nick: Letaglózó látni, hogy milyen mértékben avatkoztunk be a Föld működésébe. De nem fogunk megváltozni, amíg a következményeket nem érezzük a bőrünkön, nap mint nap.
Julienne: A sarkvidéki jégtakaró eltűnése talán hatással lesz az amerikai kormány hozzáállására.
MY Arctic Sunrise expedíciója, 2012. szeptember (Fotó: Daniel Beltra / Greenpeace)
